15. / B Tétel

Speciális nevelési feladatok az állami gond. intézményes keretek között élő gyermekek  és fiatalok esetében.

A nevelőotthon feladata, hogy az ott elhelyezett gyermekek számára tartósan vagy átmenetileg otthont, egészségi és személyiségi állapotuknak megfelelő nevelési, képességük szerinti iskoláztatást nyújtson.

Ezek a gyerekek nélkülözik a családot, nincsenek azonosulási lehetőségeik.

Alapelv: ha a hiányt nem is tudják pótolni, de a család struktúrájához közelítő sémában kell a gyerekeket nevelni. Hosszútávú nevelési szintér, különböző korosztályú gyerekeknek. Fontos, hogy a csoport koedukált legyen, a vér szerinti kapcsolatban lévő gyereket egy csoportba szervezni, valamint a személyiségállapotokat is figyelembe kell venni.

Általános feladatok

Megegyeznek azokkal a célkitűzésekkel, amelyek az általános pedagógia körében a nevelési elvek:

ˇ      személyiségformálás

ˇ      erkölcsi – politikai - világnézeti nevelés

ˇ      egészséges életre nevelés

ˇ      munkára nevelés

ˇ      szabadidő hasznos eltöltésére irányuló kulturális nevelés

ˇ      pályaválasztás

Speciális feladatok

ˇ                 A családi élet funkciójának átvállalása. Amikor a családi életben olyan változások következnek be, melyek akadályozzák, veszélyeztetik a gyermek fejlődését, akkor szüksége átvállalni a család nevelési funkcióját. Átmenetileg vagy tartósan gondoskodni kell azokról a gyermekekről, akik árvaságuk, szociális helyzetük vagy a család egészségi állapota miatt rászorulnak a társadalom gondoskodására. Ki kell emelni az ártó környezetből mindazokat a gyerekeket, akiket szüleik elhagytak, akinek gondozását, nevelését elhanyagolják, s ezzel veszélyeztetik az egészséges személyiségfejlődésüket.

ˇ                 Családi funkció átvállalása, a szellemi és anyagi feltételek biztosítását jelenti. (pozitív emberi kapcsolat, érzelmi védettség, szellemi és anyagi eszközök biztosítása)

ˇ                 A gyermekotthonba történő beilleszkedésének segítése. A szeretett szülők elvesztése mélyen megrendíti a gyermeket. Az ismert, megszokott környezetből való kiválás még olyan esetben sem egyszerű, ha ott a gyermek sok mindenben hiányt szenvedett, rossz körülmények között élt, elhanyagolták és durván bántak vele.

ˇ                  Különösen nehéz beilleszkedni az olyan gyermeknek, akit antiszociális környezetből emeltek ki.

A beilleszkedés szempontjából nagy jelentősége van a jól működő, helye szokásokkal, hagyományokkal rendelkező nevelőotthoni közösségnek.  Ez a legfőbb feltétele annak, hogy az új gyermek számára szokatlan helyen és emberek között a biztonság érzését biztosítsuk.

ˇ                 Az új életmód elfogadtatása. A nevelőotthonba lépéssel megszűnik a megszokott, rendezetlen életforma. Helyébe lép a gyermek életkorához és fejlődési szükségleteihez igazított életmód. Ezt általában rejtett vagy nyílt elutasítással fogadják a gyerekek mindaddig, amíg nem sikerül pozitív kapcsolataikat kialakítani.  A nevelőnek megértéssel és szeretettel kell segíteni, hogy a gyermek visszanyerje a felnőttekbe vetett hitét és bizalmát.

ˇ                 A családi háttér pedagógiai jelentőségének mérlegelése. Nem szabd elzárni a gyermeket a családjától. A nevelőotthon feladata segíteni és támogatni a családot, hogy alkalmassá váljék a gyermek visszafogadására.

ˇ                 Otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása. A gyermek számára olyan körülményeket kell teremteni, hogy biztosítsák számára az anyagi és szellemi védettséget. Olyan otthont nyújtani, mely lehetővé teszi a személyiség zavartalan fejlődését.

ˇ                 A felnőttek iránti bizalom helyreállítása. Ez a nevelők iránti bizalom felkeltésén keresztül lehetséges. Ezt általában több szakaszban lehet elérni.

1.           fázis: vegye észre a gyermek, hogy fontos a pedagógusnak

2.           fázis: a gyermek elfogadja a pedagógus közeledését, érzelmi kapcsolat alakul ki, és a gyermekkel fel kell ismertetni, hogy van kiút a kedvezőtlen helyzetből

3.           fázis: a gyermek olyannak látja a pedagógust, amilyennek kell, visszaáll a bizalom, rá meri magát bízni a felnőttre.

ˇ                 A gyermek felkészítése az önálló életre, a társadalomba való beilleszkedésre.

ˇ                 Családi életre nevelés. Ez a legnehezebb feladat. A gyermekek többségénél hiányzik a pozitív családmodell, ezért meg kell velük ismertetni, valamint a fiú lány kapcsolatban a kölcsönös felelősség és tisztelet felkeltése, a nő és a férfi biológiai, fiziológiai sajátosságainak megismertetése. Ebben nagy szerepe van az iskolai nevelésnek is.

ˇ                 A gyermek felzárkóztatása a tanulás terén. Fontos az alapismeretek gyors pótlása.

ˇ                 Korrekciós nevelés. Fejlesztő, korrigáló nevelési eljárás kidolgozása.

ˇ                 Átnevelés, korrigáló és pótló nevelés. A gyermekeket az otthonba kerülés előtt a személyiségfejlődésben gátló és akadályozó hatások érik.

Ezek alapján 3 gyermekcsoport és háromféle speciális feladatrendszer különböztethető meg.

1. Társadalomellenes csoportosulásokban tevékenyen részt vettek. Náluk az átnevelés válik szükségessé. Intenzív ráhatással, felvett szokások alakításával.
2. Magatartási rendellenességek. A gyermek pozitív tulajdonságaira alapozva, korrekciós nevelés alkalmazása indokolt.
3. Személyiségkárosodás és magatartási rendellenességeket mutatók. Ők a tanulmányaikat gyenge eredménnyel végzik. Ebben az esetben pótló neveléssel kell pótolni a hiányzó ismereteket.

ˇ                 Utógondozás. Gondoskodás arról a gyermekről, aki az állami gondoskodásból kikerülve, a nevelőotthont elhagyva még nem elégséges tapasztalatai birtokában igyekszik megszervezni életét. Anyagi, erkölcsi támasznyújtást, védelmet és tanácsadást jelent az utógondozás.

Nehezíti a célkitűzések megvalósítását az intézeti élet negatív sajátosságai. A sikeres fejlődést befolyásolja hogy a pedagógus mennyire tud ráhangolódni a gyerekekre, fontos a gyermek megismerése.

Szempontok:

v     dokumentumok átolvasása, megismerése, eü-i lap, család, előző intézeti élet, személyiségvizsgálat eredménye, élettörténet, ok, ami miatt áthelyezték másik intézménybe

v     milyenek a szociális kapcsolatai

v     milyen az intellektuális képessége, a tanulás segítésében is információt ad.

v     milyen az érzelmi élete (nyílt, barátságos, zárkózott)

v     jellemének fejlődése

v     milyen a tevékenységének a sajátossága

v     viselkedésének jellemzői

Fontos továbbá a gyerekekkel a demokratikus jogok megismertetése és gyakoroltatásának biztosítása, a jól kialakult pedagógusközösség, a zártság oldása, a gyerekek mozgásszabadságának ésszerű kiszélesítése, kapcsolatkeresés intézményekkel, iskolákkal, patronáló szülőkkel.

Nevelőotthoni ártalmak:

ˇ      országosan még mindig léteznek életkori tagoltságú otthonok

ˇ      még mindig kevés a gyerekre egyenként, közvetlen személyes foglakozásra fordítható idő

ˇ      egy-egy gyermekcsoport érzelmi szükségletét egy-két nevelő képtelen kielégíteni

ˇ      gyakori az uniformizáltság az életmódban, életrendben

ˇ      kevés lehetőség nyílik a gyerekeknek az egyedüllétre, önmagukkal való foglalkozásra

ˇ      minta hiánya nem segíti a pszichoszexuális fejlődést

ˇ      kevés a gyerekek kompetencia élménye

ˇ      homogén csoportok nem adnak lehetőséget a szociális tanulásra

ˇ      még ma is hat az intézeti zártság, a külvilággal való laza, rendezetlen kapcsolat.