1/A

A szociális munka fogalmai, területe, eszközrendszere,

történeti viszonyai, hiányosságai

Szociális munka:

A szociális élet gondozása, megelőzés, kezelés, gyógyítás, védelem.

Végzi: orvos, nővér, óvónő, tanítónő, szociálpedagógus, szociális munkás, családpedagógus, terapeuták, tanácsadók.

Szociális az, mai a társadalommal, az életünkkel kapcsolatos.

Szociális háló:

Mindazon intézmények összessége, melyek az egyén szociális életét befolyásolják. Ide tartozik az egészségügy, az iskolaügy, a szabadidő, egyéb.

Szociálpolitika:

Egy városnak, egy településnek, egy megyének, országnak a szociális hálózatát megtervezi és gondozza.

Mentálhigiéné: a szociális területen a lelki egészség gondozása.

Szociális munka:

A szociális háló keretein belül folyó tevékenység

Szociális háló dolgozói:

§         Szociálpolitikus: a szociálpolitikát végző személy. Tervei és levezeti a munkát, a szociális gondok megelőzését az egész országban

§         Szociális munkás: 1989 óta képzik. Amerikai minta alapján.  A szociális élet egy területén.

§         Szociálpedagógus: olyan pedagógus, aki elsősorban oktatási, nevelési intézményekben megelőzi, kezeli a szociális gondokat.

Feladata: a szociális segítségre szoruló gyerekek megfigyelése, vizsgálata, törődés, egyéni foglalkozás, probléma-megbeszélés, tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak is, szabadidős és szünidei foglalkozások szervezése, képviselet, együttműködés más szakemberekkel.

Munkaterületei:

-         elsődleges vagy szabályos: óvoda, iskola, gyermekotthon

-         másodlagos vagy sajátságos: családsegítő, nevelési tanácsadó, gyámügy, szociális osztály

-         harmadlagos vagy rendkívüli: börtön, rendőrség, szociális otthon

§         Családpedagógus: családsegítő intézetekben dolgozik

Eszközrendszere:

§         beszélgetések

§         interjú

§         tesztek

§         terápiák

-         elméleti terápiák: hosszan tartó, hosszabb iskolát végzett szakember végezheti

-         gyakorlati terápiák: rövid ideig tartanak, elég egy kurzus, vagy valamilyen tanfolyam vezetéshez (zeneterápia, rajzterápia, lovasterápia)

Módszerei:

§         egyéni foglalkozás, esetmunka (Case Work)

§         csoportmunka (group work)

§         közösségépítés (community work)

A szociális munka területe

§         szociális problémák: szegénység, munkanélküliség, lakásproblémák

§         életkori problémák: csecsemő, gyermek, serdülő, felnőttkori problémák

§         mentális problémák: öngyilkosság, neurózis, elmebetegség, alkoholizmus

§         intézményi problémák: család, óvoda, iskola

§         bűnözés fiataloknál: pártfogás, utógondozás

§         életciklus nehézségei: házasulandók, gyereket várók, pályaválasztás, nyugdíj, válás

§         egészségügyi problémák: testi betegek, rokkantak

Hiányosságai

Mindenféle szociális gondot kezelő intézmény van Magyarországon, de ezek az intézmények nem mindig azt csinálják, amit kell. Olyan plusz terheket vállalnak, amelyhez az intézmény nem ért. Nincs egészséges konkurencia az intézmények között, hiányzik a versengés, hogy melyik látja el jobban a feladatát.

A szociális munka története

Mióta ember az ember azóta mindig volta szociális gondok és azokon mindig segítettek. Több 10 ezer évvel ezelőtt a sámán hivatott ezt a feladatot ellátni ( a magyaroknál ez a táltos volt). Ő gondozta a szociális hálót a törzsi kultúrákban. Orvos volt, szegénygondozó, az árvákat is gondozta, segítette az özvegyeket, gondoskodott a vallási szertartásokról, a törzsi etikáról.

Az államrend megjelenése után a vallási szervezetekre szálltak ezeknek a feladatoknak a végrehajtása. A keresztény egyházak megjelenésével ez folytatódott. Kórházakat, árvaházakat, szeretetotthonokat létesítettek.

A IV. századtól jelenik meg a szociális gondoskodás az egyház által. A III-IV. századtól kialakul az orvostudomány. Kozma és Dömjén szerzetesek hozták létre az első kórházat.

A feudalizmus idején az éhínség és a járványok következtében megnőtt a szegények és az árvák száma. Ebben az időben a szociális feladatokat az egyház végezte. Az egyház volt a családsegítő, nevelési tanácsadó. Iskolákat tartott fenn.

A XVIII. században az angolok ébrednek rá arra, hogy a korházak létesítése állami feladat, és létrehozzák a dologházakat. Ide hozták azokat, akiknek szociális helyzete rossz.

Az 1900-as évek elején jelenik meg a biztosítás, ami a szociális gondoskodás csúcsa. A szociális gondozás az állam legnagyobb terhe.

Magyarországon Szent István koráig nyúlik vissz a szociális gondozás története. Megjelent a negyedelés, ami azt jelentette, hogy az egyházi vagyon  ź-ét szociális célokra kell fordítani. A régi kórházakat ispotálynak hívták. Az aggok házait aggmenháznak, majd szeretetotthonnak nevezték.

999-ban Pannonhalmán volt az első ispotály, majd 1000-ban Pécsváradon és Bakonybélben, 1013 – Zalán, 1061-ban Kolozsmonostoron, 1216-tól poroszlón és 1217-ben Miskolcon.

A bencés szerzetesek iskolákat, a keresztesnővérek kórházakat alapítottak.

Géza király idején a János-lovagok 20 kórházat hoztak létre. A szerzetesek hatására a XIV. századtól a világi uralkodók is hoztak létre kórházakat. A gondozás ebben az időben még ingyenes volt, csak a XX. Századtól létezik az ápolási díj.

Győrben az 1600-as években már létezett püspökség és volt püspöki ispotály is, ez az első világháborúig működött és 500 beteget tudott ellátni. Sopronban is volt szociális intézményrendszer, az 1939-es adatok szerint szociálisan a legjobban ellátott vármegye volt.

Szociális jellegű szervezetek

§         Magyar Pedagógiai Társaság – 1891.

Kisgyermeknevelési, napköziotthonos, gyógypedagógiai, gyermek és ifjúságvédelmi szakosztály.

Újsága: Pedagógiai Szemle

1949-ban megszüntették. Majd 1962-ban újra működni kezdett

§         Magyar Gyermektanulmányi Társaság – 1906-1944

Nagy László nevéhez fűződik, ő volt az elnöke is.

-         1907. Gyermek című folyóirat

-         1911. Gyermektanulmányi Múzeum

-         1913. Gyermektanulmányi Könyvtár

-         1913. Gyermektanulmányi Füzetek sorozat kiadása

-         1913. Budapesti Gyermektanulmányi Kongresszus

-         1923. Szülők Szövetsége

-         1928. Család és Gyermek című folyóirat

§         Országos Gyermekvédő Liga – 1906-1944

A magyar nők és kivállóságok szervezete volt. Nem állami támogatású. Gyermekvédelem Lapja című újság létrehozása.

Feladatai voltak:

-         tanyai, falusi gyerekek orvosi ellátása

-         bölcsődék, napközi otthonok, árvaházak létrehozása

-         nevelőintézetek

-         ipari tanulók otthonai

-         csecsemőotthon

-         anyaotthon

-         orvosi rendelők

-         szegény gyerekeket külföldre vitték nyaralni.

A szociális munkában kimagasló egyének

Dr. Ranschburg Pál (1870-1945)

Idegorvos volt a kísérleti pszichológia megalapítója Magyarországon 1899-ben. Első magyar pszichológiai labor megnyitója és vezetője. Sokat tett a fogyatékos gyerekekért

Shnell János (1893-1970)

1929-ban Nevelési és pályaválasztási tanácsadót szervez

1934-ban állami Gyermeklélektani tudományos Intézetet

1947-ban Gyermeklélektani állomásokat akart létrehozni országszerte, de ez nem sikerült, csak Budapesten.

Ádám Zsigmond (1906-1962)

Pedagógus volt. Gyermekvárosok létrehozója Magyarországon.

1946-ban Hajdúházás

1957-ban Fóton

1958-ban Saponyán

Nemes Lipót (1886-1960)

A gyermekvédelem hazai úttörője. A bűnelkövető fiatalokat vette pártfogásba. A gyermekbíróságokon a pedagógus részvételét kiharcolta. 1918-ban iskolaorvosi hálózatot próbál kiépíteni. Megszervezi az iskolagyámságot: védi a gyermekek lelki fejlődését.

Iskolai gyermekvédelmi központ létrehozása és igazgatója.

1945. Fővárosi Gyermek-és Ifjúságvédelmi Központ. (GYIVI)