15/1998. (IV. 30.) NM rendelet hetedik rész
2007.08.30. 18:24
A
nevelőszülői hálózatot működtető a nevelőszülők számára biztosítja a rendszeres
- félévente legalább 6 órában történő - továbbképzésen való részvétel
lehetőségét. A továbbképzést a működtető is szervezheti. A továbbképzés tematikájának
a kidolgozásánál figyelemmel kell lenni az Intézet módszertani levelére.
A nevelőszülő feladatai
Befogadás
101.
§ (1) A nevelőszülő befogadja
a)
- a szakszolgálat kijelölése alapján - a Gyvt.
72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal
elhelyezett,
b) a
gyámhivatal által nevelésbe vett
gyermeket, ha a határozatban a gyermek
gondozási helyeként a nevelőszülőt jelölték
meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul
értesíti a működtetőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gondozott
gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul
értesíti
a)
a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,
b) a
szakszolgálatot a 4. számú melléklet szerinti adatlapon,
c) a
gyermek törvényes képviselőjét,
d) az
átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gondozott gyermek
vérszerinti szülőjét,
e)
a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
f)
a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek pártfogó
felügyelőjét.
(3) A nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul
értesíti a nevelésbe vételt
elrendelő gyámhivatalt, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt
időpontig nem került a nevelőszülő gondozásába.
102.
§ (1) A nevelőszülő a nála
elhelyezett gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét (a
továbbiakban: saját gyermek), feltéve, hogy ehhez a saját gyermek törvényes
képviselője hozzájárult. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő
haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) Amennyiben a nevelőszülő nem tudja biztosítani a
gondozott gyermek saját gyermekével történő együttes elhelyezését,
haladéktalanul kezdeményezi a gyámhivatalnál a gondozási hely megváltoztatását
olyan gondozási hely kijelölése érdekében, ahol az együttes elhelyezésük
biztosítható.
(3) Ha a saját gyermek számára gyám kirendelése vagy
más hatósági intézkedés kezdeményezése szükséges, a nevelőszülő megkeresi az
illetékes szervet, ezzel egyidejűleg a megkeresésről tájékoztatja a törvényes
képviselőt.
(4) A
saját gyermek számára a nevelőszülő - helyettes szülőként - az átmeneti
gondozást elrendelő határozat vagy az intézményvezető döntése alapján teljes
körű ellátást nyújt. A gondozott gyermek saját gyermeke gondozásában részt
vesz.
(5) A
saját gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul
értesíti
a)
a szakszolgálatot,
b) a
saját gyermek törvényes képviselőjét,
c) a
nevelt, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek törvényes
képviselőjét, valamint az átmeneti nevelt, és ideiglenes hatállyal elhelyezett
gyermek vérszerinti szülőjét,
d) a
nevelt, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek szülőjének lakóhelye
szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
103.
§ (1) A nevelőszülő befogadja
azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a működtető hozzájárulásával
előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal
elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az
ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a
működtetőt.
(2) A
nevelőszülő a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét is,
feltéve, hogy ehhez a gyermek törvényes képviselője hozzájárult.
(3) Amennyiben a nevelőszülő nem tudja biztosítani a
fiatal felnőtt gyermekével történő együttes elhelyezését, segítséget nyújt a
személyes gondoskodás keretén belül olyan ellátási forma kereséséhez, amelyben
a szülő és a gyermek együttes elhelyezése biztosítható.
(4) A
fiatal felnőtt gyermeke számára a nevelőszülő a működtető hozzájárulásával az
átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást nyújt. A fiatal felnőtt saját
gyermeke gondozásában részt vesz.
(5) A
fiatal felnőtt, illetve gyermeke befogadásáról a nevelőszülői hálózat
működtetője értesíti a szakszolgálatot, valamint a gyermek törvényes
képviselőjét, ha az nem a fiatal felnőtt.
104.
§ (1) A nevelőszülő - ha rendelkezik a kora miatt
különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel
és, ha erre kijelölték - a védőnő, a házi gyermekorvos vagy a kórházi
gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadja a 3 éven aluli,
egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket. Az
ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a
működtetőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyermek számára
a nevelőszülő az átmeneti gondozást elrendelő határozat vagy az intézményvezető
döntése alapján teljes körű különleges ellátást nyújt.
(3) A
gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti
a)
a szakszolgálatot,
b) a
szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, valamint
c) a
védőnőt.
Elhelyezési feltételek
105.
§ (1) A gondozott gyermek
számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni
gondozási-nevelési tervnek megfelelően - a 76-84. §-ok
szerinti részletezett ellátást, gondozást, nevelést.
(2) A
gondozott gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas.
Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való
elhelyezését, ahol a gyermekek személyes élettere legalább 6 m2 legyen. A
lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési
tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lennie. Nem érheti a gondozott
gyermeket hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez és
ellátásához viszonyítva.
(3) Egy szobában legfeljebb 4 gyermek helyezhető el.
Ettől a gyermek érdekében el lehet térni.
(4) Ha a nevelőszülői hálózatot működtető az
utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen
biztosít lakhatást, a külső férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében
foglaltak az irányadók.
(5) A
nevelőszülő - a gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően -
biztosítja, hogy a gondozott gyermek kapcsolatot tarthasson a hozzátartozóival,
ennek érdekében felkészíti a velük való találkozásra, és biztosítja a megjelölt
helyen és időben történő megjelenését. A nevelőszülő saját háztartásában, a
gondozás helyén is biztosíthatja a gyermek meglátogatásának lehetőségét.
(6) A
nevelőszülő - az egyéni gondozási, nevelési tervnek megfelelően - elősegíti,
hogy a gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába,
illetve örökbefogadó családjába beilleszkedjen.
(7) A
nevelőszülő haladéktalanul jelzi a működtetőnek, ha saját vagy a vele egy
háztartásban élő személy egészségi állapotában bekövetkezett változás
akadályozza a gyermek gondozásában, nevelésében vagy veszélyezteti a gyermek
egészségét, fejlődését.
Az ellátás megszüntetése
106.
§ (1) A nevelőszülő a
gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti,
illetve tartós nevelését megszüntető határozata alapján az ellátás nyújtását
megszünteti, és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek
átadja. Az átadás megtörténtét a gyermeket átvevő
személy aláírásával igazolja. Az ellátás megszűnésének időpontjáról a
nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a
gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a nevelőszülői hálózat
működtetője haladéktalanul értesíti
a)
a gyámhivatalt,
b) a
szakszolgálatot az 5. számú melléklet szerinti adatlapon,
c) a
gyermek gyámját, illetve vagyonkezelő gondnokát,
d) a
szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
e)
a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek pártfogó
felügyelőjét.
(3) A Gyvt. 66/E. §-a (1) bekezdésének
d) pontjában foglalt esetben a jogviszony megszűnéséről a működtető írásban
értesíti a nevelőszülőt és - ha nem a szakszolgálat a működtető - a
gyermekvédelmi szakszolgálatot, aki a változást feltünteti a férőhely-nyilvántartásban.
107.
§ (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek
ellátását a nevelőszülő a szülő kérelmére, vagy a Gyvt.-ben
meghatározott okok fennállása esetén megszünteti, és a gyermeket a törvényes
képviselőjének átadja. Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő
haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) A
nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha az
átmeneti gondozásnak a Gyvt.-ben meghatározott
időtartama eltelt, de a gyermek a családi környezetébe nem térhet vissza.
(3) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a
nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti
a)
szakszolgálatot,
b) a
szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
108.
§ (1) A nevelőszülő
megszünteti a fiatal felnőtt utógondozó ellátását, ha
a)
a Gyvt. 93. §-ának
(9) bekezdése szerint megszűnik az ellátás,
b) a
gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást.
(2) Az ellátás megszűnésének időpontjáról a
nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(3) Az utógondozói ellátás megszüntetéséről a
nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.
5. Cím
A GYERMEKOTTHON
Feladatai
109.
§ (1) A gyermekotthon
megszakítás nélküli munkarend szerint működő, bentlakásos gyermekintézmény,
amely
a) a
gondozott gyermek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont
nyújtó ellátást a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv és az
általa készített egyéni gondozási-nevelési terv szerint,
b) a
fiatal felnőtt számára utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső
férőhelyeket működtet.
(2) Külső férőhelyen csak utógondozói ellátásban
részesülő fiatal felnőtt számára biztosítható lakhatás.
(3) A gyermekotthon az alapító okiratában rögzítettek
szerint, és az adott szolgáltatás végzésére feljogosító működési engedély
alapján alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást
is, így különösen gyermekek és várandós anyák átmeneti gondozását. Az ellátás
jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként
külön-külön biztosítani kell.
(4) A
gyermekotthon alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége
nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve a gyermekotthonban
elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.
Létesítés
110.
§ (1) A gyermekotthon
létesítésekor figyelemmel kell lenni különösen arra, hogy az
a)
ne legyen a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi fejlődésére
káros környezetben,
b) tömegközlekedési
eszközzel megközelíthető legyen.
(2) A
gyermekotthon kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a helyi közösséggel, és
elősegíti a gyermekek részvételét a helyi szervezetek életében.
Dokumentumok
111.
§ A
gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott,
továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű
munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az
intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai
program.
112.
§ (1) A gyermekotthon belső
életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei
teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell
megállapítani különösen
a)
a napirendből adódó feladatokra,
b) a gyermek,
fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek
egymással, valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó
magatartására,
c) a
gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel
történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő
eltávozás és visszatérés rendjére,
d) a
panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.],
e)
az érdek-képviseleti fórum véleményezési és egyetértési
jogának gyakorlására
vonatkozó
előírásokat.
(2) A
házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat
véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdek-képviseleti
fórum egyetértésével hagyja jóvá.
(3) A
házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.
Befogadás
113.
§ (1) A gyermekotthon
befogadja
a)
a szakszolgálat kijelölése alapján a Gyvt.
72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal
elhelyezett,
b) a
gyámhivatal által nevelésbe vett
gyermeket, ha a határozatban a gyermek
gondozási helyeként a gyermekotthont jelölték
meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kijelölt
intézmény befogadó gyermekotthonként is működik.
(3) A
befogadásról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti
a)
a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,
b) a
szakszolgálatot a 4. számú melléklet szerinti adatlapon,
c) a
gondozott gyermek törvényes képviselőjét,
d) az
átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vérszerinti
szülőjét,
e)
a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
f)
a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek pártfogó
felügyelőjét.
(4) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a
nevelésbe vételt
elrendelő gyámhivatalt, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt
időpontig nem érkezett meg a gyermekotthonba.
114.
§ A
gyermekotthon a gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét.
A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 102. § rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazni kell.
115.
§ (1) A gyermekotthon
befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban
vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, és az ellátás
biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg.
(2) A
gyermekotthon a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét. A saját
gyermekre vonatkozóan egyebekben a 103. § (2)-(5) bekezdéseit értelemszerűen
alkalmazni kell.
116.
§ (1) A gyermekotthon - ha rendelkezik a kora miatt
különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel -
a védőnő, a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos
javaslatára átmeneti gondozásra befogadhatja a 3 éven aluli, egészségügyi okok
miatt ellátást igénylő gyermeket.
(2) Az (1) bekezdés szerint befogadott gyermekre vonatkozóan
egyebekben a 104. § (2)-(3) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná
vált szülőjét, valamint a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát is.
117.
§ (1) A gyermekotthon legfeljebb 3 napra
átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő gyermeket, aki lakóhelyéről
önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta, és emiatt ellátás és
felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást
kell biztosítani.
(2) A
gyermekotthon a befogadásról értesíti a gyermek szülőjének lakóhelye szerint
illetékes gyermekjóléti szolgálatot, valamint a gondozási napok nyilvántartása
érdekében a szakszolgálatot.
118.
§ (1) A befogadó gyermekotthon
ideiglenesen befogadja
a)
azt a gondozott gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen
eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint
b) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott okból a rendőrség által bekísért, ideiglenes gondozást
igénylő gyermeket.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt
gondozott gyermek befogadásáról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a
gyermek gondozási helyét és
egyben kéri, hogy a gyermek visszaviteléről gondoskodjanak.
119.
§ (1) A gyermekotthon
haladéktalanul értesíti a törvényes képviselőt a befogadott gyermekkel
kapcsolatos minden lényeges eseményről, így különösen
a)
az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról,
b) a
bűncselekmény áldozatává válásáról,
|