9.
A szerk. 2008.01.09. 10:22
Mentálhigiénés prevenció. Stressz és coping mechanizmusok. Burnout jelenség pedagógusoknál.
9. Mentálhigiénés prevenció. Stressz és coping mechanizmusok. Burnout jelenség pedagógusoknál.
Mentálhigiénés prevenció
A mentálhigiéné egészségközpontú szemléletmódot, elméleti és gyakorlati tudást jelent. Felelősségvállalás saját egészségünk megóvásáért.
A mentálhigiéné célja: az egészség fenntartása, lelki egészség megőrzése, pszichikus jólét fokozása, betegségek kialakulásának megelőzése, lelki bajok rendezése.
A prevenció megelőzést jelent, amely lehet:
- Primer ( elsődleges): károsító hatások felismerése, kiküszöbölése a személyiség alakításával. A betegség kialakulásának megelőzése
- Szekunder (másodlagos): egyes betegségek esetén a korai beavatkozással a későbbi következmény megelőzhető
- Tercier (harmadlagos): rehabilitáció, az egészség visszaállítása, a visszaesés megakadályozása, segítés az alkalmazkodásban
A mentálhigiéné megközelítése többirányú:
1. minden korosztályra kiterjed
2. megelőzés minden szintje fontos
3. egészségkultúrát, egészségnevelést, egészség megőrzést foglalja magába, valamint a szocializációs folyamatot segíti elő
4. színterei: család, bölcsőde, óvoda, iskola, munkahelyek, egyház, klub
5. sokféle módszerrel valósulhat meg: szűrés, tanácsadás, készségfejlesztés
6. megelőző jellegű: hiányos önismeret kiegészítése, társkapcsolati konfliktusok kezelése, neurózis megelőzése
Stressz és coping:
Lazarus és Folkman:
A stressz „ … olyan sajátos kapcsolat a személy és a környezete között, amelyet a személy abból a szempontból értékel, hogy mennyire haladja meg az erőforrásait és mennyire jelent fenyegetést a jóllétére nézve.”
Coping , megküzdési mechanizmusok:
Megküzdésen azt értjük iskolai szituációban, hogy a diák hogyan kezeli a számára megterhelést jelentő szituációkat.
Két általános stratégiája van:
1.) a problémára irányuló megküzdés - közelítés: a diák mennyire próbál hatni a stressz forására, mekkora energiát fektet abban, hogy a stressz forrását megszüntesse .
2.) Az érzelemre irányuló megküzdés- elkerülés: a diák mennyire próbál eltávolódni a stressz forrásától azáltal, hogy a negatív érzelmeit csökkenti
Az elkerülés a rövid távú , küszöbön álló fenyegetések kezelésében hatékonyabb, míg a közelítés a távlatilag felmerülő fenyegetések esetében, elsősorban azért, mert így a diáknak elegendő ideje van összeszedni az erejét.
Burnout jelenség
Burn out: hosszabb ideje fennálló érzelmi megterhelések hatására fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, melyet a reménytelenség és az inkompetencia jellemez.
Tünetei:
- érzelmi kimerültség
- elszemélytelenedés
- csökkent teljesítőképesség
- testi tünetek-magatartási tünetek-érzelmi tünetek-mentális tünetek
Kiégés ciklusai:
lelkesedés-stagnáció-frusztráció-apátia-reménytelenség-pályaelhagyás,pályamódosítás
A bornout önmagában is stresszor. Lényege, hogy a kiégés egy stresszláncolat része és egyben újabb stresszek kiváltója, abban az esetben, ha nem ismerjük fel.
Veszélyeztetett foglalkozások, minden olyan foglalkozás, ahol interperszonális folyamatok bipolárisak. A személy olyan problémák megoldásával vagy megoldhatatlanságával szembesül, ahol szükség van egy másik személy tudatos és aktív együttműködésére, ha ez az együttműködés valamely ok miatt nem valósulhat meg, aktív vagy passzív ellenállás miatt, vagy valamely objektív ok miatt, pl: életkor, hátráltatottság, stb… akkor stresszt okoz.
Mindennapos tapasztalat, hogy a tanítás-tanulás folyamatában a bipoláris pedagógiai folyamat akadályoztatottsága, objektíve, okozza a pedagógusok sokaságának a legtöbb stresszt. Elsősorban az iskolai teljesítményzavar, tanulási nehézség, beilleszkedési zavarok, az iskolai agresszió, s a szülők közönye.
Hendrikson fizikális, emocionális és attitűdbeli kimerülésként írja le a pedagógusok kiégését, ami kényelmetlenségérzettel kezdődik, a tanítás öröme fokozatosan eltűnik.
A pedagógusok egy része elhagyja a pályát, másik része marad, de nyugdíjbavonulásukig végnélkül számolják a napokat hétvégéig, a harmadik csoport marad a pályán, és megtanulja, hogy küzdhet meg a stresszel. Az alapvető kulcs a megküzdéshez annak felismerése, hogy a kiégés nem egyszer fordulhat elő az életben.
Stresszokozta hatások a pedagógusoknál:
1. kimerültség érzése
2. frusztráltság érzése
3. elegem van érzése
4. stressz hazavitele
5. bűnösség érzése
6. ingerlékenység érzése.
A pedagógusok általános stresszforrásai:
1. a tanulók fejlődéshiánya
2. nehéz munkaterhelés, leterheltség
3. a kormányzati segítség hiánya
4. erőforrások és felszerelés lényeges hiánya
5. a tanulók növekvő létszáma
6. támogatószemélyzet hiánya
7. „bonyolult” tanulókkal való szembesülés
8. speciális figyelem az egyéni tanulókra
9. kollégákkal való közös munka hiánya.
A pedagógus bornout, kiégés valóságos probléma az iskolákban. Fontos, hogy a pedagógusok és az iskolák adminisztratív vezetői ismerjék fel, hogy tenniük kell valamit a pedagógusok egészségének megőrzése érdekében, mert egészségesnek a tanulókat csak egészséges pedagógusok nevelhetik.
Az iskola részéről stratégiák lehetnek :
1. időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és beszélgetésre
2. műhelyek, tanfolyamok nyújtása
3. szóbeli dicséret, megerősítés, a munka elismerése
4. több támogatás nyújtása
5. szakértők, támogatószemélyzet, vallási segítség nyújtása
6. több választási lehetőséget biztosító, továbbképzési alkalom
7. jobb kommunikációs és döntés-bevonás építése a vezetőkkel.
|