1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. § (1) A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

3. § (1) A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat feladatát a központi és helyi szervei útján látja el.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv irányításában a munkaadók, a munkavállalók, valamint - a helyi szervek tekintetében - a helyi önkormányzatok is közreműködnek.

(4) Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5) Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően - együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvény 13/A. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.

(2) A munkaerőpiaci szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére elsősorban a III. fejezetben meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatásokat kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel, illetőleg fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, és az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.

(2) Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3) Az, aki magán munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.

(4) A magán munkaközvetítő tevékenység folytatásának, a magán munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a magán munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel.

(5) A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7. § (1) Külföldi Magyarországon a (2) bekezdésben, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott kivétellel csak engedély alapján végezhet munkát. Az engedély alapján végezhető munka esetében, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.

(2) Nincs szükség engedélyre

a) a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá

b) az EGT vagy az Európai Unió állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kivételeket és az engedélyezés részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 7. § (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó személyek foglalkoztatása tekintetében, nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.

(5)

(6) A miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendeletben meghatározhatja

a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát,

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható.

(7) A fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számának meghatározásához az illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni.

(8) A (6)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezés a Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható EGT állampolgár és hozzátartozója tekintetében nem alkalmazható.

8. § (1) Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően gondoskodik e döntések összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervet készít. A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)

(4) A helyi önkormányzat döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. Ezen túlmenően:

a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során részt vesz az álláskeresők részére történő közhasznú foglalkoztatás szervezésében, valamint külön törvény szerint szervezi a rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását,

b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c) részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5) A munkaadó:

a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b) segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghatározott módon - tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c) járulék fizetésével hozzájárul az álláskeresők támogatásához.

(6) A munkavállaló

a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b) együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c) álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(7)

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS
SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács

9. § A Kormány az országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdek-képviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) egyeztet. Ennek során az OÉT

a) véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintő törvénytervezeteket,

b) évente beszámoltatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét,

c) a munkájában résztvevő országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján kijelöli a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének a munkaadói, továbbá munkavállalói képviselőit, és javaslatot tesz a visszahívásukra.

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete

10. § (1) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: MAT) a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja, illetőleg teljesíti.

(2) A MAT munkaadói oldala a munkaadók képviselőiből, munkavállalói oldala a munkavállalók képviselőiből, kormányzati oldala a Kormány képviselőiből áll.

(3) A MAT megbízatása négy évre szól.

(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a miniszter gyakorolja.

10/A. § (1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy tag esetében az államháztartásért felelős miniszter tesz javaslatot, további öt tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a miniszter a saját hatáskörében dönt.

(2) A MAT új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére

a) a MAT megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig,

b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül

kell jelölni.

(3) A MAT-nak nem lehet tagja, illetve nem vehet részt a szervezetét érintő döntések meghozatalában az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amelyet a MAT döntései közvetlenül érintenek. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a Kormány képviseletét ellátó tagok tekintetében figyelmen kívül kell hagyni a Miniszterelnöki Hivatallal, a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, továbbá az állami foglalkoztatási szervvel fennálló közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyt.

(4) A MAT egyes oldalain résztvevő tagok száma hat főnél több nem lehet.

(5) A tagok megbízatása a MAT megbízatásának időtartamára szól. A MAT döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik.

(6) Ha a szavazásra a MAT

a) oldalai jogosultak, az oldalak szavazata egyenlő,

b) tagjai jogosultak, az egyes oldalak hat-hat szavazattal rendelkeznek.

(7) A MAT közszolgálati jogviszonyban nem álló tagjai a miniszter által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek.

(8) A MAT ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg.

Munkaügyi tanács

11. § (1) Az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos helyi érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként munkaügyi tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól.

(2) Ha a munkaügyi tanács a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben az állami foglalkoztatási szerv vezetője dönt.

12. § (1) A munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagokból álló munkaadói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviseletét ellátó tagokból álló munkavállalói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkavállalói szövetségek egy-egy tagot jelölnek, illetve vonják vissza a jelölést. A tagokat - jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján - az állami foglalkoztatási szerv vezetője bízza meg a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy-egy tagját a működési területén működő megyékben és fővárosban lévő többcélú kistérségi társulások elnöksége, valamint megyei jogú város(ok) képviselő-testülete választja, illetőleg hívja vissza. A Regionális Területfejlesztési Tanácsok 1 főt delegálnak a munkaügyi tanácsokba. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízólevelet az állami foglalkoztatási szerv vezetője adja át, illetve vonja vissza.

(2) A munkaügyi tanácsnak nem lehet tagja az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amely az állami foglalkoztatási szerv által közvetített személyek részére rendszeres szolgáltatást (képzést, munkaközvetítést) nyújt. A munkaügyi tanács a tagjai tekintetében további összeférhetetlenségi szabályt is megállapíthat.

(3)

(4) A tagok megbízatása a munkaügyi tanács megbízatásának időtartamára szól. A megbízatásról, annak változásáról az állami foglalkoztatási szerv vezetője 15 napon belül értesíti a MAT-ot.

(5) A munkaügyi tanács új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére

a) a munkaügyi tanács megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig,

b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül

kell jelölni, illetőleg megválasztani.

(6) Ha a tagokat kijelölő, illetőleg választó szervezetek között vita merül fel, a vitás kérdésekben az állami foglalkoztatási szerv vezetője a MAT-hoz fordulhat.

(7) A munkaügyi tanács döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik.

(8) A munkaügyi tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. A munkaügyi tanács határozatának meghozatala során a munkaadói, a munkavállalói, valamint az önkormányzati oldalt egy-egy szavazat illeti meg. A munkaügyi tanács megegyezés hiányában a MAT-hoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra.

(9) A munkaügyi tanács az ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg.

(10) A munkaügyi tanács a foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében együttműködik az illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsokkal, valamint regionális területfejlesztési tanáccsal.

13. § A munkaügyi tanács

a) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az illetékességi területén rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveit és az egyes támogatások arányát,

b) az illetékességi területén figyelemmel kíséri és értékeli a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását,

c) kezdeményezi és véleményezi az illetékességi területe foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

d) véleményezi az állami foglalkoztatási szerv működését,

e) a b)-d) pontban foglaltakról tájékoztatást kér az állami foglalkoztatási szerv vezetőjétől,

f) előzetes véleményezési jogot gyakorol az állami foglalkoztatási szerv vezetőjének vezetői megbízásával, illetőleg a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatban,

g) ellátja más jogszabályban meghatározott feladatait.