4/c. A problémákkal küszködő család jellemzői

A gyanújelek jelentős részét a védőnő, családorvos, gyermekorvos, a bölcsődei gondozónő, óvodapedagógus, iskolai pedagógus észleli, melyről jelzést ad a gyermekjóléti szolgálat felé.

A felismerést segítő jelek:

• Külső jelek, jellegzetes sérülések
• Testi-szellemi fejlődés elmaradása
• Gyermek viselkedésének inadekvát módja

/félénk, visszahúzódó, vagy éppen agresszív/

Veszélyeztető tényezők:

• Nem kívánt, vagy titkolt terhesség,
• Rossz családi légkör, feszültség a családtagok között,
• A család szorongatott, megoldhatatlannak látszó rossz szociális helyzete, társadalmi hátránya,
• Alkoholizálás, drog használat, egyéb szenvedélybetegség, - függés,
• Agresszivitás,
• Túl fiatal szülő,
• A szülő maga is bántalmazott volt,
• Anya depressziója, szorongása,
• Egyéb személyiségtorzulással járó pszichés eredetű betegség,
• Felbomlott házasságok, kapcsolattartási problémák,
• A szülő pozitív családmodelljének hiánya.

Figyelmeztető, gyanújelek:

• Alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot,
• Dystrophia – táplálkozási elégtelenség
• Erősen kiszáradt fiatal csecsemő
• Ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, ruházat,
• Lehült állapotban kórházba, rendelésre kerülő gyermek
• Elhanyagolt fertőzések, heveny, gyulladásos bőrbetegségek,
• Korábbi égésre, forrázásra utaló hegek,
• Tetű, rüh, pók, poloska, egyéb rovar test szerte látható csípésnyomai,
• Elégtelen ruházat, kimerült, éhes gyermek,
• Védőoltások jelentős elmaradása,
• Hosszú ideje fennálló, és/vagy ismétlődő bőrgyulladás a pelenkás testrészen,
• Szoptatás hárítása, elutasítása,
• Orvosi, ápolói, védőnői tanácsok be nem tartása, diéta elhanyagolása,
• Rövid időn belül indokolatlanul leromlott állapotban visszakerülő gyermek,
• A kórházba került gyermeket a szülők saját felelősségükre kiviszik, nem látogatják, hazaadáskor nem jelentkeznek a gyermekért,
• Látogatáskor tapasztalható családi kapcsolati zavarok, italos állapot,
• Túl gyakran történik a gyerekkel véletlen sérülés, baleset, mérgezés,
• Gyermekével türelmetlen, agresszív szülő,
• Vagy mások jelenlétében harsányan kedveskedő, gügyögő, ömlengő szülő.

Fizikai bántalmazásra utaló jelek:

• A sérülés nyilvánvalóan nem egyeztethető össze a történettel, amit a keletkezéséről mondanak,
• A szülő vagy gondozó hosszú ideig nem fordulnak orvoshoz, ezt nem tudják megindokolni,
• A gyermek a sérülést másképp mondja el, mint a szülő
• Kideríthetetlen zúzódások, vérömleny, égés, karmolás, verésnyomok a testen, arcon,
• Fél éven belül többször járt baleseti ambulancián hasonló sérülésekkel,
• Koponya, borda, hosszú csövescsontok /spirális/ törése,
• Régi törésre utaló radiológiai eltérések
• Ütést adó kéz lenyomata, fojtogatás nyoma,
• A gyermek megretten a váratlan érintéstől, a fejét elrántja simogatáskor,
• Üres, riadt tekintet, ill. túlságosan éber, vibráló,
• Alázatos és engedékeny, ill. agresszív,
• Állandó védekezés, bizalmatlanság, életöröm hiánya, szomorúság.

Lelki elhanyagolásra utaló jelek:

• Kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya a felnőttel, mereven ül, vagy áll órákon át,
• Természetes életöröm hiánya, érdektelenség,
• Játékban gátlásos, visszafogott,
• Korához képest komoly viselkedés,
• Csökkent önbecsülés,
• Bizalmatlanság vagy fokozott szeretetigény,
• Túlzottan alázatos, engedékeny

• Korához nem illő komoly viselkedés
• Kezdeményezőkészség hiánya
• Alvászavar, fejfájás, étvágytalanság,
• Feltűnő alkalmazkodási képesség
• Riadt, szomorú tekintet és viselkedés
• Izolációs törekvés

A stressz hatása a családi életre

Elkerülhetetlen a stressz mindennapjainkban, az élethelyzetek szokásos stressze: betegség, munkahelycsere, születés, költözködés.

Megkülönböztetünk:

ˇ         élet általi

ˇ         munka általi

ˇ         egyén érzékenysége általi

ˇ         társadalmi alapú

ˇ         egyéni problémából adódó stressz helyzetek.

Stressz jelzőrendszere:

• álmatlanság
• súlyos alvászavar
• gyógyszerfüggőség
• depresszió
• fejfájás

Elkerülhető:

• egészséges életmód
• sok mozgás
• alvás előtti hasznos szokások

Lehetetlen, hogy az ember a családban leplezze hibáit, de a szeretet, amely a családtagokat összeköti épp az ellazulás lehetőségét adja. A családtagjait könnyű megszerezni, de megtartani nagyon nehéz.

Néhány dolog segít ebben:

• csodálat (sok dicséret) – amelyre szükségünk van
• szabad személyes mozgástér biztosítása
• közös tevékenység, amely összekovácsol

Társadalom okozta stressz helyzetek:

A társadalom problémái mindig befolyásolják a mikro társadalom, vagyis a család életét.

• a szegénység
• az anyák munkaviszonyba kényszerítése
• munkanélküliség
• pazarló életmód
• értékrend változás, elbizonytalanodás
• urbanizáció
• peremre kerülés
• túlzott mobilitás – ingázás munkahely és otthon között
• erőszak elszaporodása

A család jelentős stressz helyzetei közé tartoznak az anyagiak is. Fontos a pénzt és az anyagiakat a megfelelő helyre tenni.

A pénzszerzés fő eszköze a munka és a karrier, félreértelmezett munka

• munka magasztalása és a munkaundor
• üzérkedés – munka nélkül jól élni
• „workoholizmus”
• a munkahely, mint menedék
• az érvényesülés eszköze

Egyéniségünkből fakadó stressz helyzetek

Lényeges az ember érzékenysége, problémamegoldó képessége. Szükséges szorongásainkat távolságból szemlélni, ne maradjunk magunka szorongásunkkal.

• Tanuljunk belső párbeszédet.
• Mozogjunk minél többet, segít a feloldódásban, megkönnyebbülést okoz.
• Teremtsünk kapcsolatokat és ápoljuk azokat.
• Forduljunk a valláshoz, segítséget ad, oldja a depressziót.
• Teremtsünk rendszert életünkben
• Találjunk hobbit.
• Kerüljük a mértéktelenséget.
• Fontos a fizikai érintkezés azokkal, akiket szeretünk.

Sok családban problémaforrás a gyermek, gyakori jelenség a kisarkított problémák átvitele egy másik személyre. A szülők emiatt elhidegülhetnek egymástól. A gyermeknevelésre nem lehet jól felkészülni, mindig új kihívást tartogat.

A gyermekkort is megnehezíti a stressz és ez számtalan zavart okoz.

• A szülők vitája
• A magány
• Az agresszív média

A zavarok különbözőek alvászavar, tanulási zavar (motoros működési nehézség, vagy motoros működési zavarok pl.: hiperaktivitás), táplálkozás zavara (anorexia, bulémia), magatartási zavarok.

Teljesítmény centrikus világ – teljesítménykényszer.

Komoly gond a családoknak és a gyermekeknek egyaránt. Sokat követelünk gyermekeinktől és csökkent az önbizalmuk. A családban sok apró sikerélményt lehet nyújtani gyermekeinknek. Nem az eredmény az igyekezet számít. A családi vitáink mögött általában önazonosság zavar van – eltűnik az „én”, helyette megjelenik a „mi”. A személyek szabadsága, önállósága sérül.

A természetes különbözőség a másik családi zűrzavar – nem vagyunk és nem is lehetünk egyformák, kiegészítjük egymást.

Ebben segít, ha a konfliktusainkra megoldást találunk:

ˇ         Készség a másik meghallgatására

ˇ         Szeretetteljes vitatkozás

ˇ         Készség a megbocsátásra

ˇ         Készség a problémák megoldására

A család válságkorszakai:

• Családi élet első évei – személyes és kapcsolati problémák
• Házasság első évtizedének vége – megszokás, unalom, viszály, elhanyagoltság
• „kapuzárás előtti pánik” – öregedéstől való félelem
• nyugdíjba vonulás – életünk könnyen céltalanná válhat
• öregedés és öregség – betegség, szegénység, magányosság

A családi problémák oka lehet még a halálfélelem – ez minden emberben jelenlévő erő, különösen a felnőttkor második felében. A gyermekeket is foglalkoztatja a halál kérdése, az egyik legsúlyosabb stressz helyzetünk a gyász.

A gyász feldolgozása négy szakaszból áll:

• tiltakozás –sokkot jelent, kontrollálatlan viselkedést
• alkudozás – nem hiszi el a tényeket, csodában reménykedik
• szembesülés – rádöbbenés a veszteségre, élettér beszűkülése

elfogadás – gyógyulás, megbékélés szakasza ebben segít a beépítés és a megszépítés valamint az azonosulás.