1997. évi XXXI tv. kilencedik rész
2007.08.30. 20:34
86. § (1) A
gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését,
nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról.
(2) Ha a gyám jogkörét
nevelőszülő látja el, a nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában gondozza
és neveli.
(3) A
gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83. § (6)
bekezdésének b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a
gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(4) A
gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve
az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek
képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában
a gyámhivatal dönt.
A gyermek képviselete
87. § (1) A
gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a nevelőszülőt
a gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje.
(2) A
gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyám
jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a
jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos
perindításra vonatkozik.
(3) A
gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás
iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése.
(4) A
gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti gondnokot
rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint törvényes
képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem
képviselheti, vagy ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám nem
vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására. Nem minősül különleges
szakértelmet igénylő ügynek a gyermeket megillető családi pótlék, iskoláztatási
támogatás, illetve árvaellátás igénylése, valamint annak gyámhatósági betétben
való elhelyezése és kezelése.
(5) A
gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsősorban a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy
nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti - a
működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott munkatársai közül jelöli ki.
(6) A
gyám nem képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos
eljárásban. A gyermek képviselőjeként a gyámhivatal a gyermekjogi képviselőt
rendeli ki.
A gyermek vagyonának kezelése
88. § (1) Ha a gyámságot
nevelőszülő látja el, a gyámhivatal a gyámot kérésére felhatalmazhatja a
gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására is.
(2) Nem szükséges a
gyámhivatal felhatalmazása az olyan jognyilatkozat érvényességéhez, amely a
mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító kisebb jelentőségű szerződések
megkötésére irányul.
(3) A
gyámhivatal vagyonkezelésre vonatkozó felhatalmazása a vagyon egészére vagy az
ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat.
(4) A
gyermek vagyonának kezelésére felhatalmazott gyám joga és kötelessége, hogy
feladatkörében védje a gyermek érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő
hasznosításáról, és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit.
(5) A
gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.
(6) A
gyermek saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles
hozzájárulni, a gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a
gyermektől nem igényelheti.
89. § (1) Ha a gyámhivatal a
gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok
ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel elsősorban a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy a
nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti - a
működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül.
(2) A
gyámhivatal elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok eseti,
rendes, valamint végszámadását.
A hivatásos gyám jogállása
90. § Ha a gyámságot a 84. §
(3) bekezdésében meghatározott hivatásos gyám látja el, feladataira a 85. §
(3)-(8) bekezdésében, valamint a 91. §-ban
meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra
vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
91. § (1) Ha a gyám jogkörét a
hivatásos gyám látja el, a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos
feladatokat a nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok
és pszichiátriai betegek otthona biztosítja.
(2) A
hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83.
§ (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét
csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(3) A
gyámhivatal hivatalból, továbbá a hivatásos gyám kérésére eseti gondnokot
rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a hivatásos gyám, mint
törvényes képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem
képviselheti.
(4) A
hivatásos gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az
utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának segítése és figyelemmel
kísérése.
(5) A
hivatásos gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől
nem igényelheti.
XIII. Fejezet
Utógondozás
92. § (1) Az átmeneti vagy
tartós nevelés megszűnése után - kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták - a
gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt
utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri.
(2) Az utógondozás
célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe
való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.
(3) A
gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a
fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot
működtető vagy - az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai
betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén - a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat látja el.
(4) Az utógondozás
feladatainak ellátásába önkéntesek, társadalmi szervezetek, alapítványok és
egyházi jogi személyek is bevonhatók.
(5) A
gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem
előterjesztésekor ismételten elrendeli, melynek során elsősorban a fiatal
felnőtt volt utógondozóját, ha ez nem lehetséges, a fiatal felnőtt lakóhelye
szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki.
(6) A
gyámhivatal az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési
támogatás elszámolásának időpontjáig meghosszabbítja.
Utógondozói ellátás
93. § (1) A
gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának
elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével -
elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt
átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és
a) létfenntartását önállóan
biztosítani nem tudja, vagy
b) a nappali oktatás
munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat
folytat, vagy
c) szociális bentlakásos
intézménybe felvételét várja.
d)
(2) Az utógondozói
ellátását a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltéséig kérheti.
(3) Az (1) bekezdés a)
és d) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal
felnőtt létfenntartása, ha
a) a havi jövedelme az
öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy
b) a nagykorúvá válásának
időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi
nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg,
feltéve, ha lakhatása saját
vagy közeli hozzátartozója lakókörnyezetében nem megoldható.
(4) Az otthonteremtési
támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhivatal akkor
rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető,
rendkívüli élethelyzetbe került.
(5) Az utógondozói
ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító
nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon befogadó nyilatkozatát vagy a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó nyilatkozatát.
A befogadó nyilatkozat megtagadása esetén a gyámhivatal köteles kikérni az
intézmény érdekképviseleti fórumának véleményét.
(6) Az utógondozói
ellátás a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltéséig ismételten
elrendelhető. Nincs helye az ismételt elrendelésnek, ha az utógondozói ellátás
megszüntetésére a (10) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltak
miatt került sor, és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított
egy év még nem telt el.
(7) Az utógondozói
ellátásban részesülő, tanintézményben nappali tagozaton tanulmányokat nem
folytató munkaképes fiatal felnőtt köteles az állami foglalkoztatási szervvel
együttműködni.
(8) Az utógondozói
ellátást nyújtó az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megkeresi a gyámhivatalt, és
kezdeményezi az ellátás megszüntetését, ha a fiatal felnőtt az ellátást nem
veszi igénybe, és ennek okáról nem értesíti az ellátást
nyújtót.
(9) Megszűnik az
utógondozói ellátás
a) a fiatal felnőttnek, az
ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő - a házirendben
meghatározott - idő elteltével,
b) a fiatal felnőtt
huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali
tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok
befejezésével, de legkésőbb huszonötödik évének betöltésével.
(10) A
gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt
a) ellátásának feltételei
már nem állnak fenn,
b) ellátását szociális
bentlakásos intézmény biztosítja,
c) a nevelőszülőjével vagy
más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait
súlyosan sértő magatartást tanúsít,
d) a házirendet többször
súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdek-képviseleti
fóruma is egyetért.
NEGYEDIK RÉSZ
A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA
XIV. Fejezet
A helyi önkormányzat feladatai
A települési önkormányzat feladatai
94. § (1) A
települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a
gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a
területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.
(2) A
települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a
rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó
alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak
figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni
ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol
igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
(3) Az a települési
önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén
a) tízezernél több állandó
lakos él, bölcsődét,
b) húszezernél több állandó
lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti
otthonát,
c) harmincezernél több
állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett
családok átmeneti otthonát,
d) negyvenezernél több
állandó lakos él, az a)-c) pontokban
meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.]
köteles működtetni.
(4) A
megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot
működtetni.
(5) A
települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a
település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében
közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más
önkormányzat lakosságára is kiterjedően.
(6) Ha az intézmény
ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja,
- eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára
azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az
ellátás megszüntetése esetén is.
(7) Az intézményt
fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az
ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön
megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.
94/A.
§ A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe
tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek
átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ
működtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás
útján is biztosíthatják.
A megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat feladatai
95. § (1) A megyei és a
fővárosi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes
gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont
nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.
(2) A
megyei és a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási
területe a megyére, a fővárosra kiterjed.
(3) A
fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött
megállapodás arról is rendelkezhet, hogy a fővárosi önkormányzat gondoskodik a
gyermekek átmeneti gondozásának e törvényben meghatározott formájáról.
A feladatok ellátásának módja
96. § (1) A helyi önkormányzat
az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást
nyújtó ellátást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 81.
§ (1) bekezdése szerint, valamint a több önkormányzat illetékességi területére
kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A.
§-nak a figyelembevételével
más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban
biztosítja.
(2) Az intézmények
ellátási területének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az
intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetőleg ne haladja meg
az ötven km-t.
(3) Többcélú intézmény
akkor létesíthető, ha a létesítés és működés anyagi, személyi és tárgyi
feltételei valamennyi feladat ellátásához külön-külön biztosítva vannak.
(4) A
közös igazgatású gyermekjóléti és/vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú
intézmények feladatát látja el.
(5) A
(4) bekezdés szerinti intézményben a gyermek ellátásához és neveléséhez kapcsolódó
nem gyermekjóléti és nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézményegység is
működhet, különösen családsegítő szolgálat, illetve családvédelmi szolgálat,
védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános
iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző
intézményegység.
(6) A
helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról
minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal -
átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, illetve a közgyűlés
megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az
értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a
helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben
megvizsgálja a gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről
tájékoztatja.
(7) A
fenntartó kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
személyes gondoskodást nyújtó működési engedéllyel rendelkező gyermekjóléti
szolgálatok és lakásotthonok közül a módszertani feladatokat ellátó intézmény
kijelölését, azzal, hogy ellátási típusonként a megyében egy, a fővárosban két
módszertani intézet működhet. A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét
követően az intézmény ismételten kijelölhető.
(8) A
miniszter - pályázat útján, a fenntartó egyetértésével
a) a gyermekek napközbeni
ellátását biztosító intézmények, illetve a gyermekotthonok közül regionális
módszertani feladatokat ellátó intézményt,
b) az átmeneti gondozást
biztosító otthonok, a nevelőszülői hálózatok, a speciális gyermekotthonok, a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, illetve a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi innovatív szolgáltatást alaptevékenységként végző, jogi
személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező szervezetek közül országos
hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt
jelöl ki. A kijelölés ötévi
időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten
kijelölhető.
(9) A
kijelölt módszertani intézmény feladatkörében
a) részt vesz a
minőségfejlesztési elvek kidolgozásában,
b) a kijelölt feladatok
tekintetében ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek
alkalmazására,
c) szakmai tanácsadással
segíti a kijelölt feladatok tekintetében a területén levő gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai munkáját,
d) szakértőként
közreműködik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők
szakmai ellenőrzésében, a szakmai programok értékelésében,
e) kezdeményezi a
gyermekvédelmi rendszerben dolgozók továbbképzését és tapasztalatcseréjét.
Ellátási szerződés
97. § (1) Az e törvényben
meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást
vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását a helyi
önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási
szerződés útján is biztosíthatja.
(2) Ha az ellátási
szerződés alapján a feladat ellátásában vallási vagy világnézeti
elkötelezettségű nem állami szerv működik közre, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet
a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek
tekintetében, akinek szülője nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását
igénybe venni.
(3) Az ellátási
szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal, hogy a szerződés az
Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza
a) azt az időszakot,
amelyre a szerződést kötötték, amely időszak a bentlakásos gyermekintézmény
esetén nem lehet kevesebb 5 évnél,
b) a szolgáltatást végző
nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés
és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására.
(4) Az ellátási
szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(5) A
helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötésének, a
szerződés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem ruházhatja át.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők
működésének engedélyezése
98. § (1) Az e törvényben és a
külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltétellel rendelkező
bármely, az 5. § s) pontja szerinti természetes személy, jogi személy és
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság folytathat gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet, illetve ennek érdekében intézményt
létesíthet, helyettes szülőt foglalkoztathat, illetve helyettes szülői vagy
nevelőszülői hálózatot működtethet.
(2) A
gyermekvédelmi szolgáltatás keretében nem végezhető olyan szolgáltató
tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal.
99. § (1) A
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek meg kell felelnie az
e törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.
(2) A
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében szolgáltatást
csak a külön jogszabályban meghatározott képesítésű személy végezhet.
100. § (1) A
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység működési engedélyhez
kötött. A működési engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály határozza
meg.
(2) A
működési engedély kiadásáról - a fenntartó kérelmére - a működést engedélyező
szerv dönt.
(3) A
működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy a szolgáltató tevékenységet a
működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végzik-e.
(4) A
működést engedélyező szerv - külön jogszabályban foglaltak szerint - a működési
engedélyt visszavonja, ha a szolgáltató tevékenység nem felel meg a
jogszabályokban, illetve a működési engedélyben foglaltaknak.
(5) Az otthont nyújtó
ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az
ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett
- a működési engedélyben meghatározott - nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át.
XV. Fejezet
A miniszter feladatai
101. § (1) A
miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását.
(2) A
miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében
a) meghatározza a gyermekek
védelmét biztosító feladatok szakmai, képesítési követelményeit, a feladatok
törvényességi és szakmai ellenőrzési rendjét,
b) létrehozza és fenntartja
az országos szakmai intézeteket, kollégiumokat,
c) ellátja a gyámhivatalok
szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat,
d) kijelöli az országos és
regionális módszertani feladatokat ellátó
intézményeket,
|