15/1998. (IV. 30.) NM rendelet harmadik rész
2007.08.30. 18:12
a
gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött
határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja
27.
§ (1) A gyermekjóléti
szolgáltatás megszervezhető különösen
a)
önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
b) közös
igazgatású, többcélú intézményben önálló szakmai és szervezeti egységként
működtetett gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
c) önálló
családgondozó alkalmazásával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási
formák mindegyike társulás keretében is megszervezhető.
(3) Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában
meghatározott szolgálat több telephellyel működik,
a)
ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és
arról a lakosságot tájékoztatni kell,
b) meg
kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés
szabályait.
(4) Az a települési önkormányzat is szervezhet
gyermekjóléti központot vagy speciális feladatokat részben ellátó gyermekjóléti
szolgálatot, melynek területén 40 000-nél kevesebb állandó lakos él.
Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ
28.
§ (1) Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ
olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként
gyermekjóléti szolgáltatást nyújt.
(2) Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ
vezetőjének feladata különösen
a)
az esetek elosztása a családgondozók között,
b) a
családgondozók számára legalább havonta kétszer szakmai megbeszélések szervezése,
melynek célja az esetmunka hatékonyságának elősegítése,
c) a
családgondozók rendszeres továbbképzésének és szakmai tapasztalatcseréjének
megszervezése.
29.
§ (1) A gyermekjóléti
szolgálat vagy központ családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani
kell
a)
olyan önálló infrastruktúrával ellátott, akár több
családgondozó elhelyezésére is alkalmas irodát, amely megfelel a személyes
segítő munka követelményeinek,
b) a
heti munkaidőkeretnek legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a
személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez,
c) a
rendszeres szakmai továbbképzést,
d) a
munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát,
e) a
személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen a
külterületen dolgozó családgondozó esetében,
f)
lehetőség szerint szupervíziót, melynek célja a
családgondozó mentálhigiénéjének karbantartása, a kiégés megelőzése.
(2) A
családgondozó a feladata ellátása során a gyermekkel vagy családjával
kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli.
A más intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat vagy központ
30.
§ (1) Ha a gyermekjóléti szolgálat vagy központ
feladatait más intézmény (pl. családsegítő szolgálat) keretében látja el, az
önálló gyermekjóléti szolgálatra vagy központra vonatkozó szabályokat a (2)-(3)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az intézmény alapító okirata tartalmazza a
gyermekjóléti szolgálat vagy központ feladatainak ellátását is.
(3) Az intézményben biztosítani kell a gyermekjóléti
szolgálat vagy központ önálló szakmai egységként történő működtetését. Önálló
szakmai egységet legalább három főállásban foglalkoztatott szakember alkot,
akik közül egy elláthatja a szakmai egység vezetését is.
(4) Ha a gyermekjóléti szolgálat vagy központ
családsegítő szolgálat keretében működik a lakosságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy az
intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott családsegítés feladatán
túl a gyermekjóléti szolgálat feladatait is ellátja.
A társulás keretében működő gyermekjóléti szolgálat
31.
§ (1) Ha a települési önkormányzat társulás keretében
vagy ellátási szerződés kötése útján gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat
feladatainak ellátásáról, a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembereknek
az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről és
gyakoriságáról.
(2) Az (1) bekezdés szerint biztosított gyermekjóléti
szolgálat családgondozójára a 29. §-ban
foglaltak az irányadók.
Az önálló családgondozó
32.
§ (1) Ha az önkormányzat önálló családgondozó
foglalkoztatásával biztosítja a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását,
a 2. számú mellékletben meghatározott képesítésű személyt kell családgondozó
munkakörben alkalmaznia.
(2) Az önálló családgondozó számára különálló irodai
helyiséget kell biztosítani, egyebekben rá nézve - a (3) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel - az önálló gyermekjóléti szolgálat
családgondozójára vonatkozó rendelkezések az irányadóak (29. §).
(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy az önálló
családgondozó számára szakintézmény - különösen önálló gyermekjóléti szolgálat
vagy gyermekjóléti szolgálatként is működő családsegítő szolgálat - biztosítsa
a)
szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt,
b) a
rendszeres esetmegbeszélést több szakember közreműködésével,
c) a
rendszeres szakmai továbbképzést,
d) a
családgondozó szakszerű helyettesítését.
A gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése
33.
§ (1) A gyermekjóléti
szolgálat szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118. §-ának (3) bekezdése szerint történik.
(2) A
módszertani feladatot is ellátó gyermekjóléti szolgálat a megyei gyámhivatal, a
fenntartó, illetve a működést engedélyező jegyző felkérésre szakvéleményt ad
arról, hogy az ellenőrzött gyermekjóléti szolgálat működése megfelel-e a
jogszabályban előírt szakmai követelményeknek.
3. Cím
A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA
34.
§ A
családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt
ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni
ellátás keretében kell biztosítani.
Bölcsőde
35.
§ (1) A bölcsőde olyan
szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként
napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára.
(2) A
bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus
testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok
figyelembevételével.
(3) A
bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli fogyatékos gyermek korai fejlesztését,
gondozását, fejlesztő felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi
feltételeivel rendelkezik.
(4) A
bölcsőde szervezetileg működhet
a)
önálló bölcsődeként,
b) Bölcsődei
Igazgatóság, illetve Egyesített Bölcsőde szervezeti formában, annak
tagintézményeként,
c) többcélú,
közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.
(5) A
bölcsőde a feladat jellegétől függően
a)
napos bölcsőde,
b) hetes
(5 napos) bölcsőde
lehet.
(6) Ha a bölcsőde más intézménnyel összevontan
működik, biztosítani kell a bölcsőde önálló szakmai egységként történő
működtetését.
36.
§ (1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik
életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak
az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a
gyermek a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.
(2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de
testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai
nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében
gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
(3) A
gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával
a)
a körzeti védőnő,
b) a
házi gyermekorvos vagy a háziorvos,
c) a
szociális, illetve családgondozó,
d) a
gyermekjóléti szolgálat,
e)
a gyámhatóság
is
kezdeményezheti.
(4) A
bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a (3) bekezdésben
foglaltakon túl a gyermek habilitációját segítő
szakember és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
(a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának
(3) bekezdésében, valamint 34. §-ának a) pontjában
szabályozott szerv (a továbbiakban: szakértői bizottság) is kezdeményezheti, ha
a bölcsődében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető.
37.
§ (1) A napos bölcsőde a
fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a
gyermek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás esetén egy gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja
meg.
(2) A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább
százhúsz óra időtartamban
bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít.
38.
§ (1) Hetes bölcsődébe azt a gyermeket lehet felvenni,
akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlődése a család szociális helyzete,
illetve otthoni körülményei miatt otthonában hétközben
nem biztosítható.
(2) Ha a gyermek hetes bölcsődei elhelyezésére okot
adó körülmények megváltoztak, a hetes bölcsődei ellátást meg kell szüntetni.
39.
§ (1) A szülőnek (törvényes
képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi
gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi
állapota alapján bölcsődében gondozható.
(2) Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg
gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolása szerint
ez az állapota fennáll.
40.
§ (1) A bölcsődei ellátás
keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően
biztosítani kell
a)
a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen
aa)
a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos
beilleszkedés lehetőségét,
ab)
megfelelő textíliát és bútorzatot,
ac)
a játéktevékenység feltételeit,
ad)
a szabadban való tartózkodás feltételeit,
ae)
a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit,
b) az
egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön
jogszabályban meghatározottak szerint.
(2) Egy bölcsődei csoportban - a (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - legfeljebb 10 gyermek gondozható.
(3) A
fogyatékos gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 8, a kizárólag fogyatékos
gyermeket ellátó csoportban legfeljebb 6 gyermek gondozható.
(4)
A
bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka
részletes szempontjait az Intézet által kiadott módszertani levél tartalmazza.
41.
§ (1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel
rendelkező bölcsődébe abban az esetben vehető fel és gondozható, ha
a)
a Kt. szerinti
szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében erre javaslatot tesz, és
b) a
bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.
(2) A
fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő
felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus
31-éig vehet részt. A gyermek képességeiről ötödik életévének betöltésekor a
szakértői bizottságnak szakvéleményben kell ismételten nyilatkoznia.
(3) Fogyatékos gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet
felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.
(4) A
próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport
(orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye figyelembevételével kell
dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket további
korai fejlesztése érdekében a 36. § (4) bekezdése szerinti szakértői
bizottsághoz kell irányítani.
42.
§ (1) A fogyatékos gyermek
bölcsődei elhelyezése történhet
a)
egészséges gyermekekkel közös csoportban,
b) speciális
bölcsődei csoportban.
(2) A
speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell
meghatározni az egy gondozó által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban
gondozónként három gyermeknél több nem lehet.
43.
§ (1) A bölcsődei ellátás
megszűnik
a)
a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek
a harmadik életévét betöltötte, illetve
b) ha
a 36. § (2) bekezdése, illetve a 41. § (2) bekezdése szerinti életkort elérte.
(2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az
ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota
miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a
többi gyermek fejlődését.
(3) A
bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más
szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri.
44.
§ (1) Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde térítési díj ellenében külön szolgáltatásként
a)
játszócsoportot,
b) időszakos
gyermekfelügyeletet,
c) gyermekhotelt,
d) egyéb,
gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl.
gyermeknevelési tanácsadást, játék-, eszközkölcsönzést)
működtethet,
illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat. A bölcsőde által biztosított
külön szolgáltatásokat a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.
(2) A
játszócsoportban szakképzett gondozónő segítségével gyermekfelügyelet vagy a
gyermek és a szülő (gondozó) együttes játéklehetősége biztosítható.
(3) Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a
gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban
bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban vagy a
normál bölcsődei csoport üres férőhelyein.
(4) A
gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt 24 órás folyamatos ellátást, akiről
szülője (gondozója) elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. Az
ellátás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban egy
alkalommal a tizenöt napot nem haladhatja meg.
45.
§ (1) A bölcsődék szakmai
ellenőrzése a Gyvt. 118. §-ának
(3) bekezdése szerint történik.
(2) A
bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei
(fővárosi) intézetének tisztifőorvosa (a
továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre
felkérheti a regionális módszertani bölcsődét vagy az Országos Gyermekvédelmi
Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.
(3) A
módszertani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad az ellenőrzést végző, illetve
a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde
tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a
jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.
Családi napközi
46.
§ Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni
ellátására családi napközi működtethető az ellátást nyújtó saját otthonában
vagy más, e célra kialakított helyiségben.
47.
§ (1) Családi napköziben ellátást csak olyan nagykorú,
cselekv
|