Tanulás és szabadidőszervezés II.

Kötelező irodalom

•Benedek István      Kollégiumi neveléstan

•Országos Közoktatási intézet Budapest, 1997

•Foghtűy Krisztina  Gyermekek a múzeumban. Múzeumpedagógiai olvasókönyv Tárogató Kiadó Bp. 1997

•M. Nádasi Mária   A projektoktatás

•Gondolat Kiadó Budapest 2003

A tanulás, mint közösségi tevékenység

•Tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor - eredménye az értékek belsővé válása és a tudás.

•Az ember tartalmi tevékenységei:

•tanulás

•önképzés

•rekreáció:    szellemi, fizikai, szabadidő, sport, kulturális tevékenységek

•közéleti és társadalmi tevékenység

A tanulás, mint közösségi tevékenység

•A munka alapja a jó időbeosztás - hatékonysága a tervezett időkeretek kihasználtságában rejlik

•A tevékenységek lehetnek:

–irányított tevékenységek,

–kötött tevékenységek,

–kötetlen tevékenységek,

Irányított tevékenységek

•Elfoglaltságok, amelyeket önmaguktól kevésbé vennének igénybe, de fejlődésüket mindenképp szolgálja

•diákkör, szakkör, manuális, kulturális vagy sport tevékenységek - melyek különösebb szellemi felkészülést nem igényelnek

•életmód-közvetítő funkciójuk van

Kötött tevékenységek

•Folyamatos tanulási feltételeket biztosít

•rendszeres felkészülést igényel,

•periodikus (órarend szerint, folyamatos)

•Pl: tantárgyi felzárkóztatók, előkészítők, korrepetálások, nyelvtanfolyamok, egyéb tanfolyamok

Kötetlen tevékenységek

•Viszonylag kevés idő

•egyéni belátás szerint tölti el az ember

•vagy egyedül vagy társasággal

•Pl: mozi, vásárlás, séta, mosás-vasalás stb., személyi higiéné

Tanulmányi munka

•A diákévek a tanulásban kapnak értelmet

•Mitől lesz hatékony ez a munka?

•Ha a tanuló képessége a kiindulópont

•ha a képesség szerinti teljesítéshez megfelelő feltételrendszer tartozik (fejlesztő hatások, ösztönzések, késztetés, motiváció)

•ha az értékelés reális, de korrekt! (intimitás)- csak a jó, erőfeszítésen alapuló teljesítményt lehet közösség előtt nyilvánosan értékelni, dicsérni!

Tanulmányi munka

•A változtatásra vonatkozó „szerződéseknek” majd mindig eredménye van

•Nem a ráérő ember teljesítménye a nagyobb - az elfoglaltságok, a befektetett munka újabb és több ismeretet hoz, manifesztálódik - sikert hoz.

•Fontos, hogy a diák akkor tanuljon, amikor arra motivált! Munkája rövidebb idő alatt, nagyobb eredményt hoz!

A tanulás és a szabadidőtöltés pszichológiája

•Azonosságok a tanulás és a szabadidőtöltés között

•A tanulás is és a szabadidőtöltés is:

•az ember alapvető tevékenysége,

•megismerési és cselekvési folyamat,

•az érzéki tapasztalattól az elvont gondolkodáson át a gyakorlatig minden beletartozik,

•ismereteket közvetít,

•olyan teljesítmény, viselkedés, vagy tudásbeli változás, amely tapasztalás, gyakorlás, ismétlés révén jön létre

  A tanulás is és a szabadidőtöltés is:

•Fejleszti a megismerő funkciókat, a készségek alakulását, a képességek fejlődését

•jellem és magatartás formálódást eredményez

Idegrendszeri struktúrák szerint megkülönböztetünk:

•Motoros vagy mozgástanulást: munka, sport, tánc

•Szenzomotoros vagy perceptuális tanulást: látási, hallási ingerek befogadása: képek, dallamok felismerése, megtanulása

•Verbális tanulás: szóbeli anyag értelmes, gondolkodás alapján történő megtanulása

Az akarati működés szerint megkülönböztetünk:

•Szándék nélküli

•szándékos, koncentrált figyelemmel folyó tanulást

•A tanulás módja lehet:

•mechanikus

•intellektuális

Az emlékezeti tanulás feltételei:

•A tanulásra való beállítottság

•a koncentrált figyelem

•a szöveg értelmi feldolgozása    

–a lényeg kiemelése, az összefüggések meglátása, visszajelzések, a tanultak alkalmazása, megfelelően elosztott ismétlés, hibátlan felidézés,

–a siker a bevésést, a tanulást elősegíti.

A tanulás és szabadidőszervezés szakaszai:

•Előkészítő szakasz:

–tájékozódás

–feladatok számbavétele

–az egyéni munka megtervezése, megszervezése - segítségek

–nehézségek és azok leküzdése, stratégiák

–a feltételek megteremtése (objektív - szubjektív)

A tanulás és szabadidőszervezés szakaszai:

•Önálló szakasz:

–a konkrét munka koncentrált elvégzése a legcélravezetőbb módszerekkel

–pár, csoport, csapat

–ellenőrzések,

 A tanulás és szabadidőszervezés szakaszai:

•Az ellenőrzés és értékelés szakasza:

–önellenőrzés, mások ellenőrzése

–módosítások,

–individualizált értékelés,

–távlatok mutatása,

–kiegészítő ismeretek

Önképzés

•A kreativitást és a sikerélményt adja,

•biztosítja és stabilizálja a harmonikus személyiségfejlődést

•lehet manuális és intellektuális területen is - mindkettő rendkívül értékes

•a pszeudo cselekvések helyett kibontakozik a személyiség(megtaláljuk mi a jó az Én-nek)

Rekreáció

•A tanultak szerint (sport, kultúrális élet)

Közéleti, közösségi tevékenységek

•Alkotó, cselekvő részese legyen az egyén a fejlődő közösségnek - közösségi élettérnek

•bekapcsolódás a közös munkába - ez egy önkiszolgáló tevékenység

•közéletiség = a köz ügyéért való felelős gondolkodás, részvállalás a jövő alakításában