10/B

Magatartás- és viselkedészavarokkal küzdő gyermek kezelése

 a szociálpedagógussal és a társintézményekkel

A segítséget igénylő esetek 70 %-a magatartási zavarokból ered.

A magatartási zavar vezető tünete:

§         alkalmazkodás

§         családba vagy iskolai közösségbe való beilleszkedés nehézsége.

A zavar oka bármi ehet, azonban a különféle tünetek láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz.

Hiperaktivitás és koncentrációzavar

A koncentrációzavar az egyik leggyakoribb. Néha együtt jár a hiperaktivitással. Melynek jellemző tünete, hogy a gyermek nem tud figyelni, nyugodtan ülni, viselkedési problémái vannak.

Sok esetben agyi károsodásról vagy értelmi lemaradásról beszélnek. Ezt a problémát Still fogalmazta meg először, ő akarati gyengeségről beszélt.  A 70-es években a hiperaktivitást enyhe agyi sérülés következményeként tekintették (MCD). Vezető tünete: nyugtalanság.

Barkley a következő diagnosztikai kritériumokat javasolja az ilyen jelleggel küzdő gyermekek részére:

§         szülő vagy a tanár beszámolója, hogy a gyermek nem tud figyelni

§         hétköznapi viselkedés zavarai

§         speciális otthoni helyzetekre adott reakciók

§         a tünetek jelentkezése 6 éves kor előtt

§         a tünetek tovább tartanak mint 12 hónap

§         több magatartási zavar

§         agyi károsodás

Ez a gyermekek 2-3 %-nál figyelhető meg.

A hiperaktivitást legkorábban 18 hónapos korban szokták felismerni, de 90 %-ban az iskolába kerüléskor okoz problémát. De a szülők már elmondják, hogy a gyermek már 2-3 évesen kontrolálatlan volt, állandóan vigyázni kellett arra, hogy ne sérüljön meg. Ezeknek a gyerekeknek a többsége nehezen szokja meg a szobatisztaságot.

A hiperaktivitás jelentkezhet már az óvodában is, ahol az önkontroll hiánya jelentkezik. A kortársakkal kapcsolattartási problémái is megjelennek. A koncentrációs zavar mellett negativisztikus viselkedés jelenik meg elsősorban az anyával szemben. A szófogadatlanság is vezető tünet a hiperaktív gyerkeknél, sokszor ezért viszik a gyermeket először szakemberhez.

A figyelem és koncentrációs zavarral küzdő gyermek legnagyobb nehézségei:

§         impulzivitás

§         aktivitás szintjének elégtelen regulációja

§         szabálykövető viselkedés hiányossága

-         a gyermek életkori átlaga alatt teljesít

-         nehezen nevelhető

-         szóbeli instrukciók betartásban vannak nehézségei, kevésbé tudják kontrolálni viselkedésüket

-         problémamegoldó viselkedés terén jelentkező zavarok

-         szórakozottabbak, szétszórtabbak

-         kevésbé fegyelmezhetőek, nagyobb a fájdalomtűrésük

-         könnyen megsértődnek

-         szívesen játszanak fiatalabb gyerekekkel, kevés közeli barátjuk van

-         éjszakai bevizelés, beszékelés, étkezési, alvási problémák

-         iskolai problémák: nem végzi el a feladatait, zajong, tanulási nehézségek, nem engedelmeskedik

Serdülőkorban van a legtöbb probléma:

Rossz társaságba keveredik.

§         allergia, környezeti ártalmak sok esetben kiváltó oknak tekintik

§         családjában gyakran fordul elő hiperaktivitás

§         családjában több az észlelhető probléma (alkohol, házassági válság), ezért a gyermek hiperaktív lesz

Fontosak a gyermekkel szemben lévő következetes elvárások. Fiatalabb korban könnyebb a kezelése.

Teljesítményzavarok

A hiperaktivitás és a koncentráció zavara is összefügg iskolai teljesítményzavarokkal. Az USA-ban a gyerkek 20-30 %-a gyenge teljesítményt nyújt. A 60-as években Bourbieu kutatásai szerint minél magasabb társadalmi státuszú a család, annál nagyobb az esély arra, hogy magasabb szinten lesz képes megküzdeni az iskola támasztotta nehézségekkel. A hátrányos helyzet is a kialakuláshoz vezethet. Sokszor azért alakul ki, mert a szülők is ezt elfogadják, hogy a gyermek nem képes többre.

A tanulási-iskolai kudarcoknál érdemes megkülönböztetni a teljesítmény gyengébb voltának primer és szekunder oldalát.

Primer:  -  gyenge képességűek

-            konkrét képességzavarral küzdenek pl. dyslexia

            szekunder:  - a teljesítményzavar másodlagos

-         pszichés zavar következménye pl.: koncentrációzavar

Dyslexia

§         tömegproblémának számít

§         betűk, betűsorok belátásának hiányára utal

§         általában akkor jelenik meg, ha gyermek már szavakat, mondatokat olvas

Lossow szerint: a dyslexiás gyerekek olyan hibákat követnek el, mint ép társaik, csak gyakrabban és ezek a hibák nehezen iktathatók ki a beszédből. Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget, de a beszédben hibák vannak.

Leggyakoribb tünetei:

§         olvasott szavak deformálása, kihagyása

§         betűk sorrendjének felcserélése, toldások, kihagyások

§         betűtévesztések

A gyerekek gyakran dekoncentráltak, ingerlékenyek, fegyelmezetlenek.

Gyakori problémák:

§         látási percepció

§         bal-jobb iránytévesztés

§         sokan azt mondják hátterében az olvasás tanítási módszerek is közre játszanak

3 féle olvasási módszer van érvényben:

§         szintetikus (betűkből kiinduló olvasás)

§         szóképolvasás

§         kettő kombinációja

Magyarországon az elmúlt 20 év alatt megsokszorozódott a dyslexiások száma. Ebben közrejátszottak az újfajta olvasástanítási módszerek is. Az első osztályban felismert dyszlexia 82%-ban gyógyítható, harmadikban 76 %, negyedikben 42%, 5-7 osztályban 10-15%-a.

Később 90 % rossz helyesíró marad.

Agresszivitás, illetve szocializációs zavarok

Magatartási és beilleszkedési zavarok gyakran jelentkeznek agresszív formában.

… és Forehard a magatartási zavarokat az agresszivitás jelenléte ill. hiánya alapján rendszerezi:

§         elégtelenül szocializálódott, agresszív

§         elégtelenül szocializálódott, nem agresszív

§         szocializált, agresszív

§         szocializált, nem agresszív

Agresszív magatartási zavar:

Ha a gyermek fél éven át agresszív magatartást tanúsít (szülőkkel, tanárokkal, társakkal való szembeszegülés

Nem agresszív magatartási zavar:

Szerepek, szabályok be nem tartása, hazugság, vagyon elleni bűncselekmények, lopás.

Szocializált: Gyakran csoportosan követi el a bűncselekményt

Nem szocializált: másokkal való együttérzés hiányzik

A magatartási zavarok oki között szerepelnek alkati és környezeti tényezők. Központi idegrendszeri zavarok, családi, nevelési problémákkal is összefüggenek.

Agresszív viselkedés

Kialakulásában fontos szerepe van a környezetnek, parancsosztogató szülői magatartásnak, szülő állandó kritizálásának. Nemek szerinti szóródás figyelhető meg. Megfigyelhető az iskolás korban a gyerekek egymás közötti kegyetlenkedése Olweus szerint 4 tényező vezet a fiúknál az agresszív viselkedés kialakulásához:

§         anyai elutasítás

§         anyai engedékenység agresszivitással szemben

§         anya, apa agresszív viselkedése

§         fiú temperamentuma

Antiszociális viselkedés

Alacsony gazdasái, társadalmi státusz okozta nélkülözés, családi problémák növelik a kialakulás esélyét.

Kialakulásához hozzájárhat:

§         válás

§         házastársak ellenséges viszonya

§         gyakran folytatódik felnőtt korban is

§         szülők agresszivitása

§         családi összetartás hiánya

§         közöny a gyermekkel szemben

§         anyai szeretet hiánya

Lopás, csavargás

Kezdetben szimbolikus jellegű (szülőtől, társaktól lop). Szeretethiány, nem törődés miatt, a szülő példája is nagyon fontos.

Az iskolai, óvodai lopásoknál fontos, hogy az ügyre fény derüljön és legyen szankciója is.

Fiatalkorú bűnözés

Korábban az alacsony társadalmi rétegekben volt jellemző. A 80-as évektől már máshol is.

Lan Erra 3 csoportra osztja őket:

§         neurotikus visszahúzódó: erősebb egyéniség hatására követi el

§         szocializált: normális fiatal antiszociális légkör hatására

§         szociopaták, pszichopaták: nincsenek gátlásaik, büntetésre sem reagál

Kiváltó okok:

§         biológiai

§         jó anyagi helyzet

§         családi háttér

§         szülők viszonya

Pszichopatológiai rendellenességek

Táplálkozási zavarok

§         túltápláltság: gazdag országok gyermekeinek betegsége

oka:

-         szülői féltés

-         nagyszülők kényeztetése

-         túlkínálat nagy

-         érzelmi deficit miatt

-         hiánypótló

§         kóros alultápláltság oka: anya-gyermek kapcsolat

§         anorexia nervosa: jómódú családokból származnak

§         bulimia: kórosan sok evés

Ürítési zavarok

A szobatisztaság után sem tudja a vizeletét szabályozni. A nappali bevizelés ritka, akkor kóros az éjszakai, ha 6 hónapon keresztül tart. Éjszakai bevizelés gyakori a 10 évesek körében 5%, náluk felnőtt korban is előfordul. A fiúknál gyakrabban fordul elő. Öröklődhet. Egypetéjű és a kétpetéjű ikreknél gyakoribb. Pszichés konfliktus következménye. Szoktatási problémákra vezetik vissza.

A beszékelés ritkább, de súlyosabb. A fiúknál gyakrabban fordul elő.

Összefügg a székletvisszatartással, székrekedéssel – szülői szeretet hiánya, szervi okai, székletürítéssel járó fájdalmak is közre játszanak.

Alvászavarok

Felriadás vagy alvajárás.

Nem tud elaludni vagy felriad. 60 % küzd ellene. Az elalvás zavar esetén fél óra után sem tud elaludni, éjjel a szülőkhöz megy.

15 %-nál alvajárás, fiúknál gyakoribb 6-12 éves kor között.

Arcuk kifejezéstelen, nem emlékeznek rá. Betegség, fáradtság szerepet játszhat.

Mozgászavarok

Sztereotip mozgászavarok.

§         ujjszopás, körömrágás, haj kitépés

§         akkor rossz ha hosszú ideig tart, öncsonkító módon

§         tic – arc, fej, vállrángatás – szorongás, feszültség miatt – túlzott azülői szigor

Dadogás

Beszéd mozgatórendszerének zavaráról van szó. Gyakori 2-3 éves kor körül, amikor beszélni tanú, de ez elmúlik. Kóros, ha tovább fennmarad. Ennek okai:

§         szervi okok

§         öröklött hajlam

§         bal kézre való szoktatás

§         pszichés tényezők

§         anya-gyermek kapcsolat zavarai

Megbélyegző is lehet és nehezíti a kommunikációt.

Logopédia módszerével gyógyítható

Fóbiák

Megmagyarázhatatlan szorongással járnak.

Fóbiás félelmek generalizálódnak pl.: tömegfóbia

Gyermekeknél ritkán fordul elő. Leggyakoribb az iskolafóbia.

Oka:

§         anyától való elválasztás

§         válás

§         sikertelenség