SZOCPED Szigorlat
A szerk. 2008.01.29. 09:09
11/B
A cigány gyerekek oktatásának és nevelésének alapproblémái
A cigányság jelen helyzetét befolyásolja:
§ meg kell nézni, hogy milyen körülmények között élnek
§ életvezetés jellegzetességei: ez visszanyúlik a vándorló életmódjukra, ami egy mentalitást is kialakított bennük
§ a cigány populációk viselkedésében, a viselkedési normák meglétében kell keresni az okokat.
A cigány populáció életkörülményeiben, életvezetésében általános lemaradás tapasztalható. A cigányok lemaradásának oki között leggyakrabban a cigány családok életkörülményeit említik.
A rossz szociokulturális körülményeket befolyásolják:
§ lakáskörülmények, ami a nem cigány lakossághoz képest alacsony szintű. A telepes cigányoknál előfordulnak a földes lakások. Nagy többségük ezeknek a lakásoknak egy szoba konyhás lakások. Primitívek a főzési lehetőségek. Jellemző, hogy az ún. lakásokban több geberáció él együtt 10-12 fővel.
Fontos, hogy felkészítsék őket a főzési és higiénés teendőkre, és ismerniük kell a befogadó közösség szokásait. Az együttélésnél törekedni kell arra, hogy konfliktusmentes legyen az együttélés
§ jövedelem: A társadalmi és a gazdasági változások a segédmunkásokat és az alacsony képzettségű munkásokat érintette. A munkanélküliség is egy negatív tényező. Fontos számukra az átképzés és egyéb képzések, melyek a munkavállalást segítik.
Az egy főre jutó átlagjövedelmük alacsonyabb az országos átlaghoz képest. Kevés az aktív kereső, a családok átlagos nagyságához képest. 70-80%-uk szakképzetlen.
§ egészségügyi kulturális színvonal:
A hagyományokra, a jellegzetes körülményekre és a vándorló életmódra lehet visszavezetni. De az is lehet, hogy a nem megfelelő anyagi háttér miatt nincsenek meg a higiénés körülmények.
A cigányságnak több évszázados hagyománya van, amit csak a magasan kvalifikált egyén tud tovább vinni.
Az egészségügyi színvonal egyéb mutatói:
végeztek egy felmérést a telepe és a községben élő cigányok között. A felmérés szempontjai:
|
Falun
|
telepen
|
§ büntetlen előélet
|
11 %
|
32 %
|
§ elmebetegség
|
14%
|
16 %
|
§ alkoholizmus
|
54%
|
79 %
|
§ analfabétizmus
|
75%
|
96%
|
A telepen élőknél minden mutató rosszabb volt.
A probléma gyökere általában az alkoholizmus. (Magyarországon 2000-ben 800000 regisztrált alkoholista volt.)
Az alkoholizmus nem viselkedési probléma, hanem szokás, főleg a telepen élő cigányoknál. Ez megnehezíti az alkoholizmus negatív megítélést, nehéz lesz a felemelkedés.
A családi problémák mellett megjelennek a pszichoszomatikus betegségek is.
A másik tényező az analfabétizmus, ami a felemelkedést segítené. A cigány lakosság 80-85 %-a analfabéta, mert nem használja és elfelejt írni-olvasni. Ez nehezíti a munkához jutást és a felemelkedést. Nagyon alacsony a 8 osztályt végzettek száma.
A cigány gyerekek beiskolázásnak problémái:
A gyógypedagógia és kisegítő (eltérő tantervű) iskolákban nagyobb számmal vannak cigány gyerekek. Ennek oka:
Nem nagyobb arányú náluk az idegrendszeri károsodás, hanem a szociális lemaradás.
Az oktatáspolitika feladata, hogy ezt a helyzetet kezelje. A cigány gyerekekkel többet kellene foglalkozni, speciális programokat kell alkalmazni.
A cigány gyerekek szellemileg nem teljesítenek a szociálisan negatív hatás miatt, ennek oka a cigány szülő nevelési stílusa.
Az otthoni miliőben jelentősebb mértékű negatív, míg az iskolában jelentősebb mértékű pozitív hatása éri a gyermeket. Ez bizonyos szempontból kettős nevelést eredményez. A cigány szülők más módon, más normatívák alapján szertik a gyerekeket, mint ahogy a mi értékítéleteink szerint természetes, megszokott.
Vizsgálat:
A cigány szülő nevelési módjai:
- adekvát értékítéleten alapuló nevelési módszereket alkalmaz
- kizárólag büntetéssel nevel
- jutalmazással nevel
- szélsőséges magatartással nevel, szituáció jellegű
Normál nevelés: községben élők –12%
telepen élők – 2%
Csak büntetéssel nevel: községben élők – 31%
telepen élők – 23% (nincsenek szabályok)
Csak jutalmazással: községben élők – 9%
telepen élők – 2%
Szélsőségesen nevelők: községben élők – 48%
kelepen élők – 75%
A cigány családokra jellemző a gyermek centrikusság az elsősorban a telepen élőknél jellemző. Gazdag az érzelmi kapcsolat a gyermek és a szülő között.
Komoly pedagógiai programok vannak a felemelkedés segítésére. Fontos, hogy az oktató, nevelő programokat a specialitásoknak megfelelően alakítsák ki. Az iskolai élet megadja az alapot a felnőtt kori beilleszkedéshez.
Már a XVII. században voltak törekvések a cigány gyerekek olvasás tanítására.
Mátyás király hivatalos letelepedési engedélyt adott a cigányoknak.
Megoldási lehetőségek a tanításon kívül:
§ alkoholizmus kezelése
§ munkáltatás
§ lakáskörülmények javítása
§ bűncselekmények visszaszorítása
§ egészségügyi helyzet javítása
A cigányok helyzetének pozitív változása szempontjából egyik kulcskérdés a fiatalok iskolázása.
Fontos az alkoholizmus, a rendszertelen munkavégzés, a lakáskörülmények, a túlzsúfoltság, egészségügyi helyzet javítása.
A nevelés csak arra képes, hogy a jelenlegi helyzeten javítson, de nem tudja azt gyökeresen megváltoztatni.
Napjainkban a cigányság leszakadó rétegéhet tartoznak azok, akik a nagyipari munkában tönkre mentek és mostanra nemcsak munkanélkülivé, de munkaképtelenné is váltak. Ezekben a családokban az az abszurd helyzet állt elő, hogy a szülőket a gyerekek tartják el, hiszen a család egyetlen jövedelemforrása a családi pótlék.
Van a munkanélküliek táborában és a leszázalékoltak táborában egy olyan réteg is, amelyik nem vált teljesen munkaképtelenné. Ők kereskednek, alkalmi munkát vállalnak, de csak annyit, amennyi nekik tetszik.
Kialakult a cigány közösségen belül egy sikeres vállalkozó, újgazdag réteg. Ők az iskolát annyira méltányolják csak, hogy amennyire üzleteikhez, jogosítványaikhoz szükséges.
Sajátosan polgárosult világ a zenélésből jól megélő, tanult zenészeké, ők természetesen fontosnak tartják az iskolázást és mindent elkövetnek annak sikere érdekében.
Iskoláztatás problémája
§ a cigány lakosság ž-ed része községekben él
§ a problematikus cigány gyerekek jó része szociálisan hátrányos helyzetből jön
§ a cigány gyerekek körében létezi az kétnyelvűség
§ az iskolába lépéskor már jelentkeznek a problémák. Hiányoznak náluk az alapvető készségek
§ óvodázottság alacsony szintje, az ott dolgozók nem képzettek, így nem várható el a fejlesztés sem
§ 11-12 éves kor körül a család már más értékeke vár el a gyermektől (hiányzások, lógások)
§ nincs olyan hosszú gyermekkoruk, mint társaiknak, de a csecsemőkor tovább tart náluk
§ probléma, hogy sok cigány gyereket kisegítő iskolába tanácsolnak.
§ Homogén cigány osztályok létrejötte. A 60-as években ennek családi szerepe volt, mert a rokonság így beszoktatta a gyereket az iskolába. Ma a cigány osztályok ún. gettóvá válnak
§ A cigány fiatalok fele végzi el az általános iskola 8 osztályát. Túlkorosan kerülnek a felső tagozatba. A hiányzások miatt a büntetés a szülőket terheli, de ők nem tudnak fizetni.
§ A túlkoros fiatalok a dolgozók iskolájába kerülnek. Gimnáziumban csak kevesen tanulnak, szakmunkásképzőben többen.
A cigányokkal szemben előforduló előítéletek
1. A cigányokról milyen tulajdonságok jutnak az eszébe?
§ szegények
§ jó zenei érzékük van
§ szeretik a családot
§ erkölcstelenek
§ primitívek
§ sokat hazudnak
§ piszkosak
§ babonásak
§ lusták
§ munkakerülők
Az emberekben a cigányokkal kapcsolatban nagyrészt negatív tulajdonságok élnek. A válaszadók között legtöbben a munkakerülőket jelölték meg, pedig a férfiak 90 %-a dolgozik.
2. Ha a buszon egy cigány mellett is van üres hely, de máshol is van, leülne-e mellé?
§ soha egy mellé sem
|
15 %
|
§ van egy-kettő, ki mellé igen
|
58 %
|
§ többségük mellé igen
|
19 %
|
§ bármelyikük mellé
|
7 %
|
A megkérdezettek több mint 70 %-a a cigányokkal szemben előítélettel viselkedik, elutasító véleményt képvisel
3. Ha most kötne házasságot, házastársául választana-e cigányt?
§ egyet sem
|
63 %
|
§ van egy-kettő, melyiket igen
|
20 %
|
§ többségüket, ha szeretem
|
7 %
|
§ bármelyiket, ha szeretem
|
8 %
|
4. Szívesen venné-e ha közvetlen munkatársa cigány lenne?
§ Nem szeretnék soha egyetlen cigánnyal együtt dolgozni
|
20 %
|
| |