6/c  A beszélgetés vezetése

A beszélgetés mindennapjaink része, a mindennapi kommunikációs eszközünk.
Gyakorlatilag minden olyan tevékenységben, ahol a pszichológiai ismeretek
megjelennek, a beszélgetésnek, az emberek egymás közötti kommunikációjának
igen nagy jelentősége van.
Családpedagógiai szempontból a tanácsadásnak rendkívül nagy szerepe van. A
tanácsadói folyamatban a beszélgetés kettős értelemben szerepel:
-       a tanácsadó személyes érintkezési eszköze
-       módszer, amely meghatározza a beszélgetés irányát, tartalmát,
struktúráját.
Ez a kettős funkció – a tanácsadó oldaláról elemezve a beszélgetést
– jelentős következményekkel jár. Fontos, hogy legyen egy metodikai
koncepció arra vonatkozóan, ahogyan a tanácsadási beszélgetés vezethető,
hiszen a tanácsadónak nagy mennyiségű anyagot kell átnéznie, mikor készül a
tanácskérővel történő beszélgetésre.
A különböző tanácsadási elméletek szerint a beszélgetés centrális,
meghatározó eleme a tanácsadó munkának. A beszélgetés, mint a tanácsadás
eszköze meghatározhatja a tanácsadási folyamat minőségét, eredményességét.
Így tudatos alkalmazása igen jelentős az eredményesség szempontjából és
igen nagy kihívást is jelent.
A beszélgetésnek több fajtája van:
1.      A célzott beszélgetés ideális modellje (Rogers 1942):
a)      előítélet nélkül teljesen rendelkezésre állunk, folyton bátorítjuk
spontán kifejezését
b)      a magatartásunk nem megítélő, az ügyfelet elfogadjuk anélkül, hogy
kritizálnánk, vétkesnek, nyilvánítanánk, tanácsot adnánk
c)      a beszélgetést az ügyfél kezdeményezi és irányítja,
d)      a cél, hogy a másikat saját nyelvén értsük meg, az ő terminusaiban
gondolkodjunk
e)      megpróbálunk objektívek maradni, hogy kezünkben tartsuk érzelmeink
ellenőrzését végig.

2.      Szókratészi beszélgetés

Jellemzője: feltétel nélkül, tiszta és szilárd akarattal keressük az
igazságot, kiderítjük a problémát és mindenféle szenvedélytől mentes
kérdez-felelek játék keretében a partnerek közösen kialakítják a megoldást
és olyan egyértelműen, hogy annak elfogadása mindkettőjük részére tartós és
magától értetődő legyen.
Lényege: a tanácsadó előre végig gondolja a beszélgetés anyagát, a témát
alapkérdéssel vezeti be, majd a beszélgetés végén összefoglalja és
jóváhagyatja a tanácskérővel.

3.      Interpretáló tanácsadói beszélgetés

Jellemzője: A tanácsadó feladata a pszichotechnikai eszközökkel nyert
eredmény lefordítása a tanácskérő számára.

4.      Nondirektív beszélgetés

Jellemzője: A tanácsadó rávezesse a tanácskérőt a probléma mögött
rejtőzködő félelmekre és zűrzavarokra.

5.      Strukturált beszélgetés-vezetési stratégia
Minden egyes tanácsadói beszélgetésben igen jelentős az információk
szerepe.
-       információk felvétele, megőrzése, tehát tárolása
-       elemezni a megszerzett információkat a problémafelvetés vonatkozásában.
-       csoportosított információk alapján hipotéziseket kell felállítani
-       a tanácskérővel elemzik a hipotéziseket, elvetik, majd újabb hipotézist
elemeznek
-       beszélgetés keretében kialakítják a megvalósítás számára fontos
szempontokat
-       megvalósítás, eredmények összehasonlítása a feltett hipotézisekkel

A beszélgetést kiegészítő elemek
A tanácsadás verbális és nonverbális interakciókból tevődik össze.
Törekedni kell arra, hogy a nonverbális kommunikáció és a testbeszéd
kísérje a verbális kommunikációt.
A tanácsadás megköveteli a figyelő magatartást, hiszen a folyamatban
nincsenek néma szakaszok, csak olyanok ahol a nonverbális kommunikáció a
domináns. Ilyen kiemelt a szemkontaktus, az ülésmód, a testtartás. A
szemkontaktus felvétele és megtartása valamint az arckifejezésnek az
érdeklődő és bátorító mosollyal kísért működtetése, míg a testbeszédben a
legfontosabb a kéz, láb koordinációjának ellenőrzése, magának a
testtartásnak az elemzése. Bár vannak faji, etnikai eltérések ezeknek a
természetesség határain belül kell, hogy maradjanak. Meg kell még említeni
a hangszint és a beszédsebesség szerepét. A kellemes hangú, hangszinűek, és
hangerősségüek hatékonyabb munkát tudnak elérni a tanácsadói munkában.
Fontos, hogy a beszédsebesség a tanácskérő szintjéhez kell, hogy igazodjon.

A fizikai tér, köz és idő is befolyásolja a beszélgetés-vezetés minőségét.
A szoba kialakításánál figyelembe kell venni, hogy ne legyen térelválasztó
eszköz a két személy között, mint pl az íróasztal, ezt helyettesíthetjük
dohányzóasztallal.
A tanácskérő nyelvi kifejező kézsége és mondatszerkesztése jellegzetes
információkat hordoz. A tanácsadó feladata, hogy ezeket figyelembe vegye a
beszélgetés-vezetési stratégia meghatározásakor. Ilyenek:
-       torzítás (elcsavart, vagy nem helyesen megfogalmazott mondatok jelentik.
-       általánosítás (pl: minden ember, minden helyzet ugyanaz, állandóan,
folyton szavak gyakori használata)
-       törések, félbetört mondatok (pl: félek: segíteni kell megfogalmazni, hogy
mitől)

Figyelembe kell venni a gondolat és a nyelv viszonyát, mint fontos szerepet
játszó tényezőt. Szerepe van még a szókészletnek, a megfogalmazásnak.
A tanácskérő jól teszi, ha először kulcsszavakat keres, amelyek utalnak a
tanácskérő helyzetére. A tanácsadó tehát abban támogatja a tanácskérőt,
hogy úgy mutassa be saját világát, ahogyan ő azt meghatározni képes. A
tanácsadónak mindig segíteni kell abban a tanácskérőt, hogy a fontos
kérdésekben finomítsa önmaga helyzetének leírását és bemutatását, de
mindvégig el kell fogadnia azt a nyelvi sémarendszert, amellyel a
tanácskérő hozzá fordul. Igyekezni kell eljutni a közlések tényleges, mély
értelméhez.