Tételek
A szerk. 2008.01.11. 11:45
I/A
A gyógytestnevelés történeti áttekintése. Gyógytestnevelés fogalma, célja, feladata, helye az iskolai testnevelésben
- 1814.: Ling első központi tornaintézete. Később Svédországban nem csak a városokban, de a kis falvakban is kiépült a gyógyintézetek rendszere.
- 1888.: dr. Schreiber: Orvosi gimnasztika, vagyis az egészségi és gyógygimnasztikai szabadgyarkolatok rendszere. Ez a mű megkísérli felhívni a figyelmet a mozgás fontosságára, gyógyító és megelőző hatására.
- 1890.: Müller Lajos : A jó testtartás iskolája
- 1896.: Héczey István: A mozgás, mint a legtökéletesebb gyógymód és a gyógyszerek helyettesítője
- 1897.: dr. Kelen István: A svéd gyógygimnasztika
Magyarországon ortopéd professzorok működése már 1870. óta segítette a deformitások gyógyítását és ők támogatták a későbbi évtizedek során az iskolai gyógytorna oktatását is.
Az első iskolai gyógytorna-oktatás szervezett formában a fővárosban 1915-ben indult, kísérletképpen két iskolában. Ezt megelőzően a főváros két tornatanárnőt küldött Németországba Frankfurt am Mainba és Hagenbe.
Miután a kísérlet jó eredménnyel járt, 80 testnevelő tanárt képeztek ki a későbbi évek során.
A 1920-as években, 11 iskolában 16 tanár foglalkozott a gyengén fejlett, hanyag tartású leánytanulókkal. Az első időszakban a tanulók kiválogatását és ellenőrzését gyermekorvosok végezték, majd 1928-tól kezdve ortopéd szakorvosok látták el ezt a munkát.
1950-ben már 57 iskolában, 136 csoportban foglalkoztak a rászoruló tanulókkal.
1949-től 1950-ig az iskolákban került sor a gyógytestnevelési csoportok munkájára. 1950-ben fordulópontot jelentett, hogy 110 iskolaorvos kezdte meg megelőző és gyógyító munkáját a gyógytestneveléssel kapcsolatban.
Az iskolaorvosi rendelőintézetekben a főváros 22 kerületének tanulóifjúságát rendszeresen felülvizsgálták 3-tól 18 éves korig a testnevelésre való beosztás szempontjából is.
Rendelet szabályozza már a tanulók szeptemberi orvosi vizsgálatát és a gyógytestnevelésre utaltak 6-8 hetenkénti ellenőrző vizsgálatát.
- 1952-ben az eddig csak Budapesten folyó gyógytestnevelés munkája kiterjedt az ország megyeszékhelyeire és nagyobb városaira is. A hálózat 30 gyógytestnevelési központtal bővült.
- 1955-ben új tartalommal bővült a gyógytestnevelés fejlődése: bevezetik a belgyógyászati panaszok gyógytestnevelését.
A gyógytestnevelés, mint szaktárgy 1950. óta szerves része lett a testnevelési Főiskolán folyó testnevelő tanárképzésnek.
Azok a tanulók, akik a gyógytestnevelés területén magasabb képesítést kívántak szerezni, a Magyar Testnevelési Főiskolán 1954-ben alapított Mozgástani Gyógytestnevelési Tanszéken gyógytestnevelési szakot választhattak, négy féléven keresztül szakképzésben részesültek.
Gyógytestnevelés helye az iskolai testnevelésben.
Vagy a testnevelés óra részeként, vagy azt helyettesítve jelentkezik az iskolában. A gyógytestnevelés is oktatási feladat, csak a tárgya más mint a testnevelésnek. Régen azt mondták meg , hogy mit lehet csinálni a foglalkozásokon, jelenleg meg azt hogy mit nem. Ez komoly felfogásbeli különbség, s át is értéklelte a gyógytestnevelés helyzetét. Nem bénák gyülekezete, hanem részben speciális, részben hagyományos mozgásanyaggal rendelkező testnevelés foglalkozás.
Célja :
A tanuló egészségének helyreállítása, megerősítése
Fizikai cselekvőképesség kialakítása, helyreállítása
Életre szóló testedzés iránti igény kialakítása és megszilárdítása
Feladata:
elváltozások helyreállítása a testnevelés eszközeivel
– speciális gyakorlatokkal
– célirányos izomfejlesztés
képességek fejlesztése
– állóképesség növelése
mozgáskészség kialakítása
mozgásműveltség kialakítása
mozgás megszerettetése
Gyógytestnevelés
- minden ami nem tiltott, teljesítőképesség minél nagyobb százalékban való visszaállítása, enyhébb elváltozások korrigálása, prevenció,15-18 fős csoportok, testnevelés része,oktatási feladat is egyben.
Gyógytorna:
- csak célirányos gyakorlatok, funkció visszaállítása, prevenció, súlyos változások korrigálása,1-5 fős csoportok, egészségügyi feladat
I/B
Szív veleszületett és szerzett betegségei. Szívbillentyű elégtelenségek, billentyűk szájadékának szűkülete.
A szív
A szív üregét hosszanti irányban a szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Mindkét szívfélben felül elhelyezkedő pitvar, alatti pedig kamra található.
A jobb pitvar fala mindössze 2 mm vastag. 3 fontos véna ömlik bele:
- felső üres visszér
- alsó üres visszér
- sinus coronarius - ingerképző
A jobb pitvarban vénás (salakos) vér található.
Jobb kamra: kb. 5 mm vastag. Innen indul ki a tüdőartéria, mely a jobb kamra vénás vérét szállítja a tüdőbe. A jobb kamrában vénás vér található.
A bal pitvar: kb. 2 mm vastag. Ide ömlik a négy tüdővéna, amelyek a tüdőből artérítás vért szállítanak a bal pitvarba. A bal pitvarban tehát artériás (tisztított) vér található.
A bal kamra: fala kb. 15-20 mm. Ez nem véletlen, mivel a bal kamra végzi a legnagyobb munkát. Innen indul ki az aorta, a legnagyobb verőér, mely a bal kamra artériás vérét a szervezet szerveihez, szöveteihez juttatja el. A bal kamrában artériás vér található.
Szívbetegségek:
A. Veleszületett szívbetegségek: a betegségeket az elején egyből műtéttel jól korrigálják (sövényhibák, szűkületek)
= Kamrai septum defectus: (A sövény hártyás részén 90 %-ban, izmos részén 10 %-ban található lyuk) A bal kamrából a jobb kamrába áramlik az artériás vér. Bal kamrát terheli, valamint a kisvérkört. Az artériás vérbe vénás vér kerül.
= Pitvari septum defektus: Bal pitvarból a jobb pitvarba áramlik az artériás vér. A nyomás viszonyok megváltozásakor megfordul az irány, s a vénás vér keveredik az artériás vérrel.
= Ductus Botalli persistens: fennmaradt az érösszeköttetés a tüdőartéria és az aorta között, aminek a gyerek felsírásakor el kellett volna záródni Az aortából a tüdőbe áramlik az artériás vér, s így keveredik a vénás vérrel.
=Aorta stenosis: az aorta szájadékának szűkülete, a nagyvérköri átáramlás lecsökken, koszorusér elégtelenség.
= Aortaív szűkület: A Botall vezetéknél az aortában csőszerű szűkület alakul ki a záródás után. Tünet: felsőtesten magasabb vérnyomás mint az alsó végtagokon.
= Pulmonális stenosis: A tüdő artéria szájadékának szűkülete. Jobb szívfél terheléssel jár.
B. Szerzett vitiumok : (billentyű-hibák-záródási hibák, szívinfarktus)
Okai: A szívburok gyulladásának következménye. A gyulladás hegesedéssel gyógyul, amelynek következménye a vitium (hiba, rendellenes működés). Ha a betegség a billentyűvitorla szélét pusztítja el, akkor a billentyű elégtelenül zár. Ez az insufficientia. Ha azonban a hegesedés következtében a billentyűvitorlák találkozásánál összenövés keletkezik, az szájadék szűkületet, stenosist /szűkület/ eredményez.
= Mitrális insufficientia: a kéthegyű billentyű elégtelensége.A bal pitvar – kamrai szájadékot elégtelenül zárja, az összehúzódáskor a vér egy része visszaáramlik a bal pitvarba.
= Mitrális stenosis: a bal vénás szájadék szűkülete. A pitvar – kamrai szájadék összeszűkült, ezért a bal pitvarból a bal kamrába való áramlás akadályoztatott, s a normálisnál több vér marad vissza a bal pitvarban.
= Aorta insufficientia: az aorta billentyű elégtelensége. Az elégtelenül záródó aorta billentyűn keresztül a vér egy része visszaáramlik a főütőérből a bal kamrába. Systolés vérnyomás magas, diastolés alacsony.
= Aorta stenosis: az aorta szájadék szűkülete. A nagyvérköri átáramlás nehezített, koszorúsér elégtelenség lép fel.
= Tricuspidalis insufficientia: a háromhegyű billentyű elégtelensége. Nagyvérköri pangás, ödémák, vénás visszaáramlás csökken.
C.) Koszorúsér betegségek:
= Angina pectoris: a koszorúserek organikus szűkülete miatt átmeneti zavar van a szívizom oxigénigénye és ellátása között.
= Infarktus myocardii: a koszorúsér elzáródása vagy jelentős fokú szűkülete következményeként a szívizom egy része elhal, majd később kötőszövetesen átalakul.
Tünetei: hirtelen jelentkező igen heves halálfélelemmel járó fájdalom, amely a nyak, bal kar, mindkét kar felé sugárzik ki 15 min. tovább tart. Nehéz légzés, fulladásérzés, a vérnyomás csökken, a bőr hideg, verejtékes , nyirkos , gyakran kíséri hányás.
Gyógytestnevelés:
- kis létszámú csoportok, gyógytornász, orvos esetén többen is lehetnek. Állandó kontroll szükséges.
- Tudni kell mindenkinek pulzust mérni, ismerni kell a nyugalmi pulzust (pihenési utáni), kiindulási pulzust , és a restitúciós (mennyi idő alatt áll vissza a nyugalmi pulzus?) pulzust is.
- Fizikai terhelés mellé be kell kalkulálni a pszichikai és izgalmi tényezőket,
- kerüljük a préseléssel járó gyakorlatokat,
- közepes iramú legyen a terhelés, több pihenő beiktatása, de ezek a pihenők aktivak legyenek: séta, relaxációs gyakorlatok,
- játékok során kerülni kell az izgalmakat, úszásnál fokozott felügyelet szükséges (mellúszás ajánlott)
- légzőgyakorlatok, a végső cél a hasi (rekesz) légzés elsajátítása.
|