V. Fejezet

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az igényelbírálás szabályai

Cst. 34. § (1) A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.

Vhr. 1. § (1) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot az igénybejelentésre szolgáló formanyomtatvány, az igazolás, továbbá a nyilatkozat alapján kell elbírálni. A Magyar Államkincstár és területi szervei vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében 2007. január 1-jétől gyakorolhatók.

Vhr. 1. § (3) A családtámogatási ellátást igénylő személyazonosító adatait személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány bemutatásával, a gyermekre vonatkozó adatokat eredeti születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában más erre alkalmas közokirat bemutatásával kell igazolni. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal igazolható.

(4) Azokról a körülményekről, amelyekről nem kell igazolást benyújtani, de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van, az igénylő írásban nyilatkozik.

(5) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,

b) a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,

c) a gyám a gyámrendelő határozat,

d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata,

e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.

(6) Az igénybejelentésről a Cst. 35. §-ában foglalt igényelbíráló szerv (a továbbiakban: igényelbíráló szerv) a 6. számú melléklet szerinti igazolást állít ki.

(7) A Cst. 7. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a családtámogatási ellátást a kiskorú szülő által benyújtott igény alapján kell megállapítani és folyósítani.

(8) A Cst. 2. §-ának c) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény esetén az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásra” című formanyomtatvány 6. számú pótlapját is ki kell tölteni.

(2) Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.

(3) A családtámogatási kifizetőhely vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.

Vhr. 1. § (2) Amennyiben a családtámogatási ellátásra vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy az igénybejelentés napjának a kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos igénybejelentés is megtörténik.

Cst. 35. § (1) Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv

a) a kincstár,

b) a családtámogatási kifizetőhely, ha az igénylő munkahelyén van családtámogatási kifizetőhely (a továbbiakban a kincstár és a családtámogatási kifizetőhely együtt: igényelbíráló szerv),

c) a 2. § c) pontjában meghatározott személyi körre vonatkozóan

ca) anyasági támogatás igénylése esetén a családtámogatási kifizetőhely, illetve ennek hiányában a kincstár,

cb) a más ellátás igénylése esetén a kincstár.

(2) A gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülő részéről történő gyermekgondozási segély iránti igényt a kincstár bírálja el.

(3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben

a) a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt,

b) a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel külön jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak, a folyósítás ideje alatt

az ellátás szünetel.

(4) Amennyiben a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni.

Vhr. 27. § (1) A családtámogatási ellátás igényléséhez szükséges formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokat az Igazgatóság továbbítja

a) az igényelbíráló szervekhez,

b) valamennyi települési önkormányzathoz.

(3) A települési önkormányzat a formanyomtatványokat a családtámogatási ellátást igénylők részére az állampolgárok számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.

Vhr. 5/A. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 39. §-ában említett választás esetén, a választott ellátás iránti igényt az Eb. tv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a Cst. 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.

Cst. 36. § Az ellátásra vonatkozó igényről az igényelbíráló szerv határozatban dönt.

Cst. 37. § (1) Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

(2) Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.

(3) Az ellátást - kivéve a (4) bekezdést - utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával egyidejűleg, más esetben a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell folyósítani.

(4) Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti.

Vhr. 27/A. § (1) A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - kivéve a (3) bekezdést - az általa, a munkabér végelszámolásakor kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - elszámolást nyújt be a területileg illetékes Igazgatósághoz. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az elszámolást az Igazgatóság a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja, és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.

(2) Az elszámolást és mellékletét az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott program és informatikai utasítás alapján mágneses lemezen vagy az előírt nyomtatványon kell benyújtani.

(3) A központosított illetményszámfejtésbe bevont, kincstári körbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok az elszámolást a nettó finanszírozási adatszolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok szerint teljesítik.

(4) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek - kivéve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot -, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok az elszámolást a Magyar Államkincstárnak nyújtják be. A Magyar Államkincstár illetékes szerve útján az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó feltételeket megállapodásban kell rendezni.

(5) Ha az elszámolás nem felel meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az Igazgatóság haladéktalanul felülvizsgálja a bejelentett adatokat és határozatot hoz a megtérítés megtagadásáról.

Vhr. 1/A. § Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása esetén, továbbá, ha a családi pótlék összege a Cst. 11. §-ának (4) bekezdése szerinti döntés eredményeként emelkedik, az igényelbíráló szerv az ellátás új összegben történő megállapításáról és folyósításáról nem hoz határozatot.

Cst. 38. § (1) Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni.

(2) A jogosult halála esetén - az anyasági támogatás kivételével - az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(3) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást - az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

Vhr. 2. § A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni.

Vhr. 4. § (1) A családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.

(2) Ha a családtámogatási kifizetőhely a Cst. 37. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti határidőben a családtámogatási ellátást nem folyósítja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban felügyeleti szervként a Magyar Államkincstár jár el.

Vhr. 4/A. § (1) Az Igazgatóság havonta ellenőrzi, hogy a családi pótlékra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés.

(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetőleg annak területi szerve havonta - a hónap 10. napjáig - értesíti, az illetékes Igazgatóságot, ha

a) a foglalkoztatónál a biztosítottak létszáma a 100 főt eléri, vagy hat egymást követő hónapban 100 főnél kevesebb,

b) a családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató átalakul vagy megszűnik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a területileg illetékes Igazgatóság a családtámogatási kifizetőhelyet nyilvántartásba veszi, illetőleg törli. A családtámogatási kifizetőhely a nyilvántartásba vétellel jön létre, illetőleg a törléssel szűnik meg.

Vhr. 4/B. § A Cst.

a) 22. §-ában, 43. §-ának (5) bekezdésében és 45. §-ának (1) bekezdésében a kincstár vezetője alatt a Magyar Államkincstár elnökét;

b) 35. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában, ca) pontjában és (2) bekezdésében a kincstár alatt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatóságot - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságot - és kirendeltségeit;

c) 35. §-a (1) bekezdésének cb) pontjában a kincstár alatt a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát;

d) 43. §-ának (1) bekezdésében a kincstár alatt az igényelbíráló, illetőleg az egyéb szerv székhelye szerint illetékes Igazgatóságot;

e) 43. §-ának (4) bekezdésében a kincstár alatt a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó Igazgatóságot;

f) 48. §-ában az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, az egészségbiztosítási szerv alatt a területi egészségbiztosítási pénztárat;

g) 49. §-ának (1)-(2) bekezdésében a kincstár alatt a Magyar Államkincstárat

kell érteni.

Cst. 39. § Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

Vhr. 3. § A Cst. 39. §-a alapján - írásban - be kell jelenteni

a) családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

ad) a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,

ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,

ag) a Cst. 13. §-a alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

ah) az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását;

b) a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

ba) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

bb) ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,

bc) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,

bd) ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,

be) a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve a 22. § (1)-(4) bekezdésében megjelölt eseteket,

bf) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

bg) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,

bh) nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után,

bi) az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

bj) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,

bk) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ának (1)-(2) bekezdésében megjelölt módon és időtartamban történik;

c) a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl

ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,

cb) a gyermek - méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.

Cst. 40. § Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Jogalap nélkül igénybe vett ellátás

Cst. 41. § (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki

a) arra nem jogosult, vagy

b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

(2) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.

(4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha

a) az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;

b) az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

Vhr. 26. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátásokról az igényelbíráló szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a visszafizetésre kötelezett személyazonosító adatait,

b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát,

c) a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét,

d) a visszafizetés rendezésének módját.

(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(6) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért több igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terhel, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.

(7) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért több igényelbíráló szervet vagy egyéb szervet terhel a felelősség, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

Cst. 42. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(2) Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Cst. 43. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a családtámogatási kifizetőhely vagy az egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, akkor a határozatot a kincstár hozza.

(2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(3) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni.

Vhr. 26. § (2) A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában „hosszabb idő alatt megtérülő követelésen” a 12. naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni.

(4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.

(5) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt.

Vhr. 26. § (3) Ha a kötelezett fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget és a tartozás a keresetből sem vonható le, a tartozás behajtása végett a családtámogatási kifizetőhely a határozatot a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi a területileg illetékes Igazgatóságnak.

(4) A Cst. 43. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy

b) magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,

c) három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

Jogorvoslat

Cst. 44. § (1) Ha az ellátást igénylő az igényelbíráló szerv határozatával nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

Vhr. 26/A. § (1) A Cst. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezést a végzést, határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani.

(2) A családtámogatási kifizetőhely határozata ellen - a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - a területileg illetékes Igazgatósághoz lehet fellebbezni.

(3) A Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni

a) az Igazgatóság határozata;

b) a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának a Cst. 2. §-ának c) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény elbírálása során hozott határozata;

c) a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok által hozott határozat

ellen.

(2)

(3)

(4) A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti - a határozat kézbesítését követő 30 napon belül - az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti.

(5) A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.