1997. évi XXXI tv. nyolcadik rész
2007.08.30. 20:31
védelembe vétel mellett -
biztosítható,
b) a gyermeket átmeneti
nevelésbe veszi,
c) a bíróság a szülői
felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása
iránti perben jogerősen döntött,
d) a gyermeket családba
fogadják,
e) a gyermeket örökbe
fogadják,
f) a gyermeket tartós
nevelésbe veszi.
(2) A gyámhivatal az
ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási
helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés
feltételei fennállnak, azonban
a) a gyermek
nevelőszülőnél, gyermekotthonban történő elhelyezését követően válik ismertté,
hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élő másik szülő,
más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal
elhelyezhető, vagy
b) a gyermek jelenlegi
gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt.
XI. Fejezet
Nevelésbe vétel
Átmeneti nevelésbe vétel
77. § (1) A
gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a
családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás
keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem
lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a
gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti
nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy -
ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai
betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(2) Az (1) bekezdés
szerint átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga
szünetel.
(3) Az átmeneti
nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé
válik a gyermek visszafogadására.
(4) A
gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A
határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(5) A
gyermeknek a nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba, illetve más bentlakásos
intézménybe viteléről a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes
képviselője vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a települési
önkormányzat jegyzője gondoskodik.
78. § (1) A
gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatát, a
szülőnek a nevelőszülővel, gyermekotthonnal, illetve fogyatékosok és
pszichiátriai betegek otthonával való együttműködését, továbbá a szülő
magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat
folyamatosan figyelemmel kíséri.
(2) Ha az átmeneti
nevelésbe vett gyermek szülője kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a
gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését,
testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket
gondozó személy, illetve a gyermek gyámja (hivatásos gyámja) kezdeményezheti a
gyámhivatalnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását,
szüneteltetését vagy megvonását.
(3) Ha az átmeneti
nevelésbe vett gyermek szülője neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan
sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy
intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén,
körülményein a gyermek átmeneti nevelésének megszüntetése céljából nem
változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka
valósult meg, a gyámhivatal pert indít a szülő ellen felügyeleti jogának
megszüntetése iránt.
79. § (1) A
gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a gyám, a
hivatásos gyám, a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot
gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá, ha szükséges a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján évente - a három éven
aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja. A felülvizsgálat
eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a
gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek
fennállása esetén - a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról
vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak
nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről.
(2) A
gyámhivatal a szülő kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti nevelésbe
vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.
(3) Az átmeneti
nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermek tartós nevelésbe került, örökbe fogadták,
nagykorúvá vált, vagy ha a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését
követően a külön élő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került.
Tartós nevelésbe vétel
80. § (1) A
gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
a) a szülő vagy mindkét
szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
b) a szülő vagy mindkét
szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,
c) a gyermek ismeretlen
szülőktől származik,
feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek
neveléséről a Csjt. 95-97. §-ai
alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,
d) a szülő gyermeke
örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete
nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes
hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél.
(2) A tartós nevelésbe
vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél
vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg az Szt. hatálya alá
tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot
(hivatásos gyámot) rendel.
(3) Ha az (1) bekezdés d)
pontja alapján a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes
hatállyal leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el, akkor az elhelyezéssel
egyidejűleg hivatásos gyámot rendel, figyelemmel a Csjt.
91. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján
szünetelő szülői felügyeleti jogra.
(4) A tartós nevelésbe
vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni
elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az
örökbefogadásra, illetve az önálló életre.
(5) A
gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A
határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(6) A gyermeknek
nevelőszülőhöz, gyermekotthonba vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonába viteléről a
települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(7) A
gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám), a nevelőszülő
vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása,
illetve javaslata alapján évente - a három éven aluli gyermek esetében
félévente - felülvizsgálja annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek
mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló -
nevelőszülői, gyermekotthoni - környezetbe kerülését.
81. § (1) Megszűnik a tartós
nevelésbe vétel, ha
a) a bíróság a szülői
felügyeletet visszaállította,
b) a gyermek a bíróság gyermekelhelyezési döntését követően más személy gyámsága
alá került,
c) a gyermeket örökbe
fogadták,
d) a gyermek nagykorúvá
vált.
(2) A
gyámhivatal a Csjt. 92. §-ának
(3) bekezdése alapján kapcsolattartásra feljogosított szülő kérelmére a tartós
nevelésbe vételt megszünteti, ha
a) a gyermek
örökbefogadására nem került sor, és
b) a szülő személye és
környezete alkalmas a gyermek nevelésére,
feltéve, hogy a megszüntetés a
gyermek érdekében áll.
(3) A
tartós nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek
a Csjt. 48. §-ának (3)
bekezdése alapján tett jognyilatkozata.
Nevelési felügyelet
81/A.
§ (1)
Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés
állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül
veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali,
zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon
vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem
hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetője által kijelölt
helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendeléséről a speciális
gyermekotthon vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül
értesíti a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottságot, valamint a gyámhivatalt.
(3) A
gyámhivatal értesítésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője
kezdeményezi az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési
felügyeletének elrendelését, ha előreláthatólag a személyes szabadság
korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatali határozat
meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás
megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.
81/B. § (1) A
gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre
a) a speciális
gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett,
b) a 77. § (1) és a 80. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott átmeneti vagy tartós nevelésbe
vételi eljárással érintett speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletét
rendeli el, ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara
következtében olyan magatartást tanúsít, amely - saját vagy mások életére,
testi épségére - jelentős veszélyt jelenthet, illetve közvetlen és súlyos
veszélyt jelent, feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított
teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el.
(2) A
nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot.
(3) A
gyámhivatal a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti,
hogy az (1) bekezdésben meghatározott gyermek
a) a speciális
gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék,
b) meghatározott ideig
hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon gyakorolhatja,
c) a gyám (hivatásos gyám)
egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá
magát.
(4) A
gyámhivatal a határozathozatal előtt - a gyermek állapotát figyelembe véve -
meghallgatja a gyermeket, törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a
gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint beszerzi a
megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A meghallgatást
szükség esetén a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.
(5) A
gyámhivatal a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fővárosi gyermekvédelmi
szakértői bizottság véleményétől csak kivételesen indokolt esetben térhet el.
(6) A
gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletéről 8 napon belül határoz. A
határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(7) A
gyámhivatal a nevelési felügyeletet szükség szerint, de legalább havonta
felülvizsgálja a megyei, fővárosi szakértői bizottság véleménye alapján.
81/C. § (1) A
gyámhivatal nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozata
ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyámhivatal a határozatát - annak
közlésétől számított három napon belül - felülvizsgálat végett a bíróságnak
megküldi.
(2) A
bíróság nemperes eljárásban, a határozat
megküldésétől számított tizenöt napon belül határoz a nevelési felügyelet
fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
(3) Ha e törvényből,
illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem
következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait
megfelelően kell alkalmazni.
(4) A
bírósági eljárásban biztosítani kell a gyermek megfelelő képviseletét. A
gyermek képviseletére a gyermekjogi képviselő is jogosult. Ha a gyermeknek az
eljárás során nincs képviselője, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki.
(5) A
bírósági eljárásban hozott érdemi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
81/D. § A nevelési felügyelet
megszűnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idő elteltével,
továbbá hivatalból vagy - a gyermek, a gyermekjogi képviselő, a gyermekotthon
vezetője általi - kérelemre. A nevelési felügyelet megszüntetése iránti eljárás
során minden esetben ki kell kérni a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottság véleményét.
A gyermek gondozási helyének
meghatározása
82. § (1) A gyámhivatal az
ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti
eljárással érintett gyermek gondozási helyét - a
gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének meghallgatása után - a
(6) bekezdésben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy
szakvéleményének segítségével határozza meg.
(2) Az elhelyezés során
- a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a gyermeket
elsősorban örökbefogadó szülőnél, nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges,
gyermekotthonban, illetve az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok
és pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni.
(3) Az elhelyezés során
figyelemmel kell lenni a gyermek
a) életkorára, egészségi
állapotára, neveltségi szintjére,
b) testvéreivel való
együttes elhelyezésre,
c) nevelésének megkívánt
folyamatosságára,
d) vallási és lelkiismereti
meggyőződésére,
e) korábbi lakóhelyétől és
nevelési-oktatási intézményétől való távolságra,
f) érdekében a 141. § (1)
bekezdésének a) és b) pontja alapján vezetett nyilvántartásokra.
(4) A
gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének előmozdítása, illetve
tartós, családszerű környezetének biztosítása érdekében a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az elhelyezési
értekezlet a gyermek véleményét figyelembe vevő elhelyezési tervet készít,
amelynek elfogadására a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatot tesz a
gyámhivatalnak. Az elhelyezési értekezlet résztvevőinek körét és működésének
részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(5) Az egyéni
elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek
gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe vett
gyermek szülője és a szülő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat
együttműködik.
(6) A
megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a megyei, fővárosi területi
gyermekvédelmi szakszolgálat működteti. Az országos gyermekvédelmi szakértői
bizottságot a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) jelöli ki ötéves időtartamra.
(7) A
megyei, fővárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság
legalább három tagból, a speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén
legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagja egy fő
gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és egy fő szociális munkás. A speciális
szükségletű gyermekek esetében a három állandó tagból álló bizottság kiegészül
egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértői
bizottság felkérésére munkájába bevonható a gyermek egészségi, mentális és
általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő is.
(8) A
megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság
tevékenységéről évente beszámol a gyámhivatalnak, illetve a miniszternek.
(9) A
megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye tartalmazza
különösen a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára és egyéni
elhelyezési tervre vonatkozó javaslatot, indoklással együtt.
(10) A
megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye ellen külön
fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát az érdemi határozat elleni
fellebbezési eljárásban lehet kérni. A fellebbezési eljárásban a megyei,
fővárosi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát, valamint
szükség szerinti új szakvélemény készítését az országos szakértői bizottság
végzi.
83. § (1) A gyámhivatal a
nevelésbe vétel évenkénti - a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti -
felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy
módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének
esetleges megváltoztatásáról, melyhez szükség szerint kikéri a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét.
(2) Az évenkénti
felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek egyéni szükségleteinek
megfelelő-e az addig nyújtott ellátási forma, valamint az egyéni elhelyezési
terv.
(3) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre
megváltoztatja, ha
a) azok a körülmények,
amelyekre elhelyezési döntését alapozta később lényegesen
megváltoztak,
b) a kijelölt gondozási hely
a gyermek érdekével ellentétes,
c) a gyermekotthon
telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik,
és ezért a gyermek nevelését az addigi
ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelő módon nem lehet biztosítani. A
gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A
határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét azonnali hatállyal megváltoztatja,
ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti.
(5) A
gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal
egyidejűleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén -
meghatározza a gyermek új gondozási helyét.
(6) Gondozási helyen
lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg
tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha
a) kórházi kezelés alatt
áll, vagy
b) diákotthonban,
kollégiumban van, vagy
c) tanulmányai folytatása,
illetve üdülés céljából 30 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, vagy
d) előzetes
letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti.
(7) A
gyermek tartózkodási helyének kijelöléséhez, illetve megváltoztatásához - a (6)
bekezdés a) és d) pontjának kivételével - a gyám előzetesen beszerzi
a gyámhivatal jóváhagyását. A (6) bekezdés a) és d) pontjában
meghatározott esetekben a gyám értesíti a gyámhivatalt a tartózkodási hely
kijelöléséről vagy megváltozásáról.
(8) A
gyámhivatal a (7) bekezdésben meghatározott kérelem jóváhagyásáról annak
benyújtásától számított nyolc napon belül dönt. Ha a gyámhivatal nyolc nap
alatt nem foglal állást, a kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni. A
gyámhivatal a gyám kérelmének jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a
tartózkodási hely kijelölése vagy megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében.
XII. Fejezet
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága
A gyám kirendelése és jogállása
84. § (1) A
gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha
a) ideiglenes hatállyal
nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el
a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
b) átmeneti vagy tartós
nevelésbe vette a gyermeket.
(2) Gyámi feladatokat
lát el a nevelőszülő - feltéve, ha a gyámságot vállalja - továbbá a
gyermekotthon vezetője. A miniszter által vezetett minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) speciális gyermekotthonának vezetője az otthonban
elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhető.
(3) A
gyámhivatal a gyermek számára - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt hivatásos gyámot
rendeli ki, ha
a) az ideiglenes hatállyal
elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket az Szt. hatálya
alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek
otthonában helyezte el,
b) a nevelőszülő a
gyámságot nem vállalta,
c) a szülő hozzájárult
gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a
gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el.
(4) Ha a nevelőszülői
hálózatot nem állami szerv működteti, a gyámhivatal a (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott esetben a gyermek számára elsősorban a működtető által kijelölt
hivatásos gyámot rendeli ki.
(5) A
hivatásos gyám egyidejűleg legfeljebb negyvennyolc gyermek gyámságát láthatja
el.
85. § (1) Ha a gyámságot a 84.
§ (2) bekezdésében meghatározott gyám látja el, a gyámra az e törvényben
meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra
vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) Ha a gyámi
feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelőszülő vagy a gyermekotthon
vezetője látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője és ha a gyámhivatal a nevelőszülőt erre
felhatalmazta - vagyonának a kezelője.
(3) A
gyámsággal járó jogok és kötelességek - ha a gondozás-nevelés megkezdését a
gyermek tartózkodási helye nem akadályozza - a gyámot a kirendelő határozat
kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.
(4) A
gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli, feladatainak
ellátásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt.
(5) A
gyám működéséről, a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban
köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. E tájékoztatási kötelezettség nem
érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.
(6) Ha a gyámhivatal a
gyámot tisztségéből elmozdítja, vagy azonnali hatállyal felfüggeszti,
ezen intézkedésével egyidejűleg új gyámot rendel, és - szükség esetén -
meghatározza a gyermek új gondozási helyét.
A gyermek gondozása és nevelése
|