2. T�TEL

A KORA KERESZT�NY �S KORA K�Z�PKORI KARITAT�V INT�ZM�NYEK

A t�tel k�t id�szakra bonthat�

1) Az 5. sz�zadig m�g l�tezik a R�mai Birodalom.

2) Az 5. sz�zadt�l a 11. sz�zadig pedig a s�t�t k�z�pkorr�l besz�l�nk.

Ebben a nagyon hossz� �s kett�s korszakban a ker�szt�nys�g kez�ben van a szoci�lis gondoskod�s.

A R�mai Birodalomban a kereszt�nys�g nem egyed�l�ll�, egy�tt l�tezik a kereszt�ny gondoskod�si form�kkal.

A kereszt�ny szellem� gondoskod�s elvi alapj�t az evang�liumokban  tal�ljuk meg (biblia, apostoli levelek). Legfontosabb M�t� evang�liuma, �s azon bel�l is az „utols� �t�letr�l” r�sz. Ez minden szoci�lis tev�kenys�g alapja volt. M�t� evang�lium�nak 25. r�sz�nek k�t f� jellemz�je: szeresd uradat �s szeresd felebar�todat, mint �nmagadat, mert aki felebar�tj�nak seg�t, az istennek seg�t. Ez kifejezi a kereszt�ny emberek legf�bb feladat�t, ami a szoci�lis gondoskod�s. Ez a sz�vegr�sz 1500 �vig a szoci�lisa tev�kenys�g alapja volt.

A kora kereszt�nys�g el�tti form�k, melyek a kereszt�ny k�z�ss�gen bel�l �rv�nyes�ltek.

-          A szoci�lis probl�m�k kezel�je a p�sp�k (szeg�nyek atyja) �s a diak�nusok voltak. (Ut�bbiak a p�sp�k seg�t�jek�nt.) A p�sp�ki feladatot felebar�tj�t szerez� embernek kellett bet�lteni.

-          Bevezett�k az �n. szeg�nylajstrom int�zm�ny�t. �ssze�r�st v�geztek a k�z�ss�gen bel�l. A lajstrom tartalmazta, pl., hogy mi vezetett a szem�lyekn�l szeg�nys�ghez, �s hogy mi m�don kellett kezelni a probl�m�t.

-          A seg�t�s h�zi jelleg� volt. A p�sp�k �s a seg�t�i otthon�ban l�togatt�k a szeg�nyeket, oda vitt�k a seg�lyt, de a p�sp�k ajtaja mindig nyitva �llt. Szoci�lis int�zm�nyek nem voltak.

C�ljuk Krisztus parancs�nak teljes�t�se volt, nem pedig a szeg�nys�g felsz�mol�sa.

A kora kereszt�ny korban nem akart�k megv�ltoztatni a t�rsadalmi viszonyokat. A felebar�ti szeretet gyakorolt�k.

Nagy v�ltoz�s a Kr. u. 4. �vsz�zadban t�rt�nt. A v�ltoz�s legnagyobb oka, hogy a Birodalom keleti r�sz�n a szeg�nys�g hatalmas m�reteket �lt�tt, �s a kor�bbi kezel�s m�r nem volt c�lravezet�. A keleti r�szen l�trehoztak egy szoci�lis int�zm�nyt, melynek neve Xenodochium (mened�kh�z). Az els�t Nagy Szent Vazul (koppol�giai p�sp�k) hozta l�tre 369-ben.

A szoci�lis probl�m�k teljes k�r�t pr�b�lt�k kezelni (�rv�k, szeg�nyek stb.) k�l�n helyis�gekben �s azt a szem�lyzetre b�zt�k.

A IV. Karth�g�i Zsinat (389) k�telez�v� tette a p�sp�k�k sz�m�ra az ilyen Xenodochium-ok l�trehoz�s�t. �gy az el�sz�r keleten, majd nyugaton terjedt el.

A korai k�z�pkor (476-t�l 1100-ig /11. sz.)

A Nyugat Eur�p�ban kaotikus helyzet j�tt l�tre, melynek legf�bb k�vetkezm�nye, hogy a v�rosok hanyatlani kezdtek, azt felv�ltotta egy falusias vil�g. Ezt bizony�tja, hogy a 4. sz�zadban 1 milli�, a 6. sz�zadban 10 ezer ember �lt R�m�ban.

A p�sp�k�k mened�kh�za a v�rosokban voltak, amelyek azonban hanyatlottak, majd elt�ntek. Kr. u. 8. sz�zadban az utols� mened�kh�zat is bez�rt�k.

Ezut�n vid�ken jelentkezik az �h�ns�g, melyek megold�s�ra �j v�ls�gkezel� int�zm�nyek kellettek. Ezt a kereszt�ny szerzetesek v�llalt�k fel.

Az eur�pai szerzetess�g megalap�t�ja Nursiai Benedek Monte Cassino hegy�n Kr. u. 529-ben regul�t fogalmazott meg, mely �vsz�zadokon kereszt�l a kereszt�ny szerzetesi �let alapja lett. Ez a szoci�lis gondoskod�s probl�m�j�val is foglalkozik. A regul�ban megism�tli a biblia legfontosabb tan�t, az isten-szeretetet �s a felebar�ti szeretetet. Konkr�tan le�rja a regul�ban, kivel, hogy kell viselkedni, kinek mi m�don kell seg�teni, �s hogy mindenkit �gy kell fogadni, mintha Krisztus j�nne. A kolostorok legfontosabb feladata a v�ndorok, szeg�ny zar�ndokok fogad�sa.

A Benc�s kolostorok szoci�lis tev�kenys�ge:

-          Legal�bb 3 f� szerzetes foglalkozott szoci�lis �gyekkel.

-          Volt 1 szem�ly, az ispot�ly-mester, akire r� volt b�zva a kolostor ter�let�n �p�l� szeg�nyh�z (ispot�ly) fel�gyelete. Benedek alapos v�logat�st �rt el� az ispot�ly-mester tiszts�g�re annak �rdek�ben, hogy az ispot�ly gondos kezekben legyen.

-          Volt tov�bb� 1 f� p�nzt�ros szerzetes, akinek meg kellett teremtenie azokat az alapokat, amelyekkel ell�tt�k a szoci�lis tev�kenys�geket.

-          Volt tov�bb� 1 kapus, a bet�r�ket fogadni, �s tisztess�ggel az els� gondoskod�st megadni.

A k�z�pkori kolostorokban (t�bbs�g�ben) k�l�n �p�let �llt a szeg�nyeknek, ez az ispot�ly. Ez egy �ri�si terem volt, itt aludtak, pihentek a szeg�nyek. Ezt a nagy termet kisebb kamr�k vett�k k�r�l. Ezt �ltal�ban a templommal �p�tett�k egy�tt egy ajt�val elv�lasztva.

A kolostorok szoci�lis tev�kenys�ge

Bizonyos sz�m� szeg�ny, beteg embert �lland�an ell�ttak. Az �lland�an ell�tottak sz�ma �ltal�ban 12. �k sz�ll�st, �lelmiszert, ruh�t stb. kaptak, mely�rt cser�be munk�t kellett v�gezni�k. Szigor�an el��rt�k, hogy mit ehetnek (h�st csak ritk�n) �s mit ihatnak. �nnepekkor azonban megmost�k a l�bukat, mintha Krisztus volna.

A kolostorok m�sik fontosa feladata a kolostor k�rny�k�n l�v� falvak l�togat�sa, szeg�nyek, betegek ell�t�sa.. Az ispot�ly-mester hetente egyszer ell�togatott k�z�j�k �s seg�tett. V�ls�g id�szak�ra  kinyitott�k a kolostori magh�zat, biztos�tva ezzel a falvak fennmarad�s�t.

A kolostorok bev�tele

A kolostorok meglehet�sen gazdagok voltak. 1000 falu tejes j�vedelm�t �lvezt�k, mely �sszeget nem csak a szeg�nyekre ford�tottak.

A legfontosabb szoci�lis feladat

-          Az arra j�r� szeg�ny v�ndor fogad�sa. A kapus fogadta, megf�rdett�k, kapott ruh�t, �telt, majd reggel t�vozott. A v�ndor b�rmikor visszat�rhetett, de t�bbedszerre m�r nem n�zt�k j� szemmel. Megjegyz�s: Ha valaki meg�g�rte, hogy egy �vig nem j�n vissza, p�nzt adtak neki.