4/b. Családi életre nevelés

A családi életre elsősorban a család szocializál. Az anya-gyermek kapcsolatminden későbbi érzelmi kapcsolat modellje. Az apa-gyermek kapcsolat ad irányt és tartást az életben. A testvérkapcsolat érlel szociális, társas érzelmeket és késztet ilyen jellegű magatartásra.

Gyermekeinket készítjük a családi életre:

ˇ         ha a család biztonságot és védettséget nyújtó légkört teremt

ˇ         erősítse tagjai önbizalmát

ˇ         segíti az érzelmek felismerését és szabályozott kifejezését

ˇ         támogatja tagjai önállóságát

ˇ         biztosít időt álló értékrendet

ˇ         képesíti gyermekeit az egészséges nemi identitás kialakítására és annak kézben tartására

ˇ         segíti őket a megfelelő pár megtalálására

ˇ         megtanítja a szoros kapcsolat kialakítását és annak fenntartását

ˇ         garantálja gyermekei összhangban történő nevelésére

A nemi identitás elméletei:

-        Sigismund Freud: szerinte a nemek közötti különbség kulcs a pénisz megléte, ill. hiánya. A pénisz megléte vagy hiánya a férfiasság, ill. nőiesség jelképe.

-        Nancy Chodorow azt képviseli, hogy a nemi önazonosság tanulási folyamat nagyon korán elkezdődik. Alapja a csecsemő ragaszkodása szüleihez. Freuddal szemben az anya szerepére helyez nagyobb hangsúlyt.

-        Carol Gilligan kutatási eredményei egyeznek Chodorow elméletével, a nők személyes kapcsolataik viszonylatában határozzák meg énképüket és minden tettükben meghatározó a másokkal való törődés

A „problémás” viselkedés több fajtáját ismerjük. A kisgyermek (1-10évesek) vagy serdülők alkalmi játéka a nemi szervekkel fejlődésük velejárója, ha azonban állandósul az onanizálás, érzelmi vagy pszichés zavart jelez. A jelenség nehéz családi helyzetre, elhanyagolásra, tartós konfliktusra, pszichés zavarokra utal.

Az egyház próbál utat mutatni: „az ifjúságot alkalmas módon és idejekorán, elsősorban éppen a családon belül, fel kell világosítani a házastársi szerelem méltóságáról, feladatáról és megéléséről”.

A NAT (Nemzeti Alaptanterv) kiemeli a családi életre nevelés kötelezettségét a közoktatási intézményekben, ami általában még nem működik hazánkban. Nincs alaptankönyve. Nincs meghatározott helye az iskola életében és napirendjében. A célja:” hogy a gyermekek a családi értékeket, magatartásformákat, a harmonikus családi életben szükséges alapismereteket megismerjék és elsajátítsák. Nem csupán egészségi ismeretek elsajátítása, hanem önismeretre, kapcsolatok fenntartására, felelősségvállalásra nevelés”.

1948-ban egy nemzetközi szakbizottság megállapította, hogy a szexuális nevelést leghatékonyabban és legtermészetesebben a család keretében lehet megoldani. A szexuális nevelés mindenekelőtt a szülők ügye. Hatványozottan érvényes ez az állítás a családi életre nevelésről. Elképzelhetetlen a család nélkül.

A jól működő házasság alapjai:

ˇ         hitvesem a legjobb barátom

ˇ         kedvelem házastársamat, mint embert

ˇ         a házasság hosszútávra szóló elkötelezettség

ˇ         a házasság szent

ˇ         egyetértünk céljainkat és törekvéseinket illetően

ˇ         hitvesem az idők folyamán egyre érdekesebb

ˇ         Szeretném, ha kapcsolatunk sikeres maradna

Lényeges a szülő-gyermek kapcsolat. Igazából ez jelenti a család melegét, meghittségét, biztonságot adó burkát. A gyermek szülei szeretetén nő, fejlődik, erősödik.

A családi életre nevelés buktatói:

ˇ         a család kiegyensúlyozatlansága, amikor tabuizálja, vagy utcaivá teszi a nemiséget

ˇ         megalázzák, megszégyenítik a gyermeket szexualitásukkal kapcsolatosan

ˇ         szexuálisan visszaélnek a gyermekkel

ˇ         túlzottan vagy gyengén kötik magukhoz gyermeküket

ˇ         a szülők elválnak

ˇ         a gyermeket elhanyagolják vagy elutasítják

ˇ         az anyahiány kedélybeteggé, búskomorrá tehet

ˇ         szélsőséges nőuralom súlyos önállótlanságot, sőt életképtelenséget eredményezhet a gyermeknél

ˇ         a liberális nevelés könnyen önkényeskedő embertípust eredményezhet