7/B

Krízis, krízisintervenció

Krízis: válság, fordulópont. A krízishez a stresszhelyzet vezet. Az emberek krízishelyzetet úgy érzékelik, mint amely fizikailag vagy pszichésen olyan túlterhelést jelent, amely meghaladja a stresszhelyzetek megoldására kialakult képességeket. A stresszhelyzetek, melyek a krízishez vezetnek általában feloszthatók:

§         akut helyzeti krízis

§         fejlődési vagy átmeneti krízis

§         természeti vagy ember okozta katasztrófa

Kríziselméletek eredete:

A pszichológiához, szociológiához, pszichiátriához  nyúlik vissza.

Pszichológia

Elsősorban Erikson nevéhez köthető, aki megalkotta a nyolc szakaszos életciklus megközelítést, melyben minden életciklushoz egy krízis köthető.

Selye János – stresszelmélet megalkotója

Vizsgálta az egyének stresszhelyzetekre adott válaszait. A stresszt előidéző folyamatokat 3 fázisra bontotta:

§         vészreakció: mely magába foglalja a sokkot és az ellensokkot

§         ellenállás: mely során az egyén megpróbál maximálisan alkalmazkodni

§         kimerülés: amikor az alkalmazkodási mechanizmusok összeomlanak.

Piaget: aprólékos munkával építette fel elméletét azokról az intellektuális és motoros folyamatokról, melyekkel a gyermek növeli képességét arra, hogy szervezze és beépítse az új tapasztalatokat és megoldja a problémákat

Lasarus: könyvet írt a stressz alapjául szolgáló kognitív faktorokról, mely aláhúzza annak jelentőségét, hogy miképp méri fel az egyén a külső fenyegetés nagyságát ill. Saját képességeit annak legyőzésére.

Szociológia

A 30-40-es években felismerték a család és a környezet szerepét. Ha a mikrokörnyezetben valamilyen elhúzódó negatív hatások érik az egyént, akkor kialakulhat a válsághelyzet, a krízis.

A családban meglévő krízisekről azt mondja Eliot, hogy a család életének történéseihez kell kötni a válságot. így pl.: növekedési vagy leválási szakasz válsága. A családon belüli életben demoralizációs válságok, ill. jogsértési válságok is jelen vannak.

            Hill szerint a válságot 3 tényező fogja kiváltani:

§         külső esemény, vagy kiváltó ok (a stressz okozója)

§         háttere, hogy definiálja a család, válságként éli-e meg

§         a család belső struktúrája

Curmind és Cumming szociológus-pszichiáter szerzőpáros a krízisnek 3 típusát különböztette meg:

§         biológiai alapú (serdülőkor, változás kora)

§         környezet által kiváltott válságok, melyek bizonyos fokig elkerülhetők (elvándorlás, gyász)

§         véletlen eredményei (baleset vagy katasztrófa)

Az én-fejlődést úgy tekintették, mint az egyén és környezete közötti egyensúly felbomlása és helyreállításának sorozata, melyben a krízisek megoldása elősegíti az énfejlődést azzal, hogy fejleszti az egyénnek a problémák leküzdésére szolgáló eszközeit.

Pszichiátria

Linderman a gyászreakciót figyelte a családoknál. Azt figyelte meg, hogy a gyász folyamatának időtartama és hevessége attól függ, hogy a hozzátartozó mennyire tud függetlenedni az elhunythoz fűződő kapcsolattól, mennyire tud alkalmazkodni az új környezethez, ahol már nincs jelen az elhunyt. A gyász feldolgozása attól is függ, hogy mennyire tud új kapcsolatokat kialakítani.

A krízis olyan személyeknél jön létre, akik személyiségvonásaik vagy érzelmi erőforrásaik megterhelése miatt sérülékenyebbek.

1948-ban létrehozta a Wellesley Emberi Kapcsolatok Szolgálatát, amely a tipikusan veszélyeztetett családoknál végzett megelőző munkát tűzte ki célul.

            Caplan kríziscentrumokat hozott létre az USA-ban a 60-as években. Szerinte a krízis akkor következik be, ha az egyén életcéljainak teljesítés közben olyan akadályba ütközik, melyeket az addigi problémamegoldó módszereivel már nem tudja kezelni. A krízishelyzet két fajtáját különböztette meg:

§         normál életfolyamatok változása idéz elő (iskolába kerülés, nyugdíj)

§         véletlen veszélyeztető helyzet idéz elő (betegség, baleset)

Jacobson és kollégái 1965-ban Caplan eredményeit alkalmazva megnyitották a Benjamin Rush Központ és Életproblémák Megoldására nevű központot. Rövid és azonnali krízisintervenciót ajánlottak társadalmi és érzelmi problémák széles körére.

Megkülönböztettek kétféle megközelítési elméletet:

§         általános megközelítés a helyzeti és érzési krízisek osztályát hangsúlyozta, ezek a népesség nagy csoportjával előfordulnak

§         individuális megközelítés, mely követeli a szakemberek közreműködését.

Öngyilkosság megelőzés:

A korai munka nagy részét Dublin, Farberow és Schneiderman végezte a Los Angeles-i Öngyilkosság-megelőző Központban. Itt volt 24 órás telefonszolgálat is.

Szociális munka területén

1918-ban alakult meg a Smith College azzal a céllal, hogy  segítse a háborúban lelkileg sérült katonákat.

A 30-as években a gazdasági válság okozta gazdasági és társadalmi robbanás sok magabiztos családot és személyt kényszerített arra, hogy segítséget kérjen a szociális intézményektől.

A korai szolgáltatások között szerepel az Utassegítő Szövetség, mely általában a vasúti és buszvégállomásokon működött. 1-2 ülésben próbált segíteni a családoknak.

A II. világháború után a vöröskereszten kívül munkacsoportok szerveződtek. Parad és Parad: rövid terápia a krízisben lévő családoknak. Minél gyorsabb és intenzívebb a segítés, annál hatásosabb.

Krízisintervenció elvei:

(Caplan, linderman és Raparort)

Megfogalmazza a krízis folyamatát és alakulását.

1.      Normális életfolyamat során külső és belső feszültségnek van kitéve az egyén. Melyek megzavarják a külvilággal való egyensúlyát.  Ezeket néhány veszélyeztető esemény indítja el. Ez lehet egyszeri, de lehet több kisebb balszerencse is.

2.      A veszélyeztető esemény megzavarja asz egyén egyensúlyát, a belső és külső egyensúly megbomlik és az egyén sebezhetővé válik, melyet megnövekedett feszültségszint és szorongás jellemez. Az egyén próbálkozik a helyreállítással, előhívja a problémamegoldó mechanizmusokat, ha azonban ez nem sikerül, akkor tovább folytatódik az összeomlás. Ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a feszültség a maximálisra nő és ebben a helyzetben van egy kiváltó faktor, akkor létrejön az aktív krízis állapota.

3.      Az aktív krízis állapota. Jellemző ebben az állapotban a teljes aktivitás hiánya. A krízis teszi tehetetlenné az egyént. Ezt követi a reintegráció szakasza.

4.      Reintegrációs szakasz: egyensúly visszaállítása felé halad az egyén.

Az egyén a krízist megélheti:

§         Veszélyként (egzisztenciavesztés)

§         veszteségként

§         kihívásként a túlélésre, növekedésre, valaminek az alkotó megoldására

A krízishelyzet kapcsolódhat az egyén régi megoldatlan konfliktusaihoz.

A krízishelyzet kezdete és megoldása közötti idő tág határok között alakulhat. A megoldási idő függ:

§         esemény súlyától

§         az egyén reakció módjától

§         feladatok természetétől

§         milyenek az elérhető támogatások

Az egyén tehetetlensége 4-6 hétig is eltarthat.

Krízisintervenció alkalmazási területei:

Helyzettől, a válságkezelő egyéntől és a klienstől függ, függ az intézménytől, ahol a segítséget adja a szakember.

§         egészségügyi problémákkal küzdőknél

§         bántalmazás

§         stresszhelyzet

§         függőbetegeknél

§         hajléktalanoknál

§         ott, ahol ezeket a tevékenységeket felvállalják.

Krízisintervenció:

A terápia egy fajtája, közbenjárás, közbelépés krízishelyzetben lévő egyéneknél, családoknál.

Parad szerint a krízisintervenció elsődleges célja, hogy csökkentse a stresszhelyzet hatását azonnali érzelmi elsősegély felajánlásával, a kliensnek a helyzettel való megbirkózását erősíti.

Rapaport szerint

§         enyhíteni kell a tüneteket

§         helyre kell állítani a krízis előtti működést

§         meg kell érteni a kiváltó tényezőket, melyek a krízishez vezettek

§         meg kell határozni a gyógyító intézkedéseket, melyeket a kliensnek és családjának meg kell tenni.

Az elmúlt években több krízisintervenciós modellt dolgoztak ki a kutatók:

Mintaalkotó megközelítés (Parad, Selby, Quinlan)

Ez négy alapvető lépést tartalmaz:

§         kiváltó esemény felkutatása

§         kliens által használt megoldási módok feltárása

§         új megoldási módok keresése, melyek esetleg jobban illenek a helyzethez

§         eredmények értékelése

Golan részletes alapmodellt ajánl. Ez az esetkezelés problémamegoldó elméletén alapul. (Reid és Epstein)

Három fázisra osztható:

§         a kezdő fázis a helyzet felmérését, körülírását célozza: kapcsolatteremtés. A szakember kezdetben a kiváltó eseményre koncentrál. Megfigyeli a kliens reagálását, valamint a korábbi kísérleteket, melyekkel a kliens megpróbált a helyzeten változtatni.  A segítő felméri az aktív krízis jelen hatását és a kliens működési képtelenségének mértékét. Végül a segítő felvázolja a helyzet működési diagnózisát és meghatározza a legfontosabb aspektusokat. A segítő bemutatja a helyzetértelmezését a kliensnek és ketten kidolgozzák a kísérleti megállapodást, részletes munkatervet a közvetlen jövőre vonatkozóan, valamint a további ülések számát és idejét.

§         A középső fázis a teljesítésre koncentrál: feladatok meghatározása és kivitelezése. A kliens segítséget kap abban, hogy felmérje korábbi elégtelen vagy alkalmatlan működési módjait és bíztatást kap arra, hogy új megoldási módokkal próbálkozzon. A segítő mind passzívabbá válik.

§         Az utolsó szakasz a lezárással foglalkozik. Megtervezik az ügy lezárta utáni tevékenységet.

A legfőbb stratégia, hogy a kliens visszatérjen a működés korábbi szintjére, vagy hogy még magasabb szintre jusson. Ha maradandó veszteség történt, segíteni kell a klienst, hogy a korlátok ellenére elérje működésének optimális szintjét.

A kezelési technikák változnak a segítő gyakorlati stílusa és kezelési szintje szerint. Kezdetben a bátorítási technikákat használják, ezzel csökkentve a szorongást és hogy érzelmi támaszt nyújtsanak.

A krízisintervenció magába foglalja a családdal való foglalkozást is, mivel a legtöbb krízishelyzet a családban jön létre.