SZOCPED Szigorlat
A szerk. 2008.01.29. 08:55
5/B
Hatékonyan és nem hatékonyan működő családstruktúrák.
Családtípusok
Ahhoz, hogy egy család jól működjön, szükségesek különböző alrendszerek.:
§ szülői alrendszer- hierarchia csúcsa
§ nagyszülői alrendszer
§ gyermeki alrendszer
A struktúra csúcsán a szülők kell hogy álljanak. Tekintélyük legyen. Ők azok, akik gondoskodnak a gyermekekről, biztosítják a gyermek érzelmi, mentális, szomatikus fejlődését. Ebbe a nagyszülők is besegítenek.
Az alrendszerek közt rugalmasak legyenek a határok, így tudni fogják a feladataikat. Ha az alrendszeri határok elmosódnak a szerepekhez tartozó feladatok nem tisztázottak.
Jól működő rendszernél a szülők viselkedésére jellemző:
§ autonómia jellemzi a szülőket
§ kölcsönös függésben állnak
§ folyamatosság érvényesül kapcsolatukban, de ha változás van ahhoz is jól tudnak alkalmazkodni, úgy hogy nem sérül a kapcsolatuk
§ szövetségesek
§ kölcsönösen együttműködnek egymásért és a gyermekeikért. Akkor képesek kölcsönös alkalmazkodásra, ha nem korlátozza őket más alrendszerből kikerülő családtag
§ a szülők között az egység megteremtése a cél
§ mindezek alapja a szülők egymás iránti szeretete
Nem jó, ha elmosódnak az alrendszeri határok:
Ha minden a gyermek előtt történik, hiába van jó kapcsolata a szülőkkel, ami nem neki való, az pszichés megterhelést jelent. A negatív érzéseit magába zárja, pszichoszomatikus betegség léphet fel. Előfordul, hogy az egyik szülővel a gyermek koalícióra lép, ekkor a másik szülő kirekesztettnek érzi magát.
Szülői koalíciók:
§ apa-lánya koalíció:
- kirekesztődik az anya, kit a meg nem felelés tudata gyötör, pszichoszomatikus tünetek jelentkezhetnek.
- a lány nem tapasztalja meg, hogy az anya szerepet hogy kellene majd betöltenie
§ anya-fiú koalíció
- a kirekesztett apánál a meg nem felelés tudata jelenik meg, de ezt próbálja kompenzálni (munkahely, alkohol, másik kapcsolat)
- nem kap apa ill. férfi mintát a fiú gyermek
- a fiú női gondolkodásmódot vesz fel
Közös veszély: nem kapnak mintákat a gyerekek a konfliktusok megoldására.
Ha merevek az alrendszeri határok a gyermek magára marad a családban, ez elmagányosodáshoz vezet. Antiszociális magatartás alakulhat ki – nem tanulja meg a kapcsolatok létrehozását.
Frusztrációt szenved el a terhektől agresszivitás, pszichoszomatikus betegségek.
Családtípusok: Pálhegyi Ferenc
Gyógypedagógiai pszichológiai a szakterülete. Pályáját látássérült gyerekekkel kezdte. Családpszichológiával is foglalkozik.
Egy jól működő családban az apa és az anya a hierarchia csúcsán áll. Minden családtag felelősséggel tartozik egymásért. A szülők között együttműködés van, ennek alapja az egymás iránt érzett szeretet.
Diktátor családtípus
Az önzésre épül. Az apa megköveteli, hogy az ő akarata érvényesüljön.
Veszélye: a gyerekek nem tapasztalják meg az atyaian viselkedő, gondoskodó apát.
Elég gyakori.
Anyakirálynő családtípus
Az anya meghatározó egyéniség, ő irányít, a férfi mivolta megsemmisül. Az anya dönti el, hogy kinek, mikor, mire van szüksége.
Veszélye: fellázadhatnak a tagok, a gyerekek a pubertás korban szembefordulnak, elutasítják a normákat, ellenkultúrát vállal fel.
Cipekedő családtípus
A feleség minden feladatot felvállal, még az apa szerephez tartozókat is. Az apa vállalja az infantilis szerepet, mert így könnyebb.
Következménye: személyiségtorzulás, mert a gyermek nem lát követendő példát.
Általában az ilyen apára számítani nem lehet, az anyának pedig nem biztos, hogy lesz ideje a gyermekére.
Egyenlősdi családtípus
Mindkét szülő részt vesz a csalási életben, de elfordulnak egymástól, nincs közös problémamegoldás. A gyermek nem látja azt, hogy a szülők egyetértenek, nem kap egyértelmű útbaigazítást.
Mindkét szülő énközpontú gondolkodású:
- olyan nyitott kapcsolat a házasságban, ami külső partnerek megjelenését is magával hozhatja. Eltávolodhatnak a szülők egymástól, az új partner felé fordulnak és bekövetkezhet a válás.
- házassági hűság értékének megtapasztalása nincs.
Veszekedő családtípus
Két ember gyűlölködését látják, akitől szeretetet, biztonságot várnak. A gyermek fél bizonytalan lesz, a feszültség miatt pedig agresszív. A házastársak egymástól kapnak súlyos sebeket.
Elszigeteltek
Lakáson belül külön szigeteken élnek, közös oldaluk nincsen már. Egyre erősebb az eltávolodás. A gyermek se ide, se oda nem tartozást érez, nem tudja, hogy ki mellé álljon. Ha dönt akkor a másik irányába bűntudatot érez.
Elmagányosodáshoz vezet. A férj megpróbál más lehetőséget keresni, kompenzálódás a munkahelyen.
Az anya munkájának vagy gyermekeinek fog élni. Ha a munkát választja, kevesebbet van otthon; ha a gyermeket választja, akkor nehezebb lesz a későbbi leválás a családtól.
Csonkacsalád
Elsősorban válások következtében alakul ki. Más a családstruktúra, dinamika. Változnak az erőviszonyok. Komoly érzelmi hiány jellemző. A szülőnek fel kell vállalnia az egzisztencia megteremtését. A nagyobb munkaidő miatt kevesebb időt tölt gyermekével. A válás a gyermeknél tanulási problémákat hív elő. Egyedül nevelés: a szülő erejét meghaladó feladatvállalás, a nemi sztereotípiák átadása hiányos.
A szülő sokféle áldozatot él meg, mártír lesz és ezt érezteti is gyermekével. Rejtett hálát követel gyermekétől.
Marionett mester
A nagymama a fiatal szülőket irányítja. Fiatal pár gazdasági függősége a szülőktől. A nagyszülő feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon az életükbe.
Fel kell ismerni, hogy el kell bocsátani a gyerekeket, önállónak kell lenniük.
Gyermekbálvány
Ott, ahol kevés az idő a pénzkeresés miatt a gyermeknevelésre. A szülőnek bűntudata van, mert a gyermeket háttérbe szorítja, ezt pedig az anyagiakkal akarja kompenzálni. A gyermek nem tapasztalja meg a lemondást, alkalmazkodást a másikhoz. Ezért irigy, egoista személyiség lesz.
Saját családjában ő lesz az anyakirálynő, vagy a diktátor.
Pásztor
Ideális, a szülők azonos szinten állnak és együttműködnek. Az apa elől megy, de nem mint diktátor. Az apára mindig lehet számítani. A apa tudja, mikor, kinek kell segítség. Ebben a feladatában segíti őt. Szorosan együttműködik az apa és az anya.
+ az anya, apa, testvérek, nagyszülők szerepe a családban.
|