9/b. Család jogállása, családi életre nevelés, házasságkötés

A családjog a házasság és a család intézményére vonatkozó jogszabályok összességét tartalmazza. Meghatározza a családtagok közötti kapcsolatokat, egyengeti a család és a társadalom viszonyát. Igyekszik egyensúlyba hozni az egyéni és társadalmi érdekeket. A családjog célja és kötelessége, hogy rendezze és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekek iránti felelősségtudatot az egész társadalomban, és előmozdítsa az ifjú generáció zavartalan fejlődését és nevelését.

A családi életre nevelés jogi fogalmai

A házasság és a család védelmének elve: az Emberi Jogok Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában is rögzítést nyert, kimondva azt, hogy a család a társadalom természetes és alapvető egysége. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 15.§-a is kimondja, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.

A házasság egyenjogúságának elve azt jelenti, hogy az egyik házastársnak sincs hatalma a másik felett, így pl. nem élvezhet előjogot a házasság megszűnésekor, a gyermekelhelyezés, vagy lakáshasználat terén. Ez az elv két követelményt foglal magában: a házastársak autonómiáját és a kölcsönös alkalmazkodást.

A kiskorú gyermek érdekének elsődlegessége azt jelenti, hogy a törvény alkalmazása során mindig a gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárnia. Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom védelmére és gondoskodására, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Ezeknek a követelményeknek a szociálpolitikában, az oktatásban és az egészségügyben is érvényesülnie kell.

Az érdekek összhangjának és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködés követelménye természetes elvárás. Rendeltetés ellenes joggyakorlásnak minősül, ha pl. az egyik szülő az állandóság jelentőségére hivatkozva tagadja meg a másik különélő szülőtől a gyermek kiadását (kapcsolattartás).

A házasságkötés

Jegyesség: a jegyességhez a hatályos jogszabályok nem fűznek joghatásokat.

A házasságkötés alaki kellékei: a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kívánnak kötni. A házasságkötés tényét az anyakönyvvezetőnek be kell jegyeznie az anyakönyvbe. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében az erre hivatalos helységben történik. A házasságkötést megelőzően a feleknek ki kell jelenteniük, hogy házasságkötésüknek nincs törvényes akadálya.

A házasságkötésnél részt vevő személyek: az anyakönyvvezető, ill. az anyakönyvvezetői képesítéssel rendelkező polgármester, jegyző, vagy polgármesteri hivatali ügyintéző. A házasulók, alanya egy férfi és egy nő lehet. Tanúk: két nagykorú, cselekvőképes személynek kell jelen lennie.

A házasságkötési szándék bejelentése, helye és ideje: a házasság megkötésére annak az önkormányzatnak az anyakönyvvezetője illetékes, ahol a házasulók a házassági szándékukat bejelentették. A bejelentéstől, ill. a házasságkötést megelőző eljárásról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a házasulók nyilatkozatát, azt, hogy nincs házassági akadály, a házasságkötés utáni névviselésre vonatkozó nyilatkozatot, adott esetben a születendő gyermek családi nevéről szóló nyilatkozatot. A házasságkötés időpontja a bejelentéstől számított 30 nap elteltével tűzhető ki.

 A házasságkötéshez szükséges iratok: személyazonosító igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, a családi állapot igazolása, lakóhely igazolása, szükség szerint a gyámhatóság előzetes engedélye

 a jegyző engedélye, apai elismerő nyilatkozat, megállapodás a gyermek családi nevéről.

Családi életre nevelés

A családi életre elsősorban a család szocializál. Az anya-gyermek kapcsolatminden későbbi érzelmi kapcsolat modellje. Az apa-gyermek kapcsolat ad irányt és tartást az életben. A testvérkapcsolat érlel szociális, társas érzelmeket és késztet ilyen jellegű magatartásra.

Gyermekeinket készítjük a családi életre:

ˇ         ha a család biztonságot és védettséget nyújtó légkört teremt

ˇ         erősítse tagjai önbizalmát

ˇ         segíti az érzelmek felismerését és szabályozott kifejezését

ˇ         támogatja tagjai önállóságát

ˇ         biztosít időt álló értékrendet

ˇ         képesíti gyermekeit az egészséges nemi identitás kialakítására és annak kézben tartására

ˇ         segíti őket a megfelelő pár megtalálására

ˇ         megtanítja a szoros kapcsolat kialakítását és annak fenntartását

ˇ         garantálja gyermekei összhangban történő nevelésére

A „problémás” viselkedés több fajtáját ismerjük. A kisgyermek (1-10évesek) vagy serdülők alkalmi játéka a nemi szervekkel fejlődésük velejárója, ha azonban állandósul az onanizálás, érzelmi vagy pszichés zavart jelez. A jelenség nehéz családi helyzetre, elhanyagolásra, tartós konfliktusra, pszichés zavarokra utal.

Az egyház próbál utat mutatni: „az ifjúságot alkalmas módon és idejekorán, elsősorban éppen a családon belül, fel kell világosítani a házastársi szerelem méltóságáról, feladatáról és megéléséről”.

A NAT (Nemzeti Alaptanterv) kiemeli a családi életre nevelés kötelezettségét a közoktatási intézményekben, ami általában még nem működik hazánkban. Nincs alaptankönyve. Nincs meghatározott helye az iskola életében és napirendjében. A célja:” hogy a gyermekek a családi értékeket, magatartásformákat, a harmonikus családi életben szükséges alapismereteket megismerjék és elsajátítsák. Nem csupán egészségi ismeretek elsajátítása, hanem önismeretre, kapcsolatok fenntartására, felelősségvállalásra nevelés”.

1948-ban egy nemzetközi szakbizottság megállapította, hogy a szexuális nevelést leghatékonyabban és legtermészetesebben a család keretében lehet megoldani. A szexuális nevelés mindenekelőtt a szülők ügye. Hatványozottan érvényes ez az állítás a családi életre nevelésről. Elképzelhetetlen a család nélkül.

A jól működő házasság alapjai:

ˇ    hitvesem a legjobb barátom

ˇ    kedvelem házastársamat, mint embert

ˇ    a házasság hosszútávra szóló elkötelezettség

ˇ    a házasság szent

ˇ    egyetértünk céljainkat és törekvéseinket illetően

ˇ    hitvesem az idők folyamán egyre érdekesebb

ˇ    Szeretném, ha kapcsolatunk sikeres maradna

Lényeges a szülő-gyermek kapcsolat. Igazából ez jelenti a család melegét, meghittségét, biztonságot adó burkát. A gyermek szülei szeretetén nő, fejlődik, erősödik.

A családi életre nevelés buktatói:

ˇ    a család kiegyensúlyozatlansága, amikor tabuizálja, vagy utcaivá teszi a nemiséget

ˇ    megalázzák, megszégyenítik a gyermeket szexualitásukkal kapcsolatosan

ˇ    szexuálisan visszaélnek a gyermekkel

ˇ    túlzottan vagy gyengén kötik magukhoz gyermeküket

ˇ    a szülők elválnak

ˇ    a gyermeket elhanyagolják vagy elutasítják

ˇ    az anyahiány kedélybeteggé, búskomorrá tehet

ˇ    szélsőséges nőuralom súlyos önállótlanságot, sőt életképtelenséget eredményezhet a gyermeknél

ˇ    a liberális nevelés könnyen önkényeskedő embertípust eredményezhet

A családi jogállás

Rokonság

a)      fogalma: a vérszerinti leszármazás biológiai tényén alapuló kapcsolat, azaz az egymástól és közös elődtől leszármazó egyének csoportját jelölik

b)      joghatásai:

-   gyermek-szülő viszonylatában

-   a rokonság különböző fokaihoz kapcsolódóan a tartás tekintetében

-   mostohaszülő-mostohagyermek kapcsolatában

-   névviselés tekintetében

-   az öröklési jogban a törvényes öröklés és a köteles rész tekintetében

Apasági vélelem

a)      alaptényállása: apának tekinti (vélelmezi) a jog azt a férfit, akivel az anya a fogamzási idő, a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. Érvénytelen házasság esetén is fennáll az apasági vélelem!

b)      mögöttes apaság: amennyiben a nő új házasságot kötött, apának az új férjet kell tekinteni akkor is, ha korábbi házasság megszűnése és a gyermek megszületése között 300 nap nem telt el.

A házasságon kívül született gyermek apasága

a)      a házasságon kívül született gyermek egyenjogúsága: minden gyermek, akár házasságból, akár azon kívül született, ugyanazon szociális védelemben részesül

b)      egységes apasági vélelem: a gyermek családi jogállásának rendezése során kerül rokonságba szüleivel és azok hozzátartozóival. Ennek egyik útja az örökbefogadás. A másik útja annak jogi megalapozása, hogy a gyermek vér szerint megállapítható anyától és apától származik.

A teljes hatályú (apasági) elismerő nyilatkozat

a)      az elismerés célja: hogy lehetőséget adjon a nem házasságból született gyermek családi jogállásának önkéntes betöltésére.

b)      az elismerés személyessége: a jegyzőkönyvbe vételére jogosult hatóság előtt személyesen meg kell jelenni, és a személyazonosság hiteles igazolása után a nyilatkozatot személyesen kell megtenni.

c)      az elismerés időpontja: a gyermek születése előtt és után is meg lehet tenni

d)      a korkülönbség szerepe: a gyermeknek legalább 16 évvel fiatalabbnak kell lennie az apasági elismerő nyilatkozatot tevő férfinél.

e)      cselekvőképesség szerepe: cselekvőképtelen személy nem tehet apasági nyilatkozatot

f)       hozzájárulási nyilatkozatok: az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anya hozzájárulása,a kiskorú törvényes képviselőjének és a 14 éven felüli gyermeknek hozzájárulása is.

Az anyai jogállás jellege: az anyaság nem vélelem, hanem tény, a születés tényében rögzíthető!

A képzelt név

a)      szükségessége: ha sem az apa, sem az anya kiléte nem állapítható meg

b)      bejegyzése: a gyermek adatainak megállapítására az anyakönyvvezető a rendőrség bevonásával vizsgálatot kezdeményezhet. Az első esetben, ha mindkét szülő ismeretlen, a gyámhatóság belátása szerint állapítja meg a gyermek szüleinek képzelt nevet.

A gyermek neve

a)      családi neve: csak az apai vagy az anyai családi név válaszható. Az anya nevét akkor viselheti, ha az anya a házasságkötés után is kizárólag a maga nevét viseli. A szülői felügyeleti jog szüneteltetése vagy megszüntetése esetén a névválasztási jog azt illeti, akinél a gyermek van.

b)      utóneve: a szülők megállapodással határozzák meg. Legfeljebb két név adható. A Magyar utónévkönyvbe felvett név válaszható.