CSALÁDPED
A szerk. 2008.05.23. 08:51
6/c. A beszélgetés vezetése
7/c. Családsegítés lehetőségei és formái a korai családi életciklusoknak megfelelően (serdülő korig)
A család élettartama során több életszakaszt él meg. Ha nem ismerjük családi életünk természet adta életritmusát, nehezen tartható kézben a fejlődés.
A Teleki féle életszakaszok 3 egységbe sorolhatóak:
ˇ Fészekrakás, összemelegedés életszakasz
ˇ A nevelő család
ˇ A kiürülő életszakasz
Fészekrakás és összemelegedés életszakasz
Ez az életszakasz már a jegyességgel kezdődik, általában 3 évet vesz igénybe, illetve az első gyermek születésével lezárul.
A „mézeshetek” után jön a kijózanodás – a túlzott elképzelések helyett a valóság szintjére kell visszaállítani elképzeléseinket. Az elvárások és a szerepek kipróbálásának időszaka. Megtanulják kezelni és megoldani a problémákat, csalódásokat, feszültségeket. Megteremtik életstílusukat. Mindenkiben kialakult egy szokásrend és életritmus, ezt kell módosítani, hogy együtt lehessen élni. A fiatalok alakuljanak egymást kiegészítő és boldogító élettársakká. Ne akarják másolni, amit filmen láttak, ki kell tanulni, meg kell tapasztalni, ami az adott párnak megfelel. Sokszor éppen a nagy erőltetés a mindenképpen teljesíteni akarás bénítja meg a párkapcsolatot. Az ingerültség esetén könnyebb és jobb ha egymásnak mondjuk el panaszainkat. Ennek az életszakasznak a velejárója az elszakadás – a szülőktől, a családtól, a barátoktól bizonyos mértékig. Részben a múltjuktól.
A család gyermeknevelő életszaka
Három önálló fejlődési egysége van, különböző sajátosságokkal, a kisgyermek, a kisdiák és a tizenévesek kor.
A kisgyermekes család
Ez a családfejlődési alszakasz az első gyermek születésével kezdődik és az utolsó gyerek iskolába kerülésével megszűnik. Az első gyerek születése után a párok 50 %-a válságba kerül, a gyermek kerül a család középpontjába, ami féltékenységet vált ki, s ez szeretetlenségbe csapódik le a párkapcsolatban.
A gyermek és a családszerkezet
Az újszülött és csecsemőkorban fontos a bizalom és a remény megalapozása, a kisgyermekkorban (2-3 év) a gyermek akaratát erősítik, önállóságra nevelik. Gyakorolja énjét, keresi önállóságát, nem dacol. A játékos gyermekkor (3-6 év) az óvodáskor, a kezdeményezés ideje – a gyermek szívesen kísérletezik. Mindenre készségesen vállalkozik, segíteni szeretne. Ha sikerrel jár, tevékeny, munkaszerető emberré válik. Az első gyermek születésével megváltozik a családszerkezet. Időt, figyelmet és szeretetet kell biztosítani egy új emberkének, egy „betolakodónak” a párkapcsolatba. Úgy kell alakulnia a további életnek, hogy a hitvesek párkapcsolata ne sérülhessen meg, hanem gazdagodjon a szülő-gyermek kapcsolattal. A bölcsődébe adás súlyosan megviselheti a gyermeket, esetleg csalódhat a szülők szeretetébe, még több figyelmet és energiát kíván az otthonlét idején. Ezzel elkezdődik az intézmények szerepe a családban.
A szülők és a családszerkezet
A szülők a fiatal felnőttkorban vannak, lényeges számukra a szeretet és a meghittség légköre. A gyermek általában növeli mindkét szülő önbizalmát, a szülőket a gyermek megajándékozza a „szexmentes” szeretettel. A családi kör nemcsak bővül, hanem erősödik is. Az önmegvalósításnak, párkapcsolatnak és a gyermeknevelésnek egyformán hangsúlyosnak kell lennie, ahhoz, hogy egy fiatal felnőtt jól érezze magát. A dühkitörés komoly gondot jelent nem jól érzi magát utána az egyén. Az erőszakos viselkedés egyik oka lehet veleszületett, illetve vérmérsékleti. A gyermek lehet fokozottan érzékeny, önmagába mélyedő, dacos, figyelmetlen, vagy aktív-agresszív.
A dühöngést kiválthatja
– a gyermek fejlődési szakasza (túl kicsi még),
– a gyermek neme is ( a fiúk gyakrabban törnek ki agresszívan),
– a családi élet ( a szülők válása, veszekedése, betegségek, kistestvér születése), ami zavarodottságot okoz a gyermekben
– és a tanult viselkedés (szülők, nagyszülők példája) másolása is.
A gyermek ki is olthatja a hitvesek egyébként már hamvadó szeretetét, szerelmét, vagy szerelempótlékká válhat, bálvánnyá, vetélytárssá válhat. Ez bekövetkezhet akkor is, ha a fiatal pár nem melegedett össze, nem volt elég idő a kettőjük kapcsolatának megerősödésére. A már meg sem született gyermek is lehet vetélytárs ilyen esetben.
Kisdiák-gyermekes család
Ezen korszak vége az első gyermek felserdülése, minden családtagnak új szerepet kell tanulnia.
A gyermek és a családszerkezet
Minden kisiskolás szorgalmas, ha van kellő motiváltsága, minden érdekli őket, fantáziájuk dús, szorgalmas gyűjtögetők. Kalandorok. Kialakulhat bennük a kisebbrendűségi érzés, ha lelkesedésüket letörik. Ha pozitív énképpel rendelkeznek, feladatmegoldásaikban kitartóbbak, jobb időbeosztással rendelkeznek, tanáraikkal és társaikkal élénk a kapcsolatuk, társas helyzetük jó. A negatív énkép ellentéte a fentinek, viselkedésük nem célirányos, feladatmegoldást kerüli, szegényes a kapcsolatrendszerük. A rossz tanuló diák kudarctól való félelme nagy és énképe negatív. Az iskolások énképének kialakítása nagyon fontos. Lelkesítéssel dicsérettel javul a gyermek énképe, iskolai teljesítménye és magatartása is.
Amikor a gyermek kinőtt régi szerepéből, lezárult a gondtalan kisgyermekkor. Nem panaszkodik, és jól tűri a terheket, ha szülei mellette állnak, segítik a leckéi elkészítésében, bátorítják, lelkesítik, dicsérik.
A szülők és a családszerkezet
A kisiskolás szülei a fiatal felnőttkort élvezik (20-35 év), a szeretet, a meghittség légkörében valósíthatják meg önmagukat. Segítik őket a barátok, és a partnerrel való lelki és testi kapcsolat. Valamint az együttműködés családon belül. A szülők új szerepek tanulására kényszerülnek. A gyermek iskolába lépésével megszűnik az anya „gyermekgondozó” szerepe. Gyermeke tovább függetlenedik. A férj is új szerepet tanul, feleségében az első években a szerelmét, majd később gyermekei anyját látta, de hogyan viszonyuljon most hozzá. Legtöbb esetben származása körében ilyen tapasztalatra nem tett szert. Ez a korszak megviselheti, és válságba sodorhatja az egész családot. Különösen nehéz ez az időszak azoknak a családoknak, akik bezárkóztak saját kis világukba, s nincs a családon kívül kapcsolatuk. A kor jellemzője a megszokottság, szürkeség.
A családban és a családtagokban fel kell fedezni újra a jót, az érdekeset, az újdonságot. A férj egy kis virággal, aprósággal kedveskedjen feleségének, vigye el vacsorázni vagy színházba kettesben, gyermek nélkül. Az asszony is változatosabb lehet, csinos, vonzó megjelenéssel, valami újdonsággal, kedvenc vacsorával kedveskedhet férjének. Hasznos fegyver a megszokás ellen a meghitt beszélgetés, kirándulás kettesben, utazás. A megszokás mellett a féltékenység a másik rákfenéje a családi életnek. Talán szüleinktől tanultuk a bizalmatlanságot. A féltékenység éretlen birtoklási vágy a másik iránt.
Nem kis zavart jelent a családi életben a dühöngő gyermek, vagy gyermekével kiabáló szülő. Arra kell nevelni gyermekünket, hogy dühét szociális formában fejezze ki, mondja el a baját, kérje ki a sérelmet. Feszültségeit levezetheti játékkal és sporttal is.
Hazánkban a családsegítő szolgálatok reagálnak a legrugalmasabban az új társadalmi kihívásokra.
Ez a szemlélet biztosítja a kliens autonómiáját,
-nem az eredményességre, hanem a szükségletekre alapoz
- nem kirekesztő, hanem beavató
- nem előíró, hanem követő
- nem minősítő, hanem elfogadó
- nem elnyomó, hanem aktivitásra épít
Ez a szemlélet nem sérti, kiskorúsítja a klienseket, nem hangsúlyozódik ki a segítő szerepe.
Ezt a szemléletet kell az egész társadalomba elültetni.
Családsegítés lehetőségei és formái:
1. Kríziskezelés
2. Aktív családsegítés
3. Cigányság támogatása
4. Gyermek jólét segítése
5. Munkanélküliek segítése
6. Érdekérvényesítés segítése
7. Csoportszintű és közösségi szociális munka
Kríziskezelés jellemzői:
- akut esetek kezelése
- azonnali intervenció
- folyamatos készenléti állapot
- egyedi segítségnyújtás
- meg kell akadályozni a teljes ellehetetlenülést
Krízist kezelő intézmények: hajléktalan szálló, éjjeli menedékhely, anyaotthon, stb.
Aktív családsegítés jellemzői:
- Az emberek azon képességeinek megerősítése, amelyek segítségével a problémákat meg tudja oldani.
- Az emberi erőforrások: feltárása
- motiválása
- fejlesztése
mozgósítása
- A problémák rendszerszemléleti megközelítése, ez kiterjedhet a család, az iskola, az emberek intézményére.
- A családon kívül a környezetben is változást szorgalmaz
- Támogató rendszerek támogatása
- Új ellátási formák bevezetése
- Prevenció
- Koordináció: a segítést szorgalmazó intézmények aktivitásának összehangolása
- Arra törekszik, hogy a probléma elhárítása után a család képes legyen önállóan működni.
Cigányság fokozott támogatása:
- A hátrányos helyzetű etnikum leszakadása egyre nő
- Nő az őket érő atrocitás mértéke. Nehéz a sorsuk Nonkonform magatartást tanusítanak.
- Deviáns magatartásuk nem biológiailag determinált, hanem normálisan reagálnak a saját társadalmi helyzetükre.
- A családsegítők intézményrendszere, az egyetlen olyan rendszer, amely toleráns az etnikummal szemben, képes az aktív, preventív segítségnyújtásra.
- Mindent meg kell tenni a munkaerőpiacra való kerülésük érdekében.( Ne segélyből éljenek, mert ez hátráltatja az önbecsülésüket.)
- Fontos a korai prevenció
- Fejlesztési programok
- Közösségépítésük támogatása.
Gyerek jólét segítése:
- A gyermek megszületése előtti támogatások.
- Gyermekvállalásra való felkészítés
- Szülésre való felkészítő programok
- Apák bevonása a szülésbe
Családszintjén:
- Gyermek megszületése utáni támogatások
- Gyermekgondozás, nevelésre való felkészítés: az eseti konzultáció
nevelési támogatás
problémakezelő csoportok
Intézmény szintjén:
Eszközei: - esetmegbeszélés
- tanári hatékonyság fejlesztése
- iskolai támaszcsoportok, pl. függő betegeknek a segítése
- nyári tábor
Hatósági szint: Gyámügyi igazgatás:
- Szolgáltató és segítő tevékenység
Munkanélküliek segítése:
- Jogi támogatás
- Szociális támogatás
- Mentálhigiénés támogatás
Érdekérvényesítés fokozott segítése:
- Van, akinél meg kell írni a kérvényt, vagy el kell kísérni a hivatalba, stb.
- Van, akinél elég a tanácsadás
Csoportszintű és közösségi szociális munka:
Fontos a szolidaritásból létrejött intézmények, csoportok szerepe.
|