14. Melyek az adminisztratív és fejlesztési régiók jellegzetességei?

A régió, mint területi egység a területi tervezés és politika alapvető kategóriája. Régió lehet egy országon belüli, több települést, vagy egy-egy tájegységet magában foglaló területrész, több ország egymáshoz kapcsolódó országrészét magában foglaló egység.

1. Adminisztratív régiók

            A régiók történelmileg kialakult típusa az adminisztratív régió. Többnyire hierarchikus területi egységek, amelyek egy vagy több helyi közösséget (települést) foglalnak magukban. A helyi közösségek fölött rendszerint megjelenik egy magasabb, országrészt, megyét vagy tartományt egybe foglaló területi egység, tervezési szint, amely több településre terjed ki, e fölött pedig az országos szint van. Előfordul, hogy az országos szint és a helyi szint között több szint van, de az is, hogy a megye szint fölött jelenik meg egy összefoglaló tartományi szint, mint pl. Németországban.

Az adminisztratív területi egységek egymástól földrajzilag is definiálható határokkal különülnek el, de nem feltétlenül fizikai értelemben. A területi egységek gazdasági értelemben rendszerint inhomogén, nagyon gyakran sokféle típusú helyi közösséget, települést foglalnak magukban.

Általában, minél nagyobb egy adminisztratív régió, annál kevésbé homogén az összetétele.

Praktikus okokból a regionális statisztikák leggyakrabban adminisztratív egységekre vonatkoznak, mert rendszerint így állnak rendelkezésre az adatok. Az adminisztratív régiók azonban különböző típusú alrégiókból állhatnak, amelyeknek különböző strukturális vonásaik vannak, így az átlagokat mutató statisztikák nem adnak teljes képet. A teljes értékű helyzetképek érdekében a hivatalos területi statisztikákat ki kell egészíteni más, analitikus célú statisztikákkal is.

2. Funkcionális régiók

-          A funkcionális régiók nem mindig esnek egybe az adminisztratív egységekkel. Funkcionális régiónak azokat a területeket tekintjük, amelyeknek van saját, többé-kevésbé autonóm gazdasági működésük, ahol a belső interakciók szintje magasabb, mint a külsőké. Ez azt jelenti, hogy a régió rendelkezik egy teljes körű, soktényezős gazdasági struktúra jellemzőivel.

-          A funkcionális régiókat polarizált régiónak is szokták nevezni, mivel általában rendelkeznek egy városi rangú településsel, amely az interakciók központjában működik. Az aktivitások a régióban a központ felé irányulnak. A központban a szolgáltatási ágazat dominanciája figyelhető meg. A perifériák a központ szolgáltatásainak piacát jelentik, ugyanakkor nyersanyaggal és termékekkel látják el a központot.

-          A funkcionális régiók általában heterogén területi egységekből épülnek fel, és belső mozgások jellemzik őket, mint ingázás, kereskedelem, kommunikáció, közlekedés stb.

-          A funkcionális régiók átfedhetik egymást, esetenként egy régiónak több központja is lehet. Egyes adminisztratív régiók funkcionális régióként is működhetnek, de általában nem ez a jellemző. A központi funkciók működése, a javak és szolgáltatások mozgása, az ingázás rendszerint nem veszi az adminisztratív határokat figyelembe. Egyetlen adminisztratív befolyásoló tényező az országhatár.

-          A régiók kijelölésének szempontjait Mo.-on befolyásolja a tény, hogy az EU-nak tagja kíván lenni, tehát a tagság követelményeit figyelembe kell vennie.

-          Sajátos típusú régiókat képviselnek az EU földrajzi statisztikai egységei a különböző szintű NUTS régiók. (területi statisztikai egységek nómenklatúrája erről több a tk. 68. Oldalán)

Mo.-on az EU-hoz való csatlakozás feltétele a területi információs rendszer alkalmazása az Unióban elfogadott rendszerhez, a NUTS rendszerhez. Ez a statisztikai adatgyűjtés alapja és szükséges a fejlesztési és támogatási alapok igénybevételéhez.

A fejlesztési régió öntevékeny, alulról indított kezdeményezés eredményeként létrejövő, meghatározott célra alakított társulás, amely teljes közigazgatási területeket, de területrészeket is magában foglalhat. Ennek következtében változékonyabb lehet, és nincs garancia arra, hogy a fejlesztési társulások lefedik az ország teljes területét, arra sem, hogy egyetlen terület vagy területrész csak egy társulás tagja. Mindebből következően a fejlesztési régió nem azonos a területi statisztikai régióval. A területfejlesztési tv. Két fejlesztési régiót nevesít, a fővárosi agglomerációt és a Balaton kiemelt üdülőkörzetét.