1952.évi IV. tv. ötödik rész
2007.08.27. 17:19
(2) Ha a kifizetett díjazás olyan összegű,
hogy - a tartásdíj levonására vonatkozó szabályok alapján - még az alapösszeg
levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a munkáltató
hátralékként nyilvántartja és - amint erre lehetőség nyílik - a hátralékot
folyamatosan levonja.
(3)
(4) A munkáltató a jogosultat - kérelmére
- köteles tájékoztatni a kötelezett munkabérének, valamint egyéb juttatásának
összegéről.
Csjt.
69/D. § (1) A tartásra kötelezett személy akkor is
kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él
ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.
(2) Ha a gyermek szülei nem élnek
együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi - köteles
megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön
jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást. E követelések az anyát -
amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené - akkor is megilletik, ha
a gyermek halva született.
Csjtr.
18. § A szüléssel kapcsolatos indokolt költségeket az
anya a szüléstől számított egy év alatt a felmerült kiadások igazolása nélkül
is követelheti.
Csjt.
69/E. §
Csjtr.
19-22. §
Csjtr.
23. §
Csjtr.
24. §
Csjtr.
25. §
Csjtr.
26-31. §
Csjtr.
45. § (1) A Csjt. 69/C. §-át azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a
bíróság első fokon még nem hozott ítéletet.
(2) A Csjt.
69/E. §-át a Tv. hatálybalépése
után indult ügyekben kell alkalmazni.
VIII. fejezet
A szülői felügyelet és a kiskorúakról való állami gondoskodás
1. A szülői
felügyelet általában
Csjt.
70. § A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság
alatt áll.
Csjt.
71. § (1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek
érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az
ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése
során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére
figyelemmel - tekintetbe kell venni.
(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek
gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes
képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból
való kizárásnak jogát foglalja magában.
(3)
Csjt.
72. § (1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen
gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek
együtt.
(2) Ha a házasság felbontása vagy a
gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a
bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a
szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel
egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös
szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
(3) Ha a közös szülői felügyelet
gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői
felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a
megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt.
(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő,
illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket
jogtalanul tartja magánál.
Csjté. 61. §
A szülői felügyelet
Csjtr.
46. § (1) A Csjt. 72. §-a (5) bekezdését a folyamatban
levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság a gyermek elhelyezéséről első
fokon még nem hozott ítéletet.
(2) Ha a bíróság a gyermek
elhelyezéséről a Tv. hatálybalépése
előtt döntött, vagy a perben ilyen kereseti kérelmet nem terjesztettek elő, a
szülői jogok kiterjesztése, illetőleg korlátozása iránt [Csjt.
72/B. § (3) bek.] külön pert kell indítani. E
perekre, valamint ha a kapcsolattartásra való feljogosításról [Csjt. 92. § (3) bek.], vagy
egyébként a kapcsolattartásról [Csjt. 92. § (4)-(5) bek.] a bíróság dönt, ezekre a
perekre is a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg visszaállítása iránti
perek szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Csjtr.
47. § A szülő felügyeleti jogáról való lemondásához a
gyámhatóság által 1987. július 1. napját megelőzően adott hozzájárulások
érvényességét a Tv. hatálybalépése nem érinti. A szülő
a Tv. hatálybalépését követő hat hónapon belül a
gyermek nevelését magához vonhatja. Ha a szülő ezzel a jogával nem él, 1988.
január 1. napjától a gyermeket harmadik személynél elhelyezettnek kell
tekinteni.
Csjt.
72/A. § (1) A gyermek
elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a
gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és
erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek
érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve,
hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
(2) A gyermek elhelyezésének
megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre
a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek
következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
(3) A gyermek elhelyezése, valamint az
elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat
pert.
(4) Ha a gyermek elhelyezése
érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes
intézkedéssel határoz.
Csjt.
72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a
gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is -
együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát
a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges
kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének
megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának,
valamint életpályájának megválasztása.
(3) A gyermekétől különélő szülőt a
bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes
képviselet jogával is, illetve, ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt
egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat - így a gyermek sorsát érintő
valamely lényeges kérdésben való döntés jogát - korlátozhatja
vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését
rendelheti el.
Csjt.
73. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe
tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló
szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság
körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt.
(2) Ha a különélő szülők a közösen
gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés -
a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77.
§ (2) bek.]
kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.
Csjtr.
32. § Ha a különélő szülőt a bíróság feljogosítja a vagyonkezelés és a gyermek
vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával [Csjt.
72/B. § (3) bek.], e jogokat a szülők közösen
gyakorolják.
Csjtr.
33. § (1) A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog [Csjt. 72/B. § (1) és (3) bek.]
körében a különélő szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérelmére a
gyermek lakhelye szerint illetékes bíróság nemperes
eljárásban soron kívül határoz.
(2) A kérelem alapján a bíróság a
szülőket személyes meghallgatásra idézi
és indokolt esetben meghallgatja a kiskorút is.
Csjtr.
34. § A gyermek tartózkodási helyének kijelölése
kérdésében - a különélő szülők közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a
szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút tartósan állandó lakásán kívül
más személynél (intézményben) vagy tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön
kívánja elhelyezni.
Csjtr.
35. § (1) Ha a különélő szülők a gyermek iskolájának vagy életpályájának
megválasztásában nem tudnak megegyezni, a gyermek továbbtanulásra való
jelentkezését megelőző év október 31. napjáig a bírósági eljárást meg kell
indítaniuk.
(2) Az elmulasztott határidő utolsó
napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a
mulasztás csak később jutott a szülő tudomására, vagy az akadály csak később
szűnt meg.
Csjt.
74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői
felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával
kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét
szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek
maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket is.
Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó
döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés
fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos
álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is
tájékozódhat.
2. A gondozás és
nevelés
Csjt.
75. § (1) A szülői felügyelet körében a szülők
kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és
erkölcsi fejlődését elősegítsék.
(2) A gyermek köteles szülei iránt
tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét
tőle telhetőleg elősegíteni.
Csjt.
76. §
Csjté. 62. §
Vhr.
33. §
Csjt.
77. § (1) A szülők saját háztartásukban kötelesek
gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának
- ha jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik - a
szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen
máshol tartózkodik.
(2) A tizenhatodik életévét
betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási
helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja,
ha az
fontos okból érdekében áll.
(3) A szülőnek a gyermek végleges
külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása
szükséges.
Csjt.
78. § (1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama,
testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a
szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el.
(2) A szülő és a gyermek között az
életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt.
Vhr.
34. §
3. A vagyonkezelés
Csjt.
79. § (1) A szülői felügyeletet gyakoroló szülők joga
és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a
törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól.
(2) Ha a körülmények szerint a
gyermek érdekében előnyösebb, a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelésére az
egyik szülőt jelölheti ki. A döntésnél a szülők megállapodását, ha az a gyermek
érdekeivel nincs ellentétben, figyelembe kell venni.
Csjt.
80. § (1) Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek
munkájával maga szerzett, nem a szülők kezelik, hanem ő maga szabadon
rendelkezik vele.
(2) Nem tartozik a szülők kezelése
alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel
kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik.
Csjt.
81. § (1) A szülők gyermekük vagyonát biztosítékadás
és számadás kötelezettsége nélkül kezelik s a vagyon állagáról is csak a
kezelés megszűntekor kötelesek számot adni.
(2) Ha a szülők a gyermek vagyonának
kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, a gyámhatóság a vagyonkezelést
rendszeres felügyelet alá vonhatja, indokolt esetben biztosítékadásra és arra
is kötelezheti a szülőket, hogy a vagyonkezelésről éppúgy adjanak számot, mint
a gyám.
Csjt.
82. § (1) A szülők gyermekük vagyonának kezelésében a
rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek
eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti őket a súlyos
gondatlanságért való felelősség alól.
(2) A szülők a gyermek pénzét és
értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó
kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz
beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem
rendelkezhetnek.
Csjt.
83. § (1) A szülők gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire
kötelesek fordítani.
(2) Amennyiben a jövedelem a gyermek
eltartására nem elegendő, és a szülők a saját megélhetésük veszélyeztetése
nélkül nem képesek a gyermeket eltartani, a gyámhatóság megengedheti, hogy a
szülők az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát
meghatározott részletekben igénybe vegyék.
Csjt.
84. § A szülők vagyonkezelői joguk megszűntével
kötelesek gyermekük vagyonát az állagra vonatkozó számadással együtt kiadni a
nagykorú gyermeknek vagy pedig annak, akinek kezelése alá a vagyon kerül.
Csjt.
85. § Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van,
ha a szülői háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményéből megfelelő
mértékben köteles hozzájárulni.
4. A törvényes
képviselet
Csjt.
86. § (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és
kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben
képviselje.
(2) A szülő képviseleti joga nem terjed
ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik
kezelése alá. Az a szülő, akinek vagyonkezelői joga nincs, vagyoni ügyekben
gyermekét nem képviselheti.
(3) Ha a szülői felügyelet mindkét
szülőt együtt illeti meg, a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön
közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazást
adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az
egyik szülő a másik nevében is gyakorolja.
(4) A gyermek nevében fellépő szülőt a
mindennapi életben előforduló kisebb jelentőségű vagyonjogi ügyleteknél
jóhiszemű harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülő
meghatalmazottjaként is eljár.
Csjt.
87. § (1) A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy
házastársa, egyenesági rokona
avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben
ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi
jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek
örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a
szülő a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított
eljárásban gyermekét képviselje.
(2) A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre
vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes
képviselet jogát megvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülő a
képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná.
Csjté.
64. § (1) Azoknak a gyámhatósági határozatoknak és bírói ítéleteknek, amelyek a
szülői hatalmat megszüntették vagy felfüggesztették,
a Csjt. hatálybalépésétől kezdődőleg a szülői
felügyelet megszüntetését kimondó bírói ítéletekkel azonos hatályuk van.
(2) Egyebekben a Csjt.-nek a
szülői felügyelet megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit csak a
hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
Csjté. 10. §
Csjté.
11. §
Csjté.
12. §
Vhr.
21. § A Csjt. 87. §-ának rendelkezéseit a folyamatban
levő ügyekben is alkalmazni kell; a kirendelő hatóság a már esetleg kirendelt
eseti gondnokot, valamint ügygondnokot felmenti.
5. A szülői
felügyelet megszüntetése és szünetelése
Csjt.
88. § (1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet:
a) ha
a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét,
értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy
veszélyezteti,
b) ha
a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a
szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon
nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel,
gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén,
körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.
c) ha
a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos
bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
(2) A bíróság a szülői felügyeletet abból
az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől
megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a
felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni.
(3) Ha a bíróság a szülői
felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a
megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.
(4) Az, aki szülői felügyeletet
megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, gyámságot
nem viselhet, gyermek nála nem helyezhető el és nincs joga arra, hogy
gyermekével kapcsolatot tartson.
Csjt.
89. § A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői
felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt
megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a
megszüntetésre alapul szolgálna.
Csjt.
90. § (1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a
másik szülő, visszaállítása iránt pedig bármelyik szülő indíthat pert. Ezenfelül mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a
gyámhatóság és az ügyész is.
(2) A szülői felügyelet megszüntetése,
valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvőképtelen szülő és gyermek
helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthat pert. A
cselekvőképességében korlátozott szülő és gyermek a pert törvényes képviselője
hozzájárulásával maga indíthatja meg.
(3) A szülői felügyelet
|