10
A szerk. 2008.01.09. 10:23
Az eltérő bánásmódot igénylő gyerekek oktatása-nevelése. Nehezen nevelhetőség, hátrányos helyzet. Integrált nevelési-oktatási forma.
10. Az eltérő bánásmódot igénylő gyerekek oktatása-nevelése. Nehezen nevelhetőség, hátrányos helyzet. Integrált nevelési-oktatási forma.
Kiemelkedő képességű tanulók
Vannak olyan tanulók , akiknek a gondolkodása fejlettebb. A gondolkodás önállósága, az értelmi műveletek mélysége a tanulás eredményességében magas szint elérését biztosítja számukra. A kiemelkedő képességű, kreatív tanulóknál a kreativitás 5 foka van jelen:
- kifejező
- produktív
- feltaláló (inventív)
- újító (innovatív)
- teremtő
A meglévő értékek megóvásának és továbbfejlesztésének egyik fontos pontja a pedagógus személyisége, alkalmassága, pedagógiai kvalitásai. A hagyományos osztálykeretek, kötött tantervek, számukra túlzottan szigorúan és csak egy középszinthez mért Ez gátja a többre képes tanulók fejlesztésének.
Általános alapelv, hogy nem az ismeretek gyarapítása a cél elsősorban a nevelés oktatás folyamatában, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése.
1. gyorsítás, léptetés: ami a tanulmányoknak a szokásosnál rövidebb idő alatt történő elvégzését jelenti. Formái: pl: korai felvétel az iskolába, osztályugrás, stb…
2. gazdagítás, dúsítás: amikor a tehetséges tanuló az érdeklődési területének megfelelően a tantervi anyagot meghaladóan kap képzést.
3. Elkülönítés: a tehetségesek számára külön iskolákat, külön osztályokat hoznak létre.
Nehezen nevelhetőség
Nehezen nevelhetők azok a gyermekek, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, és az általános pedagógiai eszközökkel nem lehet náluk eredményt, ugyanakkor gyógypedagógiai vagy javító nevelést nem igényelnek, értelmi fejlettségük normális.
Fő tünetei:
1. agresszív-támadó magatartás: A háttérben gyakran érzelmi kielégítetlenség, sorozatos durva bánásmód állhat.
2. Regresszív-védekező magatartás: Aktivitás hiánya, szorongás, kapcsolatnélküliség.
3. Erkölcsi magatartás zavara: pl: hazudozás, lopás, csavargás.
Kiváltó okok:
1.) biológiai tényezők:
- öröklött hajlamok
- vele született sajátosságok
- fizikai környezet által kiváltott, szomatikus elváltozások
2.) Pszichoszociális tényezők:
- kedvezőtlen családi légkör (válás, rossz házasság, a család deviáns életmódja)
- helytelen nevelési eljárások (nevelés hiánya, túl engedékeny, túl szigorú szülő, következetlen szülő)
- a családi élet körülményrendszere: pl: tárgyi, anyagi körülmények, lakásviszonyok, a család erkölcsi, kulturális színvonala, stb…
- A szülők személyiségjegyei, pszichikus alkata, magatartása.
- Gyermekintézmények hatásai
- Referencia-csoportok (baráti, kortárscsoportok) hatásai
- Iskolai , pedagógusi ártalmak (pl: iskolai légkör, pedagógusi kollektíva, stb..)
Teendők:
1. Prevenció: megoldása csak társadalmi összefogás alapján történhet. Ebben résztvesznek: iskolaorvosok, iskolapszichológusok, klinikai pszichológusok, Nevelési Tanácsadó, gyermekjóléti Szolgálat, stb…
2. Korrekció: Főként az iskolai nevelés feladata.
a. Tünetek tanulmányozása
b. Okkeresés
c. Elemzés
d. Tervkészítés
Hátrányos helyzet
Gyakori jellemzők:
- nagyon alacsony jövedelmű családok gyermekei, rossz élelmezési , egészségügyi ellátás, kedvezőtlen lakásviszonyok, stb….
- a szülők a legelemibb nevelési ismeretekkel sem rendelkeznek, terveszerütlenség, nincs szeretet, a szülők kognitív fejlettsége alacsony
- a szülők nem motiválják a tanulásra gyermekeiket
- pályaválasztás igénytelen.
A teljes megoldás a hátrányos helyzet enyhítése volna.
1. A pedagógus feladata, hogy ne essen a sztereotipizálás csapdájába, ne általánosítson. Konkrét
módszerekkel, konkrétan 1 tanulónak segítsen.
2. Segítsen abban, hogy a tanuló legalább az iskolában rendszeresen egyen és orvosi ellátást kapjon
3. Minden eszközzel motiválja a tanulásra. Fő feladat a tanulás iránti érdeklődés felkeltése és
fenntartása.
Integrált nevelési-oktatási forma:
RÉSZLEGES INTEGRÁCIÓ: a speciális fejlesztést igénylők egy csoportját a befogadó intézményekben látják el elkülönített, külön formában.
- Lokális integráció: éppen csak látják egymást a gyerekek
- Szociális integráció: szabadidő közös eltöltése, együtt étkezések
- Funkcionális integráció: adott órákon közös tanulási helyzetben vannak
TELJES INTEGRÁCIÓ: a speciális fejlesztést igénylők a nevelés-oktatás teljes időtartamában együtt vannak az átlagos képességűekkel. Fejlődését a pedagóguson kívül szakember is figyelemmel kíséri, a fejlesztésben ő is részt vesz.
A integráció típusai:
SPONTÁN: az intézmény sem tárgyi, sem személyi, sem szakmai feltételekkel nem készül tudatosan az integrációra, ezen pedagógiai tevékenységet nem szerepelteti az alapító okiratában. A gyerek felvételt nyert, a különbözőség felfedezése után továbbra is ebbe az intézménybe jár.
TUDATOS: az intézmény tudatosan készül a különleges bánásmódot igénylő gyerek oktatására és nevelésére, helyi pedagógiai programjában megfogalmazza az integráció alkalmazását, tudatosan megteremti a feltételeket az átlagtól eltérő nevelést igénylő gyermek fogadására.
MELEG, ELFOGADÓ INTEGRÁCIÓ: a különbözőség észlelése után is szeretetteljes, elfogadó, empatikus légkör veszi körül a gyereket a nevelés során.
HIDEG, ELUTASÍTÓ INTEGRÁCIÓ: a gyereket a többségi pedagógus sem érzelmileg, sem szakmailag nem tudja elfogadni ( ez nem elítélendő)
A sikeres integráció feltételei:
Körültekintő előkészületi folyamatok, melyek érintik:
- A sérült gyereket
- A befogadó pedagógust
- A befogadó közösséget
- A befogadó közösség szüleit
- A sérült gyerek szüleit
Tárgyi és személyi feltételek biztosítása:
Tárgyi feltételek: a tanulást, az önállóság segítését, a szocializációt segítő eszközök és berendezések biztosítása
Személyi feltételek: a befogadó pedagógus szakmai és érzelmi felkészültsége, speciális pedagógus biztosítása
Referencia intézménnyel kapcsolat kialakítása ( amely rendelkezik már tapasztalattal, tanácsot tud adni.)
|