6. Jogi elemek a pedagógusi munkában – jogi problémák a pedagógiában

I.                     Törvénysértő osztályozás?

A közoktatási törvény értelmében a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók tudását.

Korlátlannak tűnik tehát a pedagógus mozgástere. DE:

a.)      A pedagógust kötik a törvény általános elvei a hátrányos megkülönböztetés  tilalmával kapcsolatban. Tehát tilos az osztályzatot negatív diszkrimináció eszközeként használni!

b.)      A pedagógus nem sértheti meg a gyermekek jogaira vonatkozó általános rendelkezéseket sem. Tehát például az osztályzat nem sértheti a tanuló jó hírnevét, becsületét megalapozatlanul.

c.)      A pedagógusnak be kell tartania a közoktatási törvény pedagógus kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit.Például ha az alkalmazott módszerek nem alkalmasak a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésre, az osztályzási eljárás sérti tanuló méltóságát és jogait.

d.)      A közoktatási törvény kimondja azt is, hogy az érdemjegy megállapítása a tanuló teljesítményének és szorgalmának minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.  Tehát a tanuló nem kaphat rossz érdemjegyet azért , mert például zavarja az óra menetét magatartásával. Az osztályzás fő célja a diák szorgalmának illetve szaktárgyi tudásának értékelése.

e.)      Ugyancsak a közoktatási törvény új jogintézményként vezette be a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Fontos rendelkezése a törvénynek, hogy amennyiben a rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsolatosan a tényállás megnyugtatóan nem tisztázható, akkor az eljárásban a gyermek javára kell dönteni! Ez egyfajta jogi vélelem: annak kinyilvánítása, hogy a pedagógus helyzetéből fakadó bizonyítási előny kompenzálására a nem bizonyított tényállásokban a tanuló igazát kell feltételezni.

II.                   Öltözködés, hajviselet, külső megjelenés

Az öltözködés, a hajviselet, ékszerek viselése, stb…. az élet magánszférái, és így a gyermeknél is azok.

A probléma abból adódik, hogy a pedagógusok gyakran tévesztik össze ízlésüket, esztétikai megítélésüket a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges jogi eszközökkel. Fontos,  az a tény, hogy a pedagógusoknak a reá bízott gyermekek esztétikai nevelésével is foglalkoznia kell, nem jelenti azt, hogy rá kell kényszerítse saját esztétikáját a gyermekre. Csak annyit jelenthet, hogy befolyásolhatja, ismeretekhez juttathatja és példát mutathat a tanulónak a pedagógus.

Ha jogszabály vagy a Házirend nem tiltja az iskolában valamely viselet használatát, akkor az iskola csak a törvénybe ütközés okán tilthatja azt meg: szeméremsértés, egészségre ártalmasság, gyűlöletre uszítás, balesetveszély miatt. Izlésbeli, szubjektív vagy erkölcsi alapon nem!

III.                 Dohányzás, alkohol, drog

Sem az iskolában, sem az iskolai rendezvényeken nem szabad cigarettát és alkoholt fogyasztani illetve árusítani. A felnőtt dolgozóknak a gyerekektől elkülönített helyen kell dohányzóhelyet kijelölni. Tehát tanteremben a tanórán, műhelyben a gyakorlat alatt sőt a WC helyiségében a pedagógusnak sem szabad dohányoznia!

Az alkoholfogyasztás totális – és a társadalomban teljességgel el is fogadott – tiltás, diákokra és tanárra egyaránt! Fontos tudni, hogy az iskola épületében a pedagógusoknak még a tanáriban vagy az igazgatói irodában is tilos az alkoholfogyasztása.

A Büntető Törvénykönyv még a legcsekélyebb mennyiségű kábítószer sajátcélú tartását is bűncselekménynek minősíti és két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A pedagógusnak ha osztályában, iskolájában vagy bármikor  és bárhol kábítószerrel kapcsolatos információk jutnak a tudomására, elsősorban a gyerekek védelme miatt kell azonnal, és feltétlenül a rendőrséghez fordulnia!

IV.                Testi fenyítés, bántalmazás

A testi épség és a becsület jogi védelme – függetlenül az életkortól – megillet minden személyt!!!Senkinek nincs joga megütni egy gyereket pusztán abból eredően, hogy a gyerek életéveinek száma nem érte el a 18-at!

A gyermeket megilleti mindaz a jogi védelem, amely a felnőtteket, sőt még speciálisan más is, hiszen a gyermek – éppen életkori sajátosságai miatt – különös védelemre és bánásmódra szorul. Egy pedagógus esetében a gyermek bántalmazása konkrét szakmai jogszabályt sért, s ezért súlyos fegyelmi vétség.

Tehát akár pedagógiai szakmai szempontból  is semmilyen pedagógiai problémának nem lehet megoldása a fizikai erőszak!!!

A gyermekek testi épség a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény, a  Büntető Törvénykönyv illetve a Közoktatási törvény is védi. Ez utóbbi kimondja: „ A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”.

V.                  Levéltitok, magántitok, birtoklás, személyes adatok védelme

A magánélethez való jog, amely tartalmazza a magántitok, levéltitok, személyes tárgyak birtoklásának jogát is, nem életkortól függő  terjedelmű! Az iskolai élet konfliktusait úgy kell megoldani, hogy ezek a jogok érintetlenek maradjanak.  Például az óra alatt levelezésnél, a tanár elveheti a levelet a tanulótól, de ne olvassa el!  Az iskolás gyermek magántitokhoz, tulajdonhoz való joga teljes körű, legfeljebb nem egyedül ő, hanem képviselője is felléphet e jogok érvényesítése érdekében.

VI.                Véleménynyilvánítási jog az iskolában

Semmiféle különbség nincs az állampolgár és a diák véleménynyilvánítási joga között!

A közoktatási törvény szerint a tanuló joga, hogy: „ az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről…”.

VII.              Becsület, jóhírnév védelme

A diáknak is van és a pedagógusnak is van. Az emberi méltósághoz való jog a tanuló és a pedagógus esetében is azt jelenti, hogy köteles mindenki tiszteletben tartani személyét és személyiségét, becsületét, nevét, származását, egyéniségét, autonómiáját.

VIII.            A neki megfelelő tanuláshoz való jog

A jog eszköze  kell , hogy legyen a természetes korlátozottságok társadalmi tompításának! Vagyis , ha valaki más, pl: kövér, sovány, dadog, szeplős, vak, stb… a jog asztalánál nem lehet hátránya senkinek! A gyermeknek is joga van MÁSNAK lenni, olyannak amilyennek a természet és a sors megteremtette.

Igy érvényesülhet az egyik legalapvetőbb emberi-állampolgári jog, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés olyan okból, amelynek fennállásáról nem tehet. A gyermekeknél még egy speciális vonás fenn áll. Mégpedig, hogy nem csak ők maguk, hanem szüleik és hozzátartójuk okán sem szabad a hátrányos megkülönböztetés semmilyen formáját alkalmazni!

Az oktatásban segítséget kell nyújtani a gyermek adottságainak megfelelő tanításra! Alkalmazható pl. neki megfelelő , egyéniesített oktatási módszer, illetve mellőzhetők a neki nem megfelelő beszámolási módszerek.

IX. Sztrájk az iskolában

Nem tiltja a törvény az oktatási intézmény dolgozóinak a sztrájkját, tehát az általános szabályok betartásával sor kerülhet a pedagógusok és más dolgozók részéről is.

A tanulók sztrájkjogáról nem lehet beszélni, mert a sztrájkjog a munkavállalókat illeti meg. Ha a tanulók úgy érzik, hogy követeléseik kifejezésére a tanítás helyetti demonstráció a végső megoldás, akkor a diákönkormányzat vagy más diákegyesület szervezésében, a gyülekezési jog gyakorlásaként ezt törvényesen megtehetik.

X.                  Diákönkormányzat működtetése

A törvény nem írja elő kötelező jelleggel a diákönkormányzatok működtetését. Mégis érdemes szervezni őket. Hiszen a közoktatási törvény erősebb jogosítványokat biztosít a kollektív jogokat gyakorló diákönkormányzatnak, mint a saját jogai védelmében eljáró egyéni tanulónak.

XI.                Cenzúra

A sajtószabadság és a diákok véleménynyilvánítási jogának megvalósulási formája a diákmédia. Korlátja egy van csupán: a mások jogainak védelme és tisztelete.

A cenzúrát a magyar jog tiltja, méghozzá azért, mert a véleménynyilvánítás jogát alapvető emberi-állampolgári jogként kezeli.

XII.              A jogi felelősség

A pedagógusnak szét kell tudnia választani a jogi és a nem jogi felelősséget. Jogi felelősségről csak akkor van szó, ha a tárgyalt magatartás, cselekedet jogszabályt sért, s e jogsértéshez az elkövetőnek meghatározott tudati viszonya van. Fontos a tudati hozzállás, a tudatosság , tehát enélkül a jogi felelősség nem áll fenn, a magyar jog nem ismer objektív , kizárólagosan a magatartás tárgyi tényén alapuló személyi felelősséget!!!

 Fel kell tudni mérni egy adott szituációban, hogy a kifogásolt magatartás erkölcsi, pedagógiai szakmai, közösségi, vagy jogszabályt sérte-e? Jogi felelősség megállapításához a jogellenes magatartás megléte mellett az is kell, hogy az elkövetővel kapcsolatos törvényben megállapított un. Alanyi feltételek is megvalósuljanak. Pl:  a büntető eljárásban az elkövető bűnősségének , szándékosságának bizonyítása, tanulói fegyelmi eljárásban a vétkes és súlyos kötelességszegés, stb…

XIII.            Kizavarás az óráról

Nem alkalmazható ez az intézkedés a szorosan vett szükségesség időtartamán és személyi körén túl. Nem lehet például egész órákról kitiltani a tanulót, nem lehet egész gyerekcsoportokat megfosztani az órai tanulás lehetőségétől. Mert akkor már az óratartással kapcsolatos pedagógiai eszközök helyébe lép a tanuláshoz való jog korlátozása, a pedagógiai eredménytelenségét pótolná a jogi tiltás!