7. Szociális gondoskodás Mo-on a dualizmus korában (1867.-1918.

A kiegyezés után jelentkeztek a szociális problémák, de kisebb mértékben, mint Nyugat- Európában, amiket a nyugatról átvett recept alapján kezeltek. Agrár országból Þ ipari agrár ország.

1. Gyári körülmények, törvények: szülés után 1 hónapig otthon maradhatnak a nők, a vasárnap és aug. 20-a munkaszüneti nap, minden gyártulajdonos saját költségére köteles biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket teremteni, 12-14 éves gyermekek számára max. 8 óra /nap, 14-16 éves fiatalok számára max. 10 óra/nap, 12 év alatti gyermeket alkalmazni tilos: Ü 1884. ipartörvény szabályozta meg mindezt. 1893. ipartörvény: megismételte a korábbit, létrejött az ellenőrző szerv, az Iparfelügyelet. Törvényi előírások betartásának ellenőrzése volt a feladata. A büntetések hatására egyre jobb körülményeket teremtettek. A tv. az ipari munkásokra terjedt ki. A lakosság túlnyomó része még mindig a mezőgazdaságban dolgozott.

2. A társadalombiztosítási rendszer kiépítése: 1898-ig csak önkéntes és egyesületi forma p.: Budapesti Általános Pénztár (1870.) 1891. kimondják a betegség elleni kötelező biztosítást. Csak az ipari munkásokra terjedt ki (közalkalmazottak önként), a parasztok és a cselédek ki voltak zárva. 20 hétig ingyenes orvosi ellátás, 20 hét táppénz, nők szülési támogatása, temetkezési segély, A befizetett járulék 2/3 részét a munkás fizette. 1907: betegség és balesetbiztosítás: 50 %-ot fizet a munkás, 50 %-ot a munkáltató, a falusi mezőgazdasági lakosságra nem terjedt ki, leszázalékolás: a kereset 60 %-át kapja.

3. Szociális lakáspolitika: Dualizmus korában: vállalati lakáskaszárnya (szakmunkások, segédmunkások, munkások Az önkormányzati szociális lakás építés a fővárosban a századforduló után vált intenzívebbé, Bárczy István főpolgármester idején. Bekerle-telep építése (1908-1927) 20.000 munkásnak adnak 2 szobás, kertvárosi lakást.

4. Egészségügy: 1856. a kórházakat és a szegényházakat szétválasztották. 1876. Közegészségügyi tv., ami alapvetően állami feladat. 1898. a szegény betegek ápolási költségeit az állam magára vállalja. A gyermekvédelem is alapvető állami feladat (árva gyerekek 14 éves korig történő nevelése.)

5. Szegényügy: 1945-ig egymás mellett létezett a szociálpolitika és a szegényügy. A dualizmus korában is volt szegénység, a korszak elején elsősorban falusi probléma, a végére városi. A koldusügy a szegényüggyel volt egyenlő. 1871. Községi tv. (falvak, városok): tisztázta az önkormányzati feladatokat, a koldusok és szegények ellátása is az önkormányzatok feladata volt, a munkaképtelen szegényekről is az önkorm. gondoskodott. munkaképes szegény: ínségmunka. Munkavégzéséért ellátást és támogatást kapott. Munkakerülő szegények: rendészeti eljárások (kihágási, tolonc rendelet). Szegényalap létrehozása adományok + bírságok. Léteztek civil és egyházi szervezetek is. (Hajléktalan egylet, Magyar Vöröskereszt.)