10/b. Házassági akadályok, házastársak jogai, örökbefogadás, szülői felügyelet

Nem létező házasság: a házasság létrejöttének akadályáról akkor beszélünk, ha a házasságot alaki kellékek hiányában, il. azok megsértésével kötötték meg. Az ilyen házasságot nem lehet alaki értelemben vett érvényes házasságnak tekinteni, más néven nem létező házasságnak nevezzük.

Érvénytelen házasság: ha a házasságot valamely házassági akadály ellenére kötötték meg.

Házassági akadályok:

a)     semmiség (el nem hárítható akadályok)

ˇ         fennálló korábbi házasság – a kettős házasság tilalma a monogámia elvéből következik. A második házasság érvényessé válik, ha az első házastárs meghal, vagy korábbi házasságot felbontják, ill. az első házasságot érvénytelenné nyilvánítják

ˇ         rokonság és sógorság – egyenes ági rokonok között, testvérek (és féltestvérek) között, az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága, testvéri és féltestvéri kapcsolat

ˇ         házasuló cselekvőképtelensége – a házasuló cselekvőképessége tekintetében a korlátozottan cselekvőképes személy a házasságkötés szempontjából cselekvőképesnek minősül. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állás el nem hárítható akadálynak minősül. Az ideiglenes gondnokság alá helyezés is házassági akadály. Amennyiben még nem jogerős a gondnokság alá helyező határozat, az anyakönyvvezetőnek akkor is meg kell tagadnia a házasság megkötését. A teljes cselekvőképtelenség állapota el nem háritható akadály.

ˇ         be nem töltött 16. életév – a házasságkötési korhatár 18 életév, vagyis házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet. A 16. életév betöltő kiskorú a gyámhatóság engedélyével köthet házasságot

b)      megtámadhatóság (elhárítható akadályok)

ˇ         testvér testvére vér szerinti leszármazójával

ˇ         a házastárs házasságának megszünése után volt házastársának egyenes ági rokonával

ˇ         16. életévet betöltött kiskorú

Házastársak jogai és kötelezettségei

I.          Általános rendelkezések

a)      a házastársi jogviszony: a házastársak egyenlőségén, autonómiáján és együttműködésén alapszik

b)      házastársi hűség: kölcsönös kötelezettség, megtartása a társadalmi szokásokon és az erkölcsön alapszik

c)      egymás támogatásának kötelezettsége: van egy személyes, egy személyes és egyben vagyoni, valamint tisztán vagyoni tartalma

-   személyes tartalma a másik házastárs egyénisége fejlődésének előmozdítását jelenti

-   személye és egyben vagyoni tartalma a másik házastárs gondozását, ellátását jelenti a betegsége alatt

-   vagyoni tartalma a másik házastárs eltartásának kötelezettségét jelenti

d)      feleség névviselése: a feleség házasságkötés után választhat:

-        a férj teljes nevét viseli toldással, amelyhez hozzákapcsolhatja teljes nevét

-        a férj családi nevét viseli toldással, hozzákapcsolva teljes nevét

-        férje családi nevéhez hozzákapcsolja saját utónevét

-        kizárólag a maga teljes nevét viseli

II.          A házassági vagyonjog

a)      házassági vagyonjogi rendszerek

-        vagyonelkülönítő rendszer: lényege, hogy a házastársaknak mind a házasságkötéskor már meglévő, min a házasság alatt szerzett vagyonuk külön tulajdonukba marad, azzal külön rendelkeznek, és egymás tartozásáért nem felelnek

-        vagyonösszesítő rendszer: lényege, hogy a házastársak minden vagyona egy vagyontömeggé egyesül

-        szerzeményi közösség: lényege, hogy a házastársaknak a házasság megkötésekor meglévő, valamint a házasság alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyai a házastársak külön tulajdonában marad, azonban közös szerzeménynek minősül mindaz a vagyon, amit ezen felül a házasság fennállása alatt közösen vagy akár külön-külön szereznek

b)      házastársi vagyonközösség: a közös tulajdon sajátos alakzata, közszerzeményen alapuló vagyonközösség. Két együttes feltétele a házasságkötés és az életközösség fennállása

c)      házassági életközösség

ismérvei:

-   a közös háztartás a házastársak tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét jelenti

-   a közös gazdálkodás, a házastársak által együttesen kitűzött célok érdekében való közös vagyoni együttműködését jelenti

-   belső és személyes viszony

d)      közös vagyon tárgyai

-        a házastárs foglalkozásából (tevékenységéből) származó jövedelme

-        a házassági életközösség alatt kötött jogügylettel vagy egyéb jogi tény alapján szerzett vagyontárgy

-        ingyenesen szerzett vagyontárgy, amely nem minősül külön vagyonnak (pl. szocpol kedv., nyeremény)

-        a különvagyon haszna (pl. haszonbérleti díj)

-        szellemi alkotás díja, biztosítási összeg és kártérítés

-        a különvagyonból a közös vagyonba utalt vagyontárgy

e)      külön vagyon tárgyai

-        a házasságkötés előtt birtokolt vagyontárgy

-        a házassági életközösség alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy

-        különvagyon értékén szerzett vagyontárgy

f)       különvagyoni vagyontárgy közös vagyonná válása: a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik

g)      házastársak adósságai: az életközösség fennállása alatt keletkezett adósság, közös adósság

h)      házassági vagyonjogi szerződés

fogalma: a házastársak között létrejött olyan szerződés, amely a házasság vagyonjogi hatásait a törvénytől eltérően szabályozza

hatálya: a házassági életközösség tartamára szól

alakja: magánokirat formájában, ügyvéd által ellenjegyzetten, vagy közokirat formájában közjegyző előtt hitelesítetten

tartama: a vagyonon túlmenően a vállalkozás jövedelméből mennyit juttatnak a házassági közös vagyonba

módosítása: közös megegyezéssel

megszűnése, felbontása azt jelenti, hogy a megkötésére visszamenő hatállyal szűnik meg, míg a megszűntetése a jövőre nézve szűnik meg

i)        a harmadik személyek védelme: a házastársak vagyonát illetően a közös vagyon vélelme érvényesül, vagyis a házastárs házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyon reá eső rész erejéig felel

j)        házastársak rendelkezési joga: a vagyonközösséghez tartozó dolgokról csak közös megegyezéssel rendelkezhetnek, míg a különvagyonukkal önállóan

k)      felelősség a másik házastárs által kötött ügyletért: a Családjogi törvény a másik házastársnak az ügylethez való hozzájárulását vélelmezi, de csak a házassági életközösség fennállása alatt

Örökbefogadás

1.      célja: a családi kapcsolat, vagyis a vérségi származáson alapuló rokoni kapcsolattal azonos jogi feltételek létrehozása, valamint a családi közösségekben megvalósuló nevelés biztosítása a gyermek részére. Mindez azon gyermekek részére biztosított lehetőséget az örökbefogadás intézményén keresztül, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket a szüleik nem képesek a társadalmi elvárásoknak megfelelően nevelni. Az örökbefogadásnak kifejezetten a gyermek érekeit kell szolgálnia! A gyámhatóság környezettanulmányt készít az örökbefogadóknál, róluk pszichológiai szakvéleményt készített. Vizsgálja azt is, hogy mi indokolja a gyermek családba fogadását. Amennyiben élnek a vérszerinti szülők, úgy szükséges az ő hozzájáruló nyilatkozatuk, továbbá ha a gyermek betöltötte a 14. életévét, az ő hozzájáruló nyilatkozata is.

2.      feltételei:

ˇ         az örökbefogadó cselekvőképesség

ˇ         a szülői felügyelet megszüntetése

ˇ         egyéb feltételek: nem lehet örökbefogadó az, akivel szemben olyan eljárás van folyamatban, amely örökbefogadást kizáró okot eredményezhet. Vizsgálni kell az örökbefogadó(k) vagyoni körülményeit, eü.-i és nevelésre való alkalmasságukat, az örökbefogadó(k) és a gyermek mennyire ismerik egymást, milyen a kapcsolatuk

ˇ         a korkülönbség: az örökbefogadó(k) és az örökbefogadott között legalább 16 év korkülönbség legyen. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet

ˇ         nyílt és titkos örökbefogadás

3.      joghatásai: a legjelentősebb az, ogy a gyermek kiválik vérszerinti családjából, és az örökbefogadóval és annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Akit mind a két házastárs-akár együttesen, akár külön-külön – örökbe fogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni. A gyermek feletti szülői felügyeleti jogokat közösen gyakorolják. Közös gyermekké fogadás az is, ha az egyik házastárs a másik gyermekét fogadja örökbe. A többszörös örökbefogadást a törvény akkor engedi meg, ha a gyermeket az egyedülálló örökbefogadó házastársa, ill. az örökbefogadó halála után más személy fogadja örökbe.

4.      hatálytalanná válás: ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni. Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóság már eredetileg megtagadta volna.

5.      megszűnése: az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelmére a gyámhatóság felbonthatja, ha az a közérdeket nem sérti. Ha az örökbefogadott kiskorú, vizsgálni kell azt is, hogy a felbontás a kiskorú érdekében áll-e. Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha a felek közül valamelyik olyan magatartást tanúsít, ami miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné válik (szubjektív feltétel). Ha a célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be (objektív feltétel)

Szülői felügyelet

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelettel felhagyni, arról lemondani nem lehet. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság közös szülői felügyeletet rendelt el.

A szülőnek kiskorú gyermekével kapcsolatos kötelezettsége: a gyermekét a családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket –különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást- valamint az oktatáshoz és az eü. ellátáshoz való hozzájárulást biztosítsa.  A szülő kötelessége, hogy gyermekével együttműködjön, emberi méltóságát tiszteletben tartsa; gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztassa, azokkal kapcsolatos véleményét figyelembe vegye; kötelessége hozzásegíteni gyermekét ahhoz, hogy jogait érvényesíthesse, tanácsot, segítséget adjon; kötelessége hogy együttműködjön a gyermek ellátásában közreműködő szervekkel és személyekkel.

A gyermek kötelessége gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvénye képviselőjével, gondozójával együttműködjön; képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, tartózkodjék az egészséget károsító életmód gyakorlásától és szerek használatától.  Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el.

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve a kezelésük alól.

A szülők vagyonkezelése alól kivett vagyon: nem tartozik a szülők kezelése alá a 14. életévét betöltött gyermek, munkával szerzett keresménye; a kiskorú olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt a szülei nem kezelhetik. A szülők a gyermek vagyonát biztosíték és számadás kötelezettsége nélkül, szabadon kezelik, amennyiben az a törvény vagy a gyámhivatal intézkedése alapján nincs kivéve a kezelésük alól. A szülőkkel szemben követelmény, hogy a gyermek vagyonának kezelése során ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyükben.

A szülői vagyonkezelés törvény szerinti korlátai: a szülők a gyermek pénzét –melyet a mindennapi felhasználásra nem kell készen tartani- kötelesek a gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezni, és ezzel a szülők csak a gyámhatóság hozzájárulásával rendelkezhetnek.

A szülők gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. Amennyiben a jövedelem a gyermek eltartására nem elegendő, és a szülők a saját megélhetőségük veszélyeztetése nélkül nem képesek a gyermeket eltartani, a gyámhatóság megengedheti, hogy a szülők az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát meghatározott részletekben igénybe vegyék.

Törvényes képviselet: a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülő nem képviselheti gyermekét:

-        a gyermek vagyoni ügyeiben akkor, ha a szülőnek vagyonkezelői joga nincs, a gyermek olyan vagyonnal kapcsolatos ügyekben, mely nem tartozik a kezelése alá

-        azokban az ügyekben, amely a szülő vagy házastársa, egyenes ági rokona vagy törvényes képviselete alatt álló más személy és a gyermek között érdekellentét áll fenn

-        azokban az ügyekben, amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása

-        azokban az ügyekben, melyekre nézve a gyámhatóság  a szülőtől a törvényes képviselet jogát megvonta.