9. A magyar falu, mint sajátos települési forma

A magyar falvak sajátosságát a sokféle társadalomszerkezet és a sokszínű társadalmi arculat adja.

Többféle falutelepülés típus különböztethető meg: (Enyedi György)

. elmaradt típusok: aprófalvas, tanyás típus;

. Iwzépes színvonalú típusok: részben elmaradott átlagos életkörülményű, átlagos

      életkörülményű részben városias jelleggel;

. fejlett típusú : átlag feletti életkörülmények, városias nagyközségekben, átlag feletti

      életkörülmények ipari agglomerációkban, üdülőövezetekben;

A magyar falvak csoportosítása:

1. csoport: kisméretű, zárt települések, átlaglakosság 819 fő, alacsony népszaporulat,

öregedő lakosság, alacsony foglalkoztatási színvonal, kedvezőtlen iskolai végzettség, a mezőgazdaságban dolgozók nagy aránya, a lakások alacsony ellátottsága, kezdődő népességcsökkenés jellemzi.

(az ország községeinek több mint a fele ide tartozik, pl. Alföld - Sárrét, Tiszavölgy, Bács, Nyírség, Nyugat Dunántúl- Nógrád)

2. csoport:

3. csoport:

4. csoport:

5. csoport:

fiatal népesség, nagyarányú ipari és szolgáltatási foglalkoztatottság, kedvező iskolai végzettség, a lakások jó ellátottsága, jó kereskedelmi és óvodai ellátottság jellemzi. (83 község tartozik ide, pl. bp-i agglomerációk, Szeged, Mosonmagyaróvár, Miskolc, Tatabánya agglomerációja)

stagnáló népesség, lassú öregedés, az eltartott és kereső arány viszonylag kedvezőtlen, átlagos iskolázottság, vegyes foglalkoztatási szerkezet, az átlagtól elmaradó ellátottságú lakások, fogyó népesség jellemzi. (869 község tartozik ide, pl. Mezőkövesd, Kisalfóld)

átlagos korösszetétel, magas iskolai végzettség, vegyes foglalkoztatottság, jó színvonalú lakások, fejlett kereskedelmi ellátottság és forgalom, ingázás és erős lakóhelyi funkciók jellemzik. (243 község, pl. Budapesti agglomeráció külső övezete, Dunaújváros-Paks vonala)

nagy méretű, zárt települések, magas szintű iskolázottság és foglalkoztatottság, jó ellátottságú lakások és kiemelkedő intézményellátás jellemzi. (25 község, pl: Pécel, Fót, Gyömrő, Pilisvörösvár, Sümeg, Tab. Stb.)

6. csoport: '" külterületi népesség II %-os aránya, a népességszám stagnálása, falusias demográfiai viszonyok, vegyes foglalkoztatási szerkezet, közepes felszereltségű lakások jellemzik. (28 község, Pl. Gyömrő, Mezőberény, Ráckeve, stb.)

7. csoport:

a külterületen élő lakosság magas aránya, magas természetes szaporulat, mérsékelt elöregedés, alacsony iskolázottsági színvonal, magas foglalkoztatottság, a mezőgazdaságban dolgozók magas aránya, rossz felszereltségű lakások és kedvezőtlen intézményi ellátottság jellemzi. (108 település tartozik ide, pl. Duna- Tisza közötti homokhátság, Szarvas, Békéscsaba tanyavilága)