1/A

A szociális munka fogalmai, területei, eszközrendszere, történeti viszonyai, hiányosságai

 

Szociálpolitika: A társadalompolitika része, mely terveket és programokat hoz létre a nevelés és oktatás, az egészségügy és jóllét, a szocializálás és deviancia, a foglalkoztatás és gazdasági biztonság ügyében. A tervek és programok megvalósulása az egész társadalomtól: egyénektől és családoktól, állami, civil és egyházi szervezetektől és közösségektől függ.

 

Szociális háló: A szociális problémákat kezelő intézményhálózat. Azok az állami, egyházi és civil intézmények tartoznak ide, amelyek az egyének, családok és közösségek szociális gondjait és bajait kezelik. Ilyen intézmények:

§         Polgármesteri hivatal Szociális Osztálya

§         Családsegítő szolgálat

§         Egyházi szeretetszolgálatok

§         Civil szervezetek stb.

 

Szociális munka: A szociális gondokkal küzdő egyének, családok, csoportok és társadalmi rétegek konkrét segítése és a szociális bajok megelőzése a szociális szakemberek és az egész társadalom összefogásával, segítve az egyén és csoportok, valamint környezetük hatékony együttműködését.

 

Mentálhigiéna: Része a segítő hálózatnak, a lelki egészség, az érzelmi jóllét védelmét szolgálja.

 

Szociális szakemberek: Szociális intézményekben dolgoznak:

§         Szociális munkás (Clinical Social Worker)

§         Szociálpedagógus (Scool Social Worker)

§         Családpedagógus (Family Social Worker)

§         Szociálpolitikus (Social Manager)

§         Mentálhigiénikus

 

A szoc. munka eszközrendszere

§  beszélgetések

§  interjúk

§  tesztek

§  terápiák

o       elméleti: hosszantartó, több évet tanul a szakember

o       gyakorlati: rövid ideig tartanak, elég egy kurzus, vagy valamilyen terápia (zene, rajz, lovasterápia)

 

A szociális munka módszerei

§         Egyéni foglalkozás, esetmunka (Case Work)

§         Csoportmunka (Group Work)

§         Közösségépítés (Community Work)

 

Szociális térkép: Egy település vagy megye szociális problémáit rögzíti és mutatja ki, úgy, hogy minden probléma egy színt kap. Az egyes színek sűrűsége jelzi az adott probléma elterjedtségét, azon a földrajzi területen. Ennek alapján készíthetünk jó szociális tervet.

A szociális térkép és a szociális terv előfeltétele a szakszerű szociális segítésnek.

A szociális segítés területei:

§         Szociális gondok (szegénység, munkanélküliség)

§         Életkori problémák (serdülőkor, időskor)

§         Mentális bajok (öngyilkosság, függőbetegségek)

§         Intézményi feszültségek (iskolai, lakótelepi, családi)

§         Kriminalitás (büntető-nevelő, pártfogói gondozás)

§         Életciklushoz kapcsolódó problémák (pályaválasztás, nyugdíjba vonulók)

§         Egészségügyi gondok kezelése (betegek, rokkantak, fogyatékosok)

A működőképesség szempontjából három alapvető területet tartunk szem előtt:

§         Az önértékelés erősítését

§         Másokkal való kapcsolat képességének fokozását

§         Sikeresség lehetőségének biztosítását

A segítés eszközrendszere

§         Pénzbeli juttatások

§         Természetbeli juttatások

§         Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

o            Alapellátás: pl.: étkezetés stb.

o            Szakosított ellátás: pl.: átmeneti otthon stb.

§        Közvélemény formálása

 

A szociális munka alapvető feladatkörei:

§         megelőzés - már a korai gyermekkorban, veszélyeztető tényezők és helyzetek elhárítását is jelenti

§         megújítás - gyógykezelő és rehabilitáló, (újraszervező és újraépítő)

§         ellátás és

§         gondozás

Az ellátás és gondozás célja, hogy növelje a meglévő források hatékonyságát, és virágzásra segítse a személy(ek) képességeit a szociális jólét érdekében.

A szociális segítés, illetve munkatervezett, célszerű beavatkozás, ami a szakszerű tudásra, humánus értékrendre és szakavatott ügyességekre épül abból a célból, hogy az érintettek életminőségét, javítsa, helyzetük romlását megakadályozza. A cél minden esetben az érintettek képességének erősítése, hogy megoldják életadta feladataikat, problémáikat és hogy elősegítsük fejlődésüket környezetükben az emberi igények kezelésében.

 

A szociális munka hiányosságai: Hazánkban nincsenek elterjedve a szociális térképek, nem divat a szociális terv készítése sem. Emiatt a szociális segítés iroda- és tűzoltómunkává zsugorodik. Magyarországon a szociális háló abból a szempontból jó, hogy minden szociális problémára vannak intézmények, de minőségileg nem jó a szociális háló. Nem, vagy csak részben azt csinálják, ami a feladatuk lenne. Hiányosságok pl: kismamagondozás –nem készítik fel őket eléggé a szülésre.

 

A szociális munkát folyamatként értelmezzük, ennek különböző fázisai vannak.

1. fázis, az adatgyűjtés

1.1. Az adatgyűjtés során legfőbb forrás maga a kliens, ahogyan ő látja önmagát és helyzetét. Fontos továbbá a kliens életében jelentős mások által nyújtott információ is, valamint a környezet megismerése.

1.2. Miután világos a kliens állapota a klienssel közösen megfogalmazzuk a terápiás szerződést, amelyben világosan kikötjük, hogy mit vállal a szakember és mire vállalkozik a kliens. Ugyanakkor világosan meghatározzuk a munkánk módszerét és időkeretét.

Ez a szerződés lehet írásos vagy szóbeli megállapodás.

Az írásos hivataloskodó, de világosan megmarad, míg a szóbeli közvetlenebb, de elmosódhat emlékezetünkben.

1.3. A szociális munka első fázisát a diagnózis felállítása zárja le az előrelátott beavatkozások sorával.

2. fázis, a segítő munka során gyakran keletkezik ellenállás, negatív indulatáttétel. Fontos a kapcsolat erősítése, az indulatok ventillációja és a pozitív, támogató, bátorító beavatkozás (intervenció).

3. fázis, a lezárás közben megvilágítjuk az alábbi kérdéseket és aprólékos felvilágosítást, valamint útmutatást adunk a jövőre vonatkozóan.

3.1. Hol voltunk, illetve honnan indultunk el?

3.2. Hova jutottunk a segítő, terápiás kapcsolat és munka során? 3.3. Mire ügyeljen kliensünk a jövőben? (Hogyan tovább?)

 

A szociális munka története

 

            Mióta ember az ember, azóta mindig voltak szociális gondok és azokon mindig segítettek. Több 10 ezer évvel ezelőtt a sámán hivatott ezt a feladatot ellátni (a magyaroknál ez a táltos volt). Ő gondozta a szociális hálót a törzsi kultúrákban. Orvos volt, szegénygondozó, az árvákat is gondozta, segítette az özvegyeket, gondoskodott a vallási szertartásokról, a törzsi etikáról.

            Az államrend megjelenése után a vallási szervezetekre szálltak ezeknek a feladatoknak a végrehajtása. A keresztény egyházak megjelenésével ez folytatódott. Kórházakat, árvaházakat, szeretetotthonokat létesítettek.

            A IV. századtól jelenik meg a szociális gondoskodás az egyház által. A III-IV. századtól kialakul az orvostudomány. Kozma és Dömjén szerzetesek hozták létre az első kórházat.

            A feudalizmus idején az éhínség és a járványok következtében megnőtt a szegények és az árvák száma. Ebben az időben a szociális feladatokat az egyház végezte. Az egyház volt a családsegítő, nevelési tanácsadó. Iskolákat tartott fenn.

            A XVIII. században az angolok ébrednek rá arra, hogy a kórházak létesítése állami feladat, és létrehozzák a dologházakat. Ide hozták azokat, akiknek szociális helyzete rossz.

            Az 1900-as évek elején jelenik meg a biztosítás, ami a szociális gondoskodás csúcsa. A szociális gondozás az állam legnagyobb terhe.

            Magyarországon Szent István koráig nyúlik vissza a szociális gondozás története. Megjelent a negyedelés, ami azt jelentette, hogy az egyházi vagyon ź-ét szociális célokra kell fordítani. A régi kórházakat ispotálynak hívták. Az aggok házait aggmenháznak, majd szeretetotthonnak nevezték. 999-ban Pannonhalmán volt az első ispotály, majd 1000-ben Pécsváradon és Bakonybélben, 1013–ban Zalán, 1061-ban Kolozsmonostoron, 1216-tól Poroszlón és 1217-ben Miskolcon.

A bencés szerzetesek iskolákat, a keresztesnővérek kórházakat alapítottak.

Géza király idején a János-lovagok 20 kórházat hoztak létre. A szerzetesek hatására a XIV. századtól a világi uralkodók is hoztak létre kórházakat. A gondozás ebben az időben még ingyenes volt, csak a XX. századtól létezik az ápolási díj.

Győrben az 1600-as években már létezett püspökség és volt püspöki ispotály is, ez az első világháborúig működött és 500 beteget tudott ellátni. Sopronban is volt szociális intézményrendszer, az 1939-es adatok szerint szociálisan a legjobban ellátott vármegye volt.

 

 

 

 

Szociális jellegű szervezetek

 

§         Magyar Pedagógiai Társaság – 1891.

Kisgyermeknevelési, napköziotthonos, gyógypedagógiai, gyermek és ifjúságvédelmi szakosztály.

Újsága: Pedagógiai Szemle

1949-ban megszüntették. Majd 1962-ban újra működni kezdett

§         Magyar Gyermektanulmányi Társaság – 1906-1944

Nagy László nevéhez fűződik, ő volt az elnöke is.

-         1907. Gyermek című folyóirat

-         1911. Gyermektanulmányi Múzeum

-         1913. Gyermektanulmányi Könyvtár

-         1913. Gyermektanulmányi Füzetek sorozat kiadása

-         1913. Budapesti Gyermektanulmányi Kongresszus

-         1923. Szülők Szövetsége

-         1928. Család és Gyermek című folyóirat

§         Országos Gyermekvédő Liga – 1906-1944

A magyar nők és kiválóságok szervezete volt. Nem állami támogatású. Gyermekvédelem Lapja című újság létrehozása.

Feladatai voltak:

-         tanyai, falusi gyerekek orvosi ellátása

-         bölcsődék, napközi otthonok, árvaházak létrehozása

-         nevelőintézetek

-         ipari tanulók otthonai

-         csecsemőotthon

-         anyaotthon

-         orvosi rendelők

-         szegény gyerekeket külföldre vitték nyaralni.

 

A szociális munkában kimagasló egyének

 

Dr. Ranschburg Pál (1870-1945)

Idegorvos volt a kísérleti pszichológia megalapítója Magyarországon 1899-ben. Első magyar pszichológiai labor megnyitója és vezetője. Sokat tett a fogyatékos gyerekekért

Shnell János (1893-1970)

1929-ban Nevelési és pályaválasztási tanácsadót szervez

1934-ban állami Gyermeklélektani tudományos Intézetet

1947-ban Gyermeklélektani állomásokat akart létrehozni országszerte, de ez nem sikerült, csak Budapesten.

Ádám Zsigmond (1906-1962)

Pedagógus volt. Gyermekvárosok létrehozója Magyarországon.

1946-ban Hajdúhatháza –első gyermekváros létesítése

1957-ban Fóton

1958-ban Saponyán

Nemes Lipót (1886-1960)

A gyermekvédelem hazai úttörője. A bűnelkövető fiatalokat vette pártfogásba. A gyermekbíróságokon a pedagógus részvételét kiharcolta. 1918-ban iskolaorvosi hálózatot próbál kiépíteni. Megszervezi az iskolagyámságot: védi a gyermekek lelki fejlődését.

Iskolai gyermekvédelmi központ létrehozása és igazgatója.

1945. Fővárosi Gyermek-és Ifjúságvédelmi Központ. (GYIVI)