A szociális gondoskodás történetében az egyik legfontosabb újdonság, hogy az egyházak és a civil szféra mellett az állam is megjelenik.
A tétel taglalja, hogy az európai államok hogyan jutottak el a közömbösségtől a gondoskodó államig, amikor már az állami költségvetés jelentős részét fordítják szociális célokra.
1800 körül az európai államok viszonylag kevés szerepet vállaltak. Védték országukat, megtámadtak városokat, védték a törvényeket, a rendet, támogatták a kereskedelmet, ipart és az oktatást. Mégis a költségvetés nagy része fényűzésre ment el. A 18. század végén az európai államok közül egyik sem áldoz szociális ügyekre.
Ebben az időben közgazdászok, politológusok (filozófusok) vitatkoztak, hogy az állam milyen mértékben köteles gondoskodni. Két ellentétes álláspontotalakítottak ki az Angol és a Francia filozófusok:
-Liberális felfogás, mely szerint minimális állami beavatkozás szükséges. Ők azt az elvet vallották, hogy az államnak alapvetően nem szabad beleszólni a társadalom, az emberek életébe. Azzal indokolták ezt, hogy a gazdaság is akkor működik jól, ha csak a piac saját szabályai szerint működik, nem szabad tehát beleszólni a munkások és munkavállalók ügyeibe, azt majd a piac megoldja.
-A szocialista felfogást a 18. században dolgozták ki, majd a 19. században egyre többen vallották. Az állam kötelessége az állampolgárok érdekeinek szolgálata. Be kell avatkoznia a gondozásba, javítania kell az emberek helyzetén.
Ekkor az államok csak kis szerepet vállaltak. 1870 után lett jelentősebb változás. Az egyre bővülő szerepvállalás összefüggött a demokrácia kialakulásával. Terjedt pl. a választójog. 1870-ben minden 21 év feletti francia férfi választhatott. 1871-től Németországban is. (A nők csak a II. Világháború közepétől.) Ők követelték a kormánytól, hogy segítse helyzetüket.
1870-től intenzívebb az állami beavatkozás a következő területeken:
-Közegészségügy: Jelentős volt a tudomány fejlődése, mely szükséges is volt. Felismerték, hogy a kosz és az egészség nem egyeztethető össze. Felismerték, hogy a közegészségügynek állami feladatnak kell lennie, a tisztaság fenntartása országos érdek a járványok elkerülése érdekében.
1848-ban jött létre Angliában az első Egészségügyi Minisztérium, majd Európa össze országában is megjelent ez az intézmény. A megfelelő ivóvíz, élelmiszer és tisztaság megteremtésével Európából száműzték a legtöbb járványt, mint pl. a pestist és a kolerát.
-Gyári körülmények: Angliában (a legiparosodottabb ország) hoztak létre először törvényeket 1802-ben, amelyekben korlátozták a gyermek-munkaidőt.
Ezután számos törvényt hoztak, de azok hatástalanok voltak, mivel nem volt olyan szerv, mely a végrehajtást ellenőrizte volna. 1833-tól felügyelőség járja a gyárakat, és tartatja be a törvényeket.
1848-tól Angliában bevezetik a maximum 10 órás munkaidőt. Feltételeket szabnak a gyárosoknak, melyeket biztosítani kellett. Mindennek következtében javultak a munkakörülmények.
Európa más országaiban a 70-es évektől történtek ilyen intézkedések a munkakörülmények javítására.
-A közszolgáltatások fejlesztése (általában állami pénzen) 1870-ben indul meg. Európa összes városában vizet vezetnek, parkokat létesítenek, csatornáznak, stb.
-A legfontosabb, hogy a század utolsó harmadában kiépült a társadalombiztosítás rendszere. (Ez biztosítja a szociális biztonságot betegség, öregség stb. esetén.) Németországban Bismarck nevéhez fűződik a társadalombiztosítás Megvalósulása. Főképp azért találta ki, mert megijedt a francia forradalom eseményeitől. Intézkedéseit „szociális olajcsepp”-nek nevezte.
A társadalombiztosítás lényege: Korábban is létezett, de csak ekkortól lett kötelező. Minden munkásnak be kell bizonyos részt fizetni, melyet az állam kezel. Míg korábban csak a munkás fizetett most hárman teszik ezt: a munkás, a munkáltató és az állam.
1882-ben vezetik be Németországban a betegség és baleset elleni kötelező biztosítást. Oroszország kivételével mindenütt bevezették. Később kiterjedt az öregségre (nyugdíj formájában), majd a munkanélküliségre is.
Jellemző, hogy a társadalom mind nagyobb részére terjed ki, majd a 20. századtól mindenkire. Először ipar, közalkalmazottak, mezőgazdasági dolgozók,
Angliában csak 1911-ben vezetik be, itt az állami beavatkozást meglehetősen rossz szemmel nézték – liberálisok.
Az állami beavatkozás ezen szintje még nem jóléti állam, az csak a II. Világháború után alakult ki az állam még nagyobb beavatkozásával és a bérek újraelosztásával.
A jóléti állam kiépítésének indoka
A 30-as években a szegénység hatalmas méreteket öltött. 1945 után fogalmazódott meg a politikusokban, hogy soha nem szabad ilyen szegénységet engedni, mert az diktatúrát, világháborút okozhat. A jóléti állam „mintájául” szolgált a Szovjetunió (ahol pl. nem volt munkanélküliség).
1942.-ben Angliában készült el a Beveridge-jelentés, mely az állami beavatkozásról, a jóléti államról szól. Később Európa összes országában ez lesz a jóléti állam alapja.
1970-re szinte az összes európai ember számíthatott valamilyen állami támogatásra, segítségre, melyet már nem jótékonyságnak tekintettek, hanem az állam kötelezettségteljesítésének.
Európában az 50-es években négyszer annyit költöttek szociális gondoskodásra, mint a 30-as években.
Európa egyes országaiban jelentős eltérések mutatkoztak a szociális juttatások között. Pl. Németországban volt a legmagasabb a nyugdíj (érdemes azonban figyelembe venni azt a tény, hogy a Világháború sok német áldozatot követelt).
Európa országaiban sok lakás épült ekkor. 1960.-ban Angliában 1,5 szoba jutott egy főre. Magyarországon ez a szám 0, 7.
A II. Világháború után jelentős ipari és gazdasági fejlődés következett be, melyek megteremtették a jóléti állam alapját.
Növekedett a társadalmak közötti egyenlőség. Erős középosztály alakult ki.
A szociális juttatások az állami költségvetés jelentős részét tették ki. Lényeg a progresszív adórendszer, mely szerint a gazdagoktól többet, a szegényektől kevesebbet követeltek.
Európa legtöbb országában válságba jutott a jóléti állam.
Okai:
oA gazdasági növekedés leállt.
oTöbb lett a rászorulók köre.
De még senki nem kérdőjelezte meg a jóléti állam jogosságát, inkább reformokat akarnak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
