10. / B Tétel
A szerk. 2008.04.28. 08:45
A cigányság definiálásának irányvonalai, története,
befogadás és beilleszkedés nehézségei
10. / B Tétel
A cigányság definiálásának irányvonalai, története,
befogadás és beilleszkedés nehézségei
A mai magyar társadalomban a cigányokkal szembeni előítéletek rendkívül erős rendszere él.
Definiálásának különböző irányzatai:
1. kultúrantropológiai szempontból népcsoportot mi alapján lehet meghatározni
- közös múlt
- földrajzi letelepedés
- azonos nyelven beszélnek
- közös történelme van
- azonos kultúra
2. peripatikus elmélet =cigányság európai elfogadását befolyásolja a szoc. társadalom helyzete hogy a nagyobb társadalmi közösség perifériáján helyezkedett el.
A cigányok lemaradásának okai között leggyakrabban a cigány családok életkörülményeit említik.
1. lakáskörülmények
a lakások 54 %-a földes, 84 %-a egyszobás és 28 %-ukban nincs "lön konyhai helyiség.
2. Jövedelem:
A cigányok életkörülményeinek másik jellegzetesen negatív mutatója a jövedelem nagysága, illetve annak felhasználása. Az országos átlaghoz viszonyítva lényegesen alacsonyabb átlagot mutat az egy főre jutó havi átlagjövedelmük.
3. Egészségügyi-kulturális színvonal
A cigánykérdés két központi problémája:
- az alkoholizmus
- analfabétizmus
Alkoholizmus:
Olyan alkoholisták is akadnak a cigánylakosság között, akik nem dolgoznak rendszeresen, hanem jobbára a családi pótlék összegéből fedezik létszükségleteiket is.
Kisebb-nagyobb bűncselekményeket követnek el pénzszerzés céljából, és ezen bűncselekmények szinte kizárólagos motívuma az alkohol iránti szenvedély kielégítése.
Analfabetizmus:
Kétszáz cigány család négyszáz felnőtt tagjának 85 %-a analfabéta. Analfabétának tekintjük azokat, akik egyáltalán nem jártak iskolába, illetve akik egy-két osztályt végeztek. Aki az ált. iskolának legalább az alsó tagozatát nem végzi el, analfabéta felnőttként éli le az életét.
Iskoláztatás:
Javítani szükséges azon, hogy a cigánykérdés szemlélete össztársadalmi szinten pozitívabb jellegű legyen. A cigányok elmaradottságának felszámolása bipoláris folyamat. Vizsgálták azt, hogy a cigányok a társadalomtól kapott támogatás számtalan formáját megfelelően használják- e fel saját fejlődésük érdekében.
Az emberek túlnyomó többségében a cigányokkal kapcsolatban nagyrészt negatív tulajdonságokból felépülő képek élnek. A többség (70 %) a cigányokkal szemben előítélettel viseltetik, elutasító véleményt képvisel. (cigány mellé nem ül le a buszon) 83 %-a elutasító a cigányokkal szemben, nem kötne velük házasságot. 72 %-a nem venné szívesen, ha közvetlen munkatársa cigány lenne. Az emberek véleménye az, hogy semmilyen támogatást nem kell nyújtani a cigányoknak, próbálják meg saját erejükből megoldani problémáikat.
Az általuk negatívnak vélt jelenségek esetében (munkakerülés, gyermek elhanyagolás, bűncselekmények elkövetése) az eddiginél lényegesen következetesebben kéne alkalmazni a szankciókat, azok esetében, akik beilleszkedtek a társadalomba, becsületesen dolgoznak, élnek, több segítséget kellene nyújtani.
Vannak olyanok, akiknek gondolkodása előítéletekkel terhelt, diszkriminációs kategória típusai:
- szigorítás (40 %)
- valamely kedvezmény megvonása (30 %)
- elkülönítés (27 % )
- fizikai megsemmisítés (3 % )
Szinte hihetetlennek tűnik, hogy élnek még társadalmunkban olyanok, akik a cigányokkal kapcsolatban a problémák megoldásaként a cigányok fizikai megsemmisítését tartanák megfelelő intézkedésnek.
Elkülönítés: a cigányokat Magyarország valamely elkülönített területén össze kellene gyűjteni, ott letelepíteni, s megtiltani, hogy ezt a területet elhagyják.
Szigorítás: a negatív módon viselkedő cigányokkal szemben az eddiginél szigorúbb szankcionálást követeltek.
Valamely kedvezmény megvonása: az állam és a társadalom által a cigányok részére nyújtott segítség minden formáját vagy legalábbis több formáját meg kellene szüntetni, mivel ezek úgysem képesek pozitív irányú változásokat elérni.
A nők általában erősebb előítéletekkel rendelkeznek, mint a férfiak.
Az idősebb korosztályok sorolhatók a leginkább előítéletek hatása alatt álló csoportok közé, míg a fiatalabb korosztályok a legkevesebb előítéletek hatása alatt álló csoportok közé. A középkorúak a mezőny középső részén helyezkednek el.
A városban lakóknál erősebbek az előítéletes sztereotípiák.
Iskolai végzettség szerint:
v A legkevésbé előítéletekkel rendelkező csoportok: a nyolc általánost végzettek és az ipari tanulók.
v A legnegatívabb csoportok a középiskolások.
v A legpozitívabb csoportokhoz közel áll az egyetemisták, főiskolások csoportja.
|