A segítő kapcsolat:

Minden olyan  kapcsolat, melyben legalább az egyik fél tudatos szándéka az, hogy a

másik (vagy mindkét) fél – mely lehet egyén, vagy csoport – növekedését, fejlődését,

érettebbé válását segítse, hogy a belső rejtett értékek a felszínre jöhessenek,

kibontakozhassanak, tudatosuljanak, jobban kifejeződhessenek, vagy jobban

funkcionálhassanak. Ennek érdekében nem direkt tanácsokat kell adni a szakember

tekintélyével, hanem rá kell vezetni a klienst a jó megoldásokra, azt kell elősegíteni,

hogy ő maga jöjjön rá és fogalmazza azt meg. Ezáltal épül a személyisége

A hatékony segítő kapcsolat jellemzői:

Carl Rogers összefoglalta és elemezte különböző kutatóknak a terapeuták, orvosok és

szülők attitűdjeivel és ezek hatásával kapcsolatos vizsgálati eredményeit, melyek segítő

helyzetben jelentek meg. Ezen attitűdök jellemzői:

• A szülő-gyermek kapcsolatban az elfogadó-demokratikus viszonyulás segíti

legjobban a gyermek intellektuális és érzelmi fejlődését

• Nagyon fontos, hogy a kliens hogyan értékeli, hogyan éli meg magát a

kapcsolatot, ill. milyennek érzékeli a terapeuta viselkedését és attitűdjét

• Megfigyelhető, hogy különböző orientációjú professzionális terapeuták nagyon

hasonló kapcsolatokat alakítanak ki klienseikkel

• A legsikeresebben azok az orvosok dolgoznak, akik tevékenységük

középpontjába a páciens személyiségét helyezték és csak másodsorban

koncentráltak a rutin diagnózisokra, a szimptómák csökkentésére, illetve a

betegség megszüntetésére

• A sikeres orvosok a klienseik számára aktívan jelen voltak, személyes

kapcsolatot alakítottak ki velük, és ritkábban folyamodtak olya technikákhoz,

mint a tünetek interpretálása, az utasítás, a tanácsolás, a kliensek klasszikus

értelemben vett kezelése

• A sikeres orvosok nagyobb valószínűséggel alakítottak ki olyan kapcsolatot

klienseikkel, melyben a kliens magas szintű bizalmat érzett orvosa iránt  

• A kliens bizalma nagymértékben alapul a megérteni akarás attitűdjén, vagyis

hogy a terapeuta a megértés utáni vágyát kommunikálja a kliens felé

• A terápia sikere nagymértékben függ a kliens és terapeuta között kialakuló

kölcsönös szeretettől és megbecsüléstől, tehát az érzelmi viszonytól

A  megfelelő segítséget adni képes terapeuta tulajdonságai:

Úgy is megfogalmazható: a segítő kapcsolat kritériumai

A kliens iránt érzett és kifejezett empátia

A kliens felé mutatott érzelmi attitűd, ami a feltétel nélküli pozitív elfogadás

Őszinteség, vagy hitelesség (kongruencia)

A segítő érzelmi reakciói mennyire harmonizálnak a kliens érzelmi  megnyilvánulásaival, vagyis mennyre átlátható (transzparens) a terapeuta  viselkedése.

A segítő kapcsolat - mely fogalom Carl Rogers munkásságából indult ki - fontos és hatékony eszköze a célzott beszélgetés.

A különböző megbeszélésfajták; A célzott beszélgetés nem:

1. társalgás /bár lehet bevezetője a c.b.-nek/

2. nem vita /érvek, ellenélvek, magas indulati hőfok/

3. nem interjú /ahol a közönség jelen van láthatatlanul /

4. nem kihallgatás /amely alárendelt helyzet, védekezést vált ki, hogy a jó választ Inegtalálja/

5, nem a kérdező szónoklata /amely saját beszéd hallgatás, hatalmi akaratmegnyilvánítás vagy félelem attól, amit a másik mond/

6; nem gyónás /erkölcsileg nem értékel, felold, ítél/

7; nem diagnóziskeresés /orvosi interju/

A célzott beszélgetés /megértő meghallgatás, ügyfélre összpontosított megbeszélés/ fontosabb elemei:

• nyílt érdeklődés előítélet nélkül
• ne ítéljünk meg semmit, ne kritizáljunk
• ne mi irányítsuk a beszélgetést, hanem az ügyfél
• a másikat saját nyelvén értsük meg, az ő terminusaiban gondolkozzunk
• maradjunk objektívek, bár érzelmileg involválódunk, nálunk a kontroll/ empátia- -kezelés/

A segítő kapcsolat nem csodaszer 

Kontraindikációk:

• ha a problémák megismerését információ-szükséglet vezérli vagy a törvényes rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos
• ha az ügyfélnek nincs lehetősége a meggondolásra (pszichotikus, debil, stb.)
• ha az ügyfél nem kooperál (bűnözők, prostituáltak, önmagukat elfogadó homoszexuálisok)

Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni?

A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni, ennek akadályai vannak:

• a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya
• szubjektivitás, elfogultságok .
• ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása
• Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák)

Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens?

A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése

A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/

A célzott beszélgetés változói

• Nagy számú tényező hatása adja meg egy beszélgetési helyzet hangulatát. Ezek:
• az idő
• a térbeli feltételek
• a megbeszélés kerete
• a társadalmi helyzet és szerep
• az életkori és nemi változók
• az előzetes elvárások /amit behoz a páciens/
• a közvetlen érzelmi reakciók /szimpátia, antipátia/
• a másiknak rólunk kialakított véleménye, ennek kifejezése

A célzott beszélgetés technikája:

Az újrafogalmazás, mint alapvető technika

Lényege: újra elmondjuk más szavakkal, amit a partner kifejtett, úgy, hogy a kérdező és a kérdezett ebben egyetél1sen. Rogers szerint az újrafogalmazás három egymást fokozó hatású eljárás utján valósul meg:

1. visszatükröző újrafogalmazás /legegyszerűbb formája a visszhangválasz/

2. komplexebb módja az összefoglaló újrafogalmazás a figura-háttér hatás -/sokkoló lehet!/

3. a megvilágító újrafogalmazás - gyakori ellenvetések és az ezekre adott válaszok

Az újrafogalmazáshoz kapcsolódó kiegészítő módszerek, elemzési eljárások, amit sajátélményben meg kell tanulni...

• a fogadtatás, az első beszélgetés kezdete
• a csendek
• a lejátszódó események elemzése
• a közvetlen kérdésekre adott válaszok pl. ne szólaljunk meg azonnal, vegyük észre, ami a közlés mögött van

További lépéslehetőségek

- kifejtés

- memorizálás és egybevetés,

-megfogalmazás

- konklúzió 

A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások

• a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása
• az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/
• magányérzetét áttöri a kapcsolat
• helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége
• megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/
• az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik

A célzott beszélgetés felhasználásának területei: 

Munkalélektan, foglalkozási, pályakép, alkalmazási beszélgetés

Motiváció felmérés kapcsán. /pályaválasztás/.

Tanácsadás és diagnózisadási beszélgetés /pedagógia és klinikum/ Pszichoterápiás célzott beszélgetés /pszichoterápia/ 

A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei

A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit

- irányítani tudja a beszélgetést.

Rossz attitűd, ha a kérdéssel vagy bármi mással a direkt választ indukáljuk (igen, nem, stb.) 

A rossz kérdező:

- ő maga reagál a beszélgetési helyzetre

- túl korán értelmezi magának a helyzetet és aszerint reagál

- visszatérő magatartásformáit "használja" 

A partnere önkifejezését nehezíti a következő szóbeli közbelépésekkel:

• értékelő vagy erkölcsileg megítélő válasz
• értelmező válasz /egyéni magyarázat/
• támogató válasz /vigasztalás/
• felderítő válasz /kiegészítő információ kérése/ "és akkor hogy volt"
• problémát megoldó válasz, tanácsadás

A jó kérdező egyéni képességei:

• ne féljen a megbeszéléstől
• ne féljen a csendtől
• kezdeményezés nélkül is tudjon az ügyfélre összpontosítani
• a beszélgetést ne manipulációként fogja fel .
• legyen elkötelezett a megbeszélésben /empátiás, kongruens/

A jó kérdező öt tanácsa:

1. fogadás és nem kezdeményezés

2. ne a tényekre összpontosítsunk, hanem arra, amit a partner átélt

3. ne a probléma iránt érdeklődjünk, hanem az ügyfél egyénisége, személyisége iránt

4. tiszteljük az ügyfelet

5. ne akarjunk semmit felfedni, hanem a közlést könnyítsük meg