5/b. Családgazdaságtan, családellátás, gazdálkodás: pénzzel, idővel

A családgazdaság alapkérdései

a.)    Szükséges a háztartástani és gazdálkodási tudás.

A háztartási munkákat még otthon, a szüleink mellett meg kell tanulni, mert a tapasztalat és a gyakorlat előbbre visz. A család tagjai közötti kapocs erősítését szolgálják a közös programok, hagyományok átvétele, a tények közös megvitatása. Ezek közben alakul a látásmód. A családi élet belső erejét jelzi a közös jövő megtervezése. A felkészülés apró lépései ennek a jövőnek a kockakövei.

A családi gazdálkodás egyik alapszempontja a munkamegosztás, ahol mindenkinek adottságai, képességei és helyzete szerint meg vannak a maga személyre szabott feladatai.

b.)    a háztartástan tanulása

Egyszerűbb szokásokat, szabályokat már korán elsajátítunk. Megtanuljuk a rendet, alkalmazkodunk, vannak közös ünneplések az óvodában, felköszöntjük egymást a közösségben, megemlékezünk a történelmi eseményekről, beosztjuk a kapott zsebpénz, stb.

Leginkább akkor kell tanulni a háztartástant, amikor megszületik valakiben a családi közösség utáni vágy, amikor kötelezettségeit már képes fölmérni.

Kiemelt időszaknak számít a házasságkötés előtti időszak és a családi otthon kialakításának első néhány éve.

A családban betöltendő szerepek, a feladatok, a felelősség és kötelesség már 8 éves korra egyre jobban kezd kirajzolódni. Már látszik, hogy ki hogyan tud gondoskodni, milyen a kompromisszumkészsége, mennyire takarékos. Bármilyen szakaszt is figyelünk meg, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a „család-tanulásnak” igazából nincs eleje és nincs vége.

c.)    A család ellátása

A szülőknek nagy szerepük van ebben. Akik megkímélik gyermekiket az otthoni teendőktől, a család napi gondjaitól, azok kiszolgáltatják őket az élet későbbi keménységének. A tapasztalatszerzés lehetőségétől megfosztott fiatal ügyetlennek, tehetetlennek, kis teherbíró képességűnek tűnik, „okosan szeretett” társai mellett. Az is elképzelhető, hogy még a jóakaró szülő sem győzi kivárni, inkább megcsinálja maga. A serdülők is megtalálják a maguk kibúvóit: programokra hivatkozva mentesítik magukat otthoni kötelezettségeiktől.

Cél: képessé válni a kor színvonalának megfelelő életvitelre. (alapvető háztartási ismeretek, megfelelő készségek elsajátítása, anyagokkal, energiával, pénzzel, idővel való gazdálkodás, igényesség a rendre és tisztaságra, stb.).

A szükségletek személyre szabottak. A feltételek hozzánk, közérzetünkhöz kapcsolódnak.

d.)    A rend, a munkamegosztás, az értékek szolgálata

Feladatok halmazában élünk. Ahhoz, hogy valamilyen eljárást jól tudjunk, be kell gyakorolnunk. A családban egyfajta kép alakul ki mindenkiről: milyen a jártasága a legelemibb háztartási teendőkben, a gazdálkodásban, a pénz beosztásban, hogyan tölti szabadidejét. Egymásról alkotott ismereteink birtokában tudjuk, hogy a közösségben a munkamegosztás terén kire milyen feladatok kapcsán és milyen értékek miatt gondoljunk elsősorban. Mind a munkamegosztás, mind az emberi értékek szolgálata egyénre szabott.

A családellátás és gazdálkodás

A család a háztartásgazdálkodás és a családellátás vizsgálatakor két szempontból is érintett:

•  Tagjainak milyen az egymáshoz való viszonya az ellátás, gondoskodás szempontjából,

•  Milyen gazdasági jellegű események színhelye a család.

a.)    A családtagok viszonya

A személyek közötti sokféle kapcsolat egyik lehetőségét a fejlődés légköre alapozza meg. Ebben szerep jut az anyagi háttérnek is. A szerepek és az illetékességek egyre határozottabbá válnak. Mindenki magára vállal valamit, általában amit mások elvárnak tőle, ezáltal elfoglalja helyét a családban. A belső viszonylatok kialakulásának motívumai: erős, megrögzött, sablonos, célszerű, kötetlen, gyakorlati, stb.

A családon belüli kötöttségek hozzák létre tagjai szabad fejlődésének erőterét. A szerepek ésszerűsége és a szerepteljesítés minősége jellemzik a család erőnlétét, teherviselő képességét, fejlődésének dinamizmusát, kibontakozását. A felkészülés ehhez szükséges. Az összes családtagnak része van abban, hogy mindenki jól érezze magát alapközösségében.

Történelmi és erkölcsi kérdések: megváltozott a magyar társadalom arculata, kevesebb a többgenerációs család.

A nagycsalád széthullása a sejtcsalád különválása elmagányosodáshoz vezet. Azáltal, hogy az együtt élők családi köréből kiesnek az idősek, az ország egészében új ellátási és gazdálkodási feladatok jelennek meg. Az idősek gazdasági segítése még erősen korlátozott. A gyermekek és a sok gyermeket vállaló családok is folyamatos támogatásra szorulnak.

Fokozottan nő a családellátás fontossága és a háztartások gondos vezetésének követelménye.

b.)    Gazdasági jellegű események

A családi vállalkozások részben képesek a család gazdasági teljesítő képességét növelni. Gazdálkodni források biztosításával lehet. A legáltalánosabb forrás a munkaviszony.

Törekedni kell arra, hogy:

•         a család döntési szabadsága megmaradjon,

•         a folyamat irányítóható legyen, a leglényegesebb elemei megfigyelhetőek legyenek,

•         lehessen tudni, hogy milyen eredményekre építhetünk, és milyen források állnak rendelkezésünkre,

•         az egyes változások, amelyek a belátható időn belül bekövetkeznek, az egész család szempontjából azonosíthatóak, értékes események legyenek, azokat mindig fel lehessen ismerni.

Az irányíthatóság a döntéshozatal folyamatát követeli meg, a megfigyelhetőséggel a munkavégzés követhető nyomon, az azonosíthatóság a számonkérést teszi lehetővé. Csak a rendezett tevékenység révén lehet hatékony a legjobb szándék is.

A család pénzgazdálkodása

a.)    A családi élet és a pénzgazdálkodás

A családi élet megszervezése kiterjed a családi költségvetésre, alapvető szükségletekre és luxus igényekre, megtakarításokra, biztosításokra, befektetésekre, családi időbeosztásra, háztartási munkák beosztására, feladatok elvégzésére. Kapcsolataink fejlesztése is költségigényes. A mindennapokban mutatkozik meg, milyen „gazdái” vagyunk egymásnak és javainknak.

Életünk megszervezésében univerzális eszközzé vált a pénz. Minden gyakorlati ügyletünk- így a családi élet megszervezése is- a pénz világával érintkezik valahol. Egymásért dolgozunk, egymás életét tesszük kényelmesebbé, szebbé. Előrelátást igényel. A családi gazdálkodás-művészet.

b.)    Közgazdasági megfontolások

Gazdaság: a gazdasági folyamatoknak és azok szabályozásának helyet adó intézmények és gazdálkodó szervezetek kapcsolatrendszere.

Gazdálkodás: A rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználását magában foglaló tevékenység.

Háztartás: a család gazdasági kerete. A család saját ellátása és fenntartása érdekében kialakított rendszer. A forrásokat és az eredményeket egységbe foglaló keret, szervezőtér.

A klasszikus termelő- fogyasztó-irányító funkciókat leíró háztartástanok pénzközpontú, családi költségvetésre alapozott gondolkodást részesítenek előnyben.

c.)    Családi költségvetés

Annyit költhetünk, amennyit a források megengednek. A források felhasználását előre megtervezzük, a fogyasztást, pénzköltést utóbb kiértékeljük, a létrehozott helyzetből, eredményből pedig tanulunk.

Kiadásaink két típusa:

•          Rugalmatlan (lakással együtt járó kifizetnivalók, törlesztések, biztosítások, közlekedési bérletek, adók, megtakarításból fedezett vásárlások, nyaralások költségei, egyéb szükségszerűen fizetendő kiadás)

•          Rugalmas (közműdíjak, élelem, háztartási cikkek, közlekedés, ruházat, egészséggel kapcsolatos költségek, zsebpénz, szórakozás, tanulás)

Háztartási napló: folyamatosan vezetett füzet, tartozik-követel funkciók szerint.

Család vagyona: azok az anyagi javak, amelyek adott időpontban a család rendelkezésére állnak. Ez az aktívák (eszközök és költségek együtt) és a passzívák (források és hozamok együtt) és a nettó vagyon mérlegegyensúlya adja meg.

Aktívák: forgótőke (készpénz, raktárkészlet), állótőke (berendezés, épület)

Passzívák: rövidtávú vagy hosszúlejáratú tartozások.

   A nettó vagyont az aktívák és a passzívák különbsége adja meg.

d.)    A család élelmezése

Nehéz, de szép feladat az egészséget szolgálja a jól, változatosan, kellő módon elkészített táplálék. A jó konyha a családi béke egyik biztosítéka. Az ünnepélyesen terített asztalnak közösségteremtő ereje van.

e.)    A család ruházkodása, egészséges öltözködés

A ruházkodás a kiadások jelentős részét érinti. A ruházat többféle szerepet tölt be életünkben: biztosítja a test védelmét, az ártalmas külső hatásokat csökkenti és esztétikussá teszi megjelenésünket a társadalmi szokásnak megfelelően.

Alapkövetelmény: védje a testet, megfelelő hőszigetelő, légáteresztő, nedvszívó képességgel rendelkezzen, legyen szín, méret és formatartó.

Az öltözködés kultúrája a társadalmi légkör visszatükrözője. A praktikus célszerű, ütközik a divatosság és elfogadottal.

f.)     A lakótér kialakítása

A jó ízléssel berendezett, szépen felszerelt lakás mindenki számára lehetséges. Jellemző az egyes emberre az, hogyan alakítja ki környezetét, hogyan teszi alkalmassá valamire. Vágyainknak és kifogyhatatlan ötleteinknek anyagi lehetőségeink szabnak határt, de önmagunk is korlátok közé szoríthatjuk igényinket, ha az emberi szolidaritás alapján állunk.

Gazdálkodás az idővel

Önfegyelem szükséges az idő gazdaságos felhasználásához.

Többféle időfogalom van:

•         Belső, élettani idő: fiziológiai folyamataink függvénye: a sejteknek, sőt a molekuláknak is van életideje.

•         Pszichológiai idő: az élmények átéléséhez kötődik: a pergő élmények suhanóvá teszik, unalom lassítja.

Lehetőségeink megkövetelik, hogy rangsoroljuk teendőinket.

a.)    Művelődés, tanulás a családban

Az ember egész életében tanul. A családi ráfordítások egyik leggazdaságosabb formája a művelődésbe való befektetés. A munkába állással sem szűnik meg a tanulás.

b.)    szórakozás, kikapcsolódás, pihenés, játék

A hétvége eltöltése, a kirándulás, a pihenés, a szórakozás, a játék másfajta időtöltést jelent. A társasjátékok élményszerűvé varázsolják a családi légkört, felszínre hozzák az egyéni vonásokat. A port minden életszakasz része lehet. A szórakoztatás iparrá vált. A társalgás és közös játék helyett a partik és a rendezvények világát éljük. A sport, a játék közösségalapító, fejlesztő hatása fontos a családban.

A családi gazdálkodás eredményessége függ: takarosságtól, rendszerességtől, következetességtől és pontosságtól.

c.)    Sajátosságok

Az ünnepnapok élménye maradandó. A család saját ünnepei az idő múlására utalnak, elmélyíti egymással való kapcsolatainkat.

A családi közösség erősödik általa. A megbékélésről, a személyes fejlődéshez kapott bátorításról és a nemi identitásnak megfelelő viselkedésről szólnak.

Mindenkinek vannak egyéni kívánságai, igényei. Ez adja a családnak azt a többletet, amelyet semmilyen intézményesített forma nem érhet utol. Az egyéni szokások a családi elvárások közepette bontakoznak ki. Hatására alakul ki a kereslet és a kínálat.