10. / A Tétel

Személyiség- és viselkedészavarok: meghatározás,

fajai, tünetei, felismerése, kezelése.

 

Viselkedészavarnak nevezzük itt mindazokat a tüneteket, amelyeket a szakirodalom magatartászavar, viselkedészavar, beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, nehezen nevelhetőség, feltűnő viselkedés, inadaptált magatartás, érzelmi zavar, nevelési nehézségek, szociális fejletlenség, motoros zavarok, beszédhibák és hasonló szakkifejezések alatt ért.

A statisztikák eltérőek, jellegzetesen a fiúk nagy hátránnyal vezetnek a lányokkal szembe. A nehezen nevelhető (POS - szétszórt figyelmű, kapkodó, agresszív) gyerekek esetében megállapítottam, hogy tíz esetből nyolc fiú. A dadogós gyerekek 80%-a is. A fiúk 13%-a és a lányok 7%-a küzd beilleszkedési zavarokkal. Az iskoláskorúak kb. 20%-a vergődik valamilyen tanulási nehézséggel, a fiúk átlag iskolai eredménye gyengébb, mint a lányoké. Az enuresis (éjszakai bevizelés) is inkább "fiúbetegség". Talán csak a neurózis (neuraszténia, hisztéria, kényszeresség, fóbiák) gyakoribb a nőknél.

A tüneteket három szempontból vizsgálhatjuk:

ˇ      Az intézmény szerint ezek az egyének nem alkalmazkodnak az intézmény szabályaihoz, vétenek ellenük, kivonják magukat hatásuk alól. Zavarják, pl. a tanítást, a tanárt, vagy diáktársaikat.

ˇ      Az egyén saját viselkedését magatartási stílusnak véli, amely értékítélet környezetével szemben, illetve ellenállást közvetítő kommunikáció. "Nem beszélek senkivel, mert nem akartam idejönni a szociális otthonba" - mondja az idős ember.

A szociálpedagógus a személyiség társas viszonyrendszerének sérülését látja a viselkedészavarban. Nem keres bűnbakot, és nem hibáztat senkit, sem az intézményt, sem az egyént, igyekszik a kapcsolatrendszer sérülést kiiktatni.

2. HÁTTÉR

A fiúk nagyobb arányban szenvednek viselkedés zavarokban, mint a lányok. Okok: neveltetés, a fiúk elhanyagoltabbak, apahiányban szenvednek. A Pennsylvaniai Egyetem Agyi Viselkedés Laboratóriumában rájöttek, hogy a férfiak és nők agya eltérő. A nők agya ugyan II %-kal kisebb, de árnyaltabban fejlett. A férfiak szürkeállománya kisebb a nőkénél, ezért a női agy könnyebben birkózik meg az információk feldolgozásával. Viszont a férfiak fehérállománya nagyobb, ezért az információ gyorsabban jut az agy egyik részéből a másikba. A férfiak gerincvelő folyadéka is nagyobb, ezért jobban ellenáll a koponyát ért ütéseknek. A jobb és ball agyféltekét egy idegnyaláb kapcsolja össze, ez segíti a kommunikációt.

 A nőknél ez az idegnyaláb nagyobb, könnyíti a kommunikációt és szóbeli kifejezést.

A viselkedési zavarok okait bonyolult vizsgálattal állapíthatjuk meg. A hiperaktivitás gyanúját, pl. a Conner­féle kérdőív tisztázhatja. A beszédhibák súlyosságát a logopédus határozza meg. A pontos diagnózis felállításához a szociálpedagógus az illetékes szakember véleményét kéri ki.

A tünetek okai általában három csoportba sorolhatóak:

l. Biológia, fiziológiai okok lehetnek az egyén értelmi, érzelmi, szociális vagy motorikus fejletlensége, de kifejezett betegségek is. Ha az iskolás gyermek pl. izeg-mozog, zavarja társait a hátsó padban, lehet, hogy rosszul lát vagy a hallása sérült.

2. A viselkedési zavarokat előidézhetik pszichés okok is, ha pl. a gyermek szülei alkoholizálnak, bántalmazzák őt, vagy éppen a válási viták hevében él, iskolai teljesítménye, figyelme csökken, esetleg teljesen elvész.

3. Szociális okok is meghúzódhatnak a viselkedési zavar mögött. Ilyen lehet a szegénység, a zsúfolt kis lakás, a munkanélküliség, a szülők műveletlensége. Ha a szülő nem motiválja gyermeke tanulását, a kilencedik osztályig valószínűleg "fenegyerekké" válik.

Előfordulhat, hogy csak egyetlen (pl. biológiai) forrása van a tüneteknek, de indokolhatja még a pszichés háttér, sőt esetenként mindhárom egyszerre. Ha pl. a gyermeknek tanulási zavarai vannak, nem biztos, hogy megoldjuk a problémát a tanulási módok (stratégiák) tanításával. Ha ugyanis értelmileg fogyatékos, vagy érzelmi problémái vannak az iskolában, a családban, esetleg szociális és beilleszkedési nehézségekkel küzd, a rossz eredményekkel védekezik, a tanulási technikák nem segítenek. A magatartási zavarban szenvedő egyénnél meg kell vizsgálni mind a három lehetséges indokot. A visszahúzódás (regresszió: álmodozás, félénkség, szótlanság, magányosság, bizalmatlanság), vagy éppen a támadás (agresszivitás: dac, veszekedés, dühkitörés, túlzott tevékenység) hátterében biológiai, pszichés vagy szociális okok is meghúzódhatnak. A viselkedési zavarban vergődő gyermekek vagy felnőttek nem reménytelen eset. Ismerek olyan POS tünetcsoportba tartozókat, akikből nagyszerű, szorgos és lelkiismeretes emberek lettek. A tét csak az: kapjanak elég szeretetet és megértést, mind a családtól, mind az iskolától. Persze, ha ez elmarad, akkor esetleg a társadalom peremére szorulhatnak a sok kudarc és sikertelenség következtében.

2. GONDOZÁS

A viselkedészavarban szenvedő gyermekek vagy felnőttek kezelésénél lényeges a megértő szeretet, amint a Bibliában olvassuk: "Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon". Akkor valósítjuk ezt meg, ha "türelmesek, jóságosak, tapintatosak" vagyunk a klienseinkhez, illetve ha "nem gerjedünk haragra, nem rójuk fel a rosszat, mindent eltűrünk, mindent remélünk, és mindent elviselünk".

A férfiak és nők közötti természetes különbségre oda kell figyelni. A családban is több figyelmet kell szentelni a fiúknak. Foglalkozzanak az, apák többet fiaikkal. Érezzünk együtt a fiúkkal is. Bátorítani is kell őket, hogy nyugodtan (de kulturáltan!) fejezzék ki érzelmeiket. Az iskola adjon több időt a fiúknak feladataik megértésére. Ne beszéltessék őket, ha dühösek. Problémáikat is könnyebben kimondják, ha mozognak, sétálnak. Az egynemű osztályok is segíthetnek a fiúk könnyebb kezelésében. A fiúk írás és olvasáskészsége javul, a lányok lemaradása matematikából és természettudományokból csökken az egynemű osztályokban.

A szülő, nevelő vagy szociális szakember nem akadhat fenn a tüneteknél, be kell gyűjtenie a háttérinformációkat, és az igazi (biológiai, pszichés, szociális) okokat kezeli. Ha csak fiziológiai problémával áll szemben, a gyengén látó gyereknek szemüveget szerez be. Ha a szülők válófélben vannak, beszél velük, hogy jobban figyeljenek a gyerekükre. Ha a háttérben a szegénység áll, anyagi támogatásban részesíti a családot.

Gyakori az eset, amikor a szociális szakember a viselkedési zavarok kezelésénél nem elégséges, ilyenkor a társszakmák: egészségügy, logopédia, terápia stb. szakembereihez fordul.

A Nevelési Tanácsadó sokat segíthet a rászorulókon, vagy a HÍD Családsegítő Központ, esetleg a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió.

Ajánlatos a viselkedészavaros gyermekek szüleit egyesületekbe tömöríteni, hogy önsegítő csoportként váljanak hatékonyabbá. A viselkedészavarban szenvedő felnőtteket vagy időseket is önsegítő klubokba, egyesületekbe érdemes szervezni.

Néhány ajánlat az alaposabb munkához:

l. A viselkedési zavarokat minél előbb felfedjük, könnyebben kezelhetők. Az olvasási nehézségek már a gyermek 3-4 éves korában előre jelezhetők. .

2. A viselkedés zavarban szenvedő gyermekeket általában kisebb csoportban fejleszthetjük.

3. Különös gondozásba kell részesíteni a tanulási nehézségben küzdő gyermekeket. A jelenség torzíthatja személyiségüket. A fiatalkorú bűnözők 80%-ónál tanulási zavar állt fenn.