1952.évi IV.tv. harmadik rész
2007.08.27. 17:11
c) a
jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után
az anyával házasságot kötött, vagy
d) azt
a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott
emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban:
reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás
következménye.
Csjt.
37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az
apaságot egymagában megállapítja.
(2) Az a férfi, akitől a gyermek
származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú
nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha
a) a
törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
b) a
gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a
nyilatkozó.
(3) Ilyen elismerő nyilatkozatot
csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő
nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult.
Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja
meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.
(4) A nyilatkozat teljes hatályához
szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének
és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a
hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában
tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
(5) Az elismerést és a hozzájárulást
anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti
hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni
vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.
Csjté.
55. § A Csjt. hatálybalépése
előtt a cselekvőképességében korlátozott személy által tett apai elismerő
nyilatkozat teljes hatályához a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása
[Csjt. 37. § (4) bek.] nem
szükséges.
Csjté.
58. § Az 1947. június 1. előtt történt apai elismerésnek az egyéb feltételek
fennállása esetén is csak akkor van teljes hatálya, ha azt az apa az 1947. évi
június hó 1. napja után szabályszerű nyilatkozattal megerősítette.
Csjt.
38. § (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos
házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás
alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha
a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági
úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás
lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
(2) A bíróság a gyermek apjának
nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg
érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan
következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
(3)
(4) Az apaság bírósági
megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója
kérheti.
Csjt.
39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek
apjának kell tekinteni, ha
a) sem
az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat,
vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek
apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban,
feltéve, hogy
b) a
férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és
c) a
férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a
magáénak ismeri el.
(2) A férj elismerése akkor hatályos, ha
ahhoz az anya, a kiskorú törvényes képviselője, továbbá - ha a gyermek a
tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem
él, vagy a nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a
gyámhatóság adja meg.
(3) Vita esetén annak bírósági
megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre
kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.
Csjté. 43. §
Vhr.
13. § (1) A Csjt. 39. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazására akkor kerül
sor, ha a házasságkötés a Csjt. hatálybalépése után
történt. Ha a házasságkötési szándékot a Csjt.
hatálybalépése előtt jelentették be, de a házasság csak a Csjt.
hatálybalépése után jön létre, az utólagos házasság folytán - a korábban tett
nyilatkozatoktól függetlenül - csak akkor válik a férj a gyermek apjává, ha a
vőlegény a Csjt. hatálybalépése után a házasságkötést
megelőzően apai elismerő nyilatkozatot tesz.
(2) A Csjt.
hatálybalépése előtt tett kizáró kijelentés hatályát - ha a házasságkötés a Csjt. hatálybalépése előtt megtörtént - a Csjt. nem érinti.
(3) A Csjt. nem
érinti a hatálybalépése előtt tett apai elismerő nyilatkozat hatályát, ha az
teljes hatályú, illetőleg ha mód van annak teljes hatályúvá tételére (a
hozzájáruló stb. nyilatkozatok beszerzésére).
Csjtr.
42. § A Csjt. 39. § (2)
bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a házasságkötés a Tv. hatálybalépése
után történt. Ha a férj az elismerő nyilatkozatát a Tv. hatálybalépése
előtt tette, a házasságkötésre pedig a Tv. hatálybalépése
után kerül sor, az utólagos házasság folytán csak akkor válik a gyermek apjává,
ha az elismerés hatályosságához szükséges hozzájárulásukat az erre jogosultak a
házasságkötést megelőzően megadják.
Csjt.
40. § (1) A gyermek kérheti annak bírósági
megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt,
ez a jog leszármazóját illeti meg.
(2) Az anyaság bírósági
megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja.
(3) Ha a származás reprodukciós
eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő
megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához
ivarsejtet vagy embriót adományozott.
Csjt.
41. § (1) Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha
pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként
pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni
az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként
képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott.
(2) Ilyen esetben az apa családi
nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi
felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a
gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja
a) az
anya családi nevét,
b) az
anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy az
más jogos érdekét nem sérti.
(3) Nem állapítható meg olyan
családi név, amely a gyermekre sérelmes.
(4) A gyámhatóság az egyéb személyi
adatokat - mások jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja
meg.
Vhr.
14. § Ha a gyámhatóság a gyermek névviselése felől még nem döntött, a Csjt. hatálybalépésekor folyamatban
levő ügyekben is alkalmazni kell a Csjt. 41. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Csjt.
42. § (1) A gyermek - szüleinek megállapodása szerint
- apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők
valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos
családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a
szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők
megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is
viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a
gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli
mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a
képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti,
hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli.
(3) A gyermek utónevét a szülők
határozzák meg.
(4)
Csjté. 9. §
Csjté. 59. §
Csjt.
43. § (1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján
apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem
érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek
tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és
az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
(2) Ha az apaság vélelme teljes
hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet
támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes
hatálya.
(3) A megtámadásra jogosult
a) a
gyermek,
b) az,
akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
c) a
gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.
(4) Az anya volt férje akkor is
jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje
az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának
tekinteni.
(5) Az apaság vélelmét a gyermek a
nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek
születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja
meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve
megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év
alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.
(6) Ha az, akit a vélelem alapján a
gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem
jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban
csak a vélelmezett apa életében van helye.
(7) Ha a bíróság az apaság vélelmét
megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben - kérelemre - a gyermeket
feljogosíthatja családi nevének további viselésére.
Vhr.
15. § (1) Művi beavatkozás esetében az apaság vélelmének megtámadására (Csjt. 43. §) akkor kerülhet sor, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése után született és az anya férje a művi
beavatkozáshoz utólag sem járult hozzá.
(2) Ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése előtt született, az
apaság vélelmét az általános szabályok szerint lehet megtámadni, kivéve ha az anya férje a művi beavatkozáshoz utólag hozzájárul.
(3) A Csjt. 43.
§-ának (6) bekezdését a folyamatban
levő ügyben is alkalmazni kell, ha a vélelmezett apa a határidő eltelte folytán
az apaság megtámadására már nem jogosult.
2. A családi jogállás
megállapítására irányuló perek közös szabályai
Csjt.
44. § (1) Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés
hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, s keresettel lehet
megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell
megindítania.
(2) A korlátozottan cselekvőképes személy
a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a
törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a
hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.
(3) Cselekvőképtelen jogosult
helyett - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel.
(4) Az apaság vélelmének megdöntése
iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében
- elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell
hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a
származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll.
Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság
a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.
Csjt.
45. § A családi jogállás megállapítása iránt indított
perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
Csjté.
56. § (1) A családi jogállás megállapítása iránt a Csjt.
hatálybalépése előtt indított perekben, ha a jelen törvényerejű rendelet ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a Csjt. hatálybalépése előtti jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) A Csjt. hatálybalépése után családi jogállás megállapítása
iránt indított perre akkor is a Csjt. rendelkezéseit
kell alkalmazni, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése
előtt született; az azonban, aki az 1946. évi XXIX. törvény hatálybalépésének
napján (1947. június 1.) nagykorúságát már elérte, az apaság megállapítása
iránt a Csjt. alapján sem indíthat keresetet.
(3) Azt a rendelkezést, hogy az anya utólagos
házasságának hatálya egyéb előfeltételek fennállása esetén is csak akkor áll
be, ha az anya férje a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb [Csjt. 39. § (1) bek.
b) pont], a Csjt. hatálybalépése előtt kötött
utólagos házasság hatályának megállapításánál is alkalmazni kell, ha a férj a
gyermek apjaként még nincs a születési anyakönyvbe bejegyezve. Alkalmazni kell
ezt a rendelkezést az utólagos házasság hatályának megállapítása iránt a Csjt. előtt indított folyamatban
lévő perekben is.
Csjté.
57. § A korábbi jogszabályok alapján államfői
kegyelemmel törvényesített gyermek mind apjával, mind apja rokonaival
rokonságban áll.
VI. fejezet
Az örökbefogadás
1. Az örökbefogadás célja
Csjt.
46. § Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot
létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa,
akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.
2. Az örökbefogadás feltételei
Csjt.
47. § (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy
lehet, aki - a külön jogszabályban meghatározott - örökbefogadás előtti
tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége,
valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása
során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására,
továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve
a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő
tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.
(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülő
házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve
folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy,
továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy (1)
bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti
eljárás során állapítja meg.
(3) Nem fogadhat örökbe az, aki a
szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó
jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
(4) Örökbe fogadni csak kiskorú
személyt lehet.
(5) Az örökbefogadott személyt az
örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja
örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a
korábbi örökbefogadás megszűnik.
Csjt.
48. § (1) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
(2) Az engedély megadásához a felek
egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek,
valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges.
A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
nem vonhatja vissza, és erre őt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek
hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket
legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követően engedélyezhető.
(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy
is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi
adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor
kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának
betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni
kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb
gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre
tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői
felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
(4) Ha a gyermek a hatodik életévét
betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló
nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(5) Nincs szükség
a) annak
a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős
bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);
b) annak
a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A.
§);
c) annak
a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje
fel - személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre
kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem
jelentkezik;
d) az
örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az
életközösség megszűnt;
e) sem
a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen
helyen távol van.
(6) Az örökbefogadási eljárás a
(3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben
titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról
hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
Vhr.
16. § A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdését a folyamatban
levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a szülő kifejezetten kérte, hogy az
örökbefogadást e rendelkezés szerint folytassák. Ebben az esetben a szükséges
nyilatkozatokat pótlólag kell megtenni.
Csjtr.
43. § (1) A Csjt. 48. § (3)
bekezdését a folyamatban levő, valamint az olyan ügyekben is alkalmazni kell,
amelyekben a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát már megadta, de a gyermek
örökbefogadása még nem történt meg.
(2) A Csjt. 48.
§ (4)-(5) bekezdését a Tv. hatálybalépése után indult
ügyekben kell alkalmazni.
Csjt.
48/A. § (1) A gyámhivatal az
átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak
nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres
kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti
nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt
az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe
vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban
az esetben is, ha
a) a
szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye
hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések
fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy
b) a
szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(3) A gyámhivatal a gyermek
örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak
nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja,
vagy szüneteltetheti.
(4) Ha a kiskorú örökbefogadására
nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak
nyilvánító határozat hatályát veszti.
Csjt.
49. § (1) A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának
megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók
által történő örökbefogadást engedélyezi.
(2) Az örökbefogadást az előző
rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a
kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a kö
|