3./A T�tel

A szoci�lis munka h�ttere: csal�dpolitika, szeg�nypolitika,

foglalkoztat�s �s b�rpolitika.

A csal�dr�l fogalmai

�      rendszerelm�let szempontj�b�l

Vizsg�lhatjuk k�ls� rendszer�nek szerepeit (apa, anya, fi�, le�ny, f�rj, feles�g) vagy alrendszereit (sz�l�k, gyermekek, f�rfiak, n�k), esetleg a k�ls� rendszer szerepeit (nagyapa, nagyanya, nagyb�csi, nagyn�ni, szomsz�d stb.), illetve alrendszereit (nagysz�l�k, rokonok, szomsz�dok stb.).

�      biol�gia szempontj�b�l

Az emberis�get, �jratermel� egys�get.

�      mint az emberi kapcsolatok sz�ntere

Ebben az esetben a csal�d ak�r h�ztart�st is jelenthet �s azokat is mag�ba, foglalja, akik teljesen egyed�l �lnek, de vannak kapcsolataik m�s szem�lyekkel.

�      a szociol�gia szempontj�b�l

A csal�d a t�rsadalom alapsejtje.

�      vall�s szempontj�b�l

A csal�dot, mint "a Teremt� m�v�t", aki "a maga t�rv�nyhoz�s�val szab�lyozza" a csal�d �let�t.

A csal�d saj�ts�gos kapcsolatforma, amelyben kihangs�lyozott az �rzelmi vonulat, az �nzetlen �ldozatk�szs�g, egym�s teljes elfogad�sa. Haz�nkban 8,5 milli� ember �l csal�dban, ami az emberek �let�nek leg�ltal�nosabban elfogadott kerete, �s fontos t�nyez�je a t�rsadalom �letszervez�s�nek.

Emberi kapcsolataink �ltal�ban h�rom szinten val�sulnak meg. Ezek: az

�      egym�s mellett �l�s,

�      k�zrem�k�d�s �s

�      kommunik�l�s.

A csal�d t�bb mint b�k�s egym�s mellett �l�s. Amikor pl. az anya babusgatja csecsem�j�t, ezt nem lehet p�rhuzamba hozni azzal az esem�nnyel, amikor egy�tt szurkolunk a n�z�t�ren, l�b�n�l.

A k�zrem�k�d� kapcsolatot is fel�lm�lja a csal�d. A gondjainkat megosztjuk �s tanulunk egym�st�l. A csal�dban mindez tel�tettebben, gazdagabban t�rt�nik.

A kommunik�l� kapcsolat is csak halov�ny f�nye a csal�d napj�nak. Az �lland� �s eleven k�rd�s-felelet, ny�lt �s �letbev�g� eszme- �s �rzelemcsere a csal�dban hat�sosabb, mint egy "�r�k bar�ts�gban".

Kapcsolatuk tartalma lehet ugyan eg�szen k�znapias: t�j�koztat�s, k�r�s, parancs stb., de az �rzelmi t�lt�s azt is gazdag�tja. A csal�dtagok kapcsolat�nak st�lusa lehet mindennapi: tekint�lyi, demokratikus, r�hagy�, bizalmat vagy j�akaratot sugall�, de ezeket is �titatja a csal�d b�vk�re.

A csal�di �letet �s kapcsolatait be�rny�kolj�k a neh�zs�gek:

�      A t�bbgyermekes csal�d anyagi gondokkal k�zd.

�      A h�zasod�si kedv cs�kken.

�      A v�l�sok sz�ma n�vekszik.

�      A gyermeksz�m fogy

�      Gyeng�l a sz�l�k szerep�nek hat�sa.

 A sz�l�k munkaviszonyban �llnak, s nem k�pesek kell� id�t szentelni gyermekeiknek.

�      V�ltozik a sz�l�-gyermek kapcsolatforma.

 A sz�l�k leereszked�k, enged�kenyek, k�nyeztet�k.

�      A csal�d bizonyos funkci�i elmos�dnak

Nincs el�g �lve sz�letett gyermek, nevel� hat�sa is gyeng�l.

�      A kiz�r�lagoss�g is elbizonytalanodott.

Gyakori a szabadszerelem, nem ritka az elk�telezetts�g n�lk�li p�rkapcsolat („pr�bah�zass�g").

�      Az abortusz haz�nkban fekete statisztik�t jelent.

 1995-ben minden m�sodik terhess�g abortusszal v�gz�d�tt. Elgondolkodtat�an magas sz�m (R�k�czi, 1997.13.), aminek eg�szs�g�gyi �s pszich�s k�vetkezm�nyei is vannak az any�ra, a csal�dra, s�t a t�rsadalomra egyar�nt.

�      A csal�d l�gk�re

L�nyeges szerepet, t�it be gyermekeink szocializ�l�d�s�ban, s�t a feln�ttek j� k�z�rzet�nek fenntart�s�ban. Viszont csal�djuk alaphangulat�t a csal�dtagok alak�tj�k ki �s form�lj�k.

2. H�tt�r

A csal�dpolitik�t er�sen meghat�rozza a n�k foglalkoztat�s-n�vel�se, mint gazdas�gi �rdek, szemben a n�k foglalkoztat�s-cs�kkent�s�vel, mint gazdas�gi, t�rsadalmi �s csal�di �rdekkel, a n�i emancip�ci� elve, szemben a n�pess�gpolitikai �rdekkel (legal�bb 3-4 gyermek csal�donk�nt), a kollekt�v nevel�s el�nybe helyez�se az egy�nis�g-fejleszt� csal�di nevel�ssel szemben. A csal�don bel�li nevel�s el�ny�sebb a gyermekek testi-lelki eg�szs�g�re. A csal�d a legr�gibb emberi int�zm�ny, a t�rt�nelem sor�n t�bb jelent�st is hordozott �s sok v�ltoz�son ment �t. Ma �ltal�ban az egyfed�l alatt �l� kisk�z�ss�get jel�li, amelynek tagjait vagy h�zass�gi k�tel�k, illetve egy�tt�l�si sz�nd�k, vagy sz�l�-gyermek kapcsolat f�zi �ssze, jelentheti tov�bb� a rokonok k�z�ss�g�t.

�trendez�dtek a sok �vsz�zados hagyom�nyok:

�      elterjedt a fogyaszt�i szeml�let, a m�dia behatolt a mag�n�letekbe, feler�s�d�tt a mobilit�s. A magyar k�tkeres�s csal�dmodell 1950-t�l terjedt el �s el�id�zte a csal�dok id�beoszt�s�nak �s az egyes csal�dtagok k�z�tti munkamegoszt�s v�ltoz�s�t.

�      Mind kevesebb id� jut a csal�dra, egym�sra, gyermekekre. Az elhatalmasod� munkan�lk�lis�g is, a gyermekes n�k �s f�rfiak mindink�bb h�tr�nyba ker�lnek a munkaer�-piacon.

�      Gyeng�lt a rokoni kapcsolatok jelent�s�ge, megritkultak a szem�lyes kapcsolatok. Ugyanakkor n�tt az olyan csal�d fontoss�ga, ahol a m�sutt hi�nyz� bens�s�ges kapcsolatok, szem�lyes k�t�d�sek megval�sulhatnak.

�      Az "�nmegval�s�t�s" f�ler�s�d�tt. A teljes�tm�nyre, sikerre �s haszonra orient�lts�g elhatalmasodott.

�      Az inform�ci�k eszk�zei (m�dia) is gyakran a csal�d ellen hangolj�k a k�zv�lem�nyt.

�      K�l�n k�rd�s �s gond a csal�d hi�nya.

�      Saj�ts�gos gondot jelent a v�l�s vagy hal�l �s az ezt k�vet� egyed�lnevel�s.

�      Probl�m�t jelent a gyermektelens�g a csal�dban.

�      Emelkedik az abortuszok sz�ma, mind testi mind pszich�s probl�m�k kialakul�s�hoz vezethet

3. Megold�s

Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozat�ban ezt olvassuk: "A lehet� legmesszebbmen� v�delem �s t�mogat�s illeti meg a csal�dot, a t�rsadalom term�szetes �s alapvet� csoportos egys�g�t, k�l�n�sen az�rt, mert biztos�tja annak fennmarad�s�t, �s gondozza �s neveli a magukr�l gondoskodni nem tud� gyermekeket"

A csal�dpolitika szem el�tt tartja

1.      a csal�d anyagi t�mogat�s�t

2.      A csal�d t�rsadalmi elismerts�ge �s fontoss�gtudata is l�nyeges elem.

3.      A gyermekes csal�dok keres�it jobb t�rsadalmi helyzetbe hozhatjuk ad�kedvezm�nnyel.

4.      Term�szetbeni juttat�sra is gondolni kell.

5.      A gyermekek napk�zbeni ell�t�sa s�rget� megold�sra v�r.

Van orvoss�g a csal�di bajokra.

�     A megel�z�s

Be kell vonni a teljes szoci�lis h�l�t, minden seg�t� szervezetet, bele�rtve az egyh�zakat �s civil szf�r�t is. Mindenki a maga hat�sk�r�ben �vja-v�dje �s seg�tse-gy�gy�tsa a csal�dot. A megel�z�s egyik lehet�s�ge (1) a csal�di �letre nevel�s, ami term�szetesen els�sorban a csal�dban zajlik a csal�di �let mint�j�n kereszt�l, az �voda hangs�lyozza a csal�di �letet k�l�n�sen a J�l m�k�d�" csal�dok bemutat�s�val a mes�kben, a pap�s-mam�s j�t�kok seg�t�s�vel stb., de az iskol�nak is ki kell vennie ebb�l a r�sz�t �s minden oszt�lyban t�rekedni kell a csal�di �letre nevelni. A csal�di �letre nevel�st be kell �p�teni az iskola napirendj�be, ak�r �rarendi, ak�r szabadid�s foglalkoz�sk�nt �s k�l�n felel�s „oktat�t" kell ezzel a feladattal megb�zni. Legalkalmasabb lenne a csal�dpedag�gus, ennek hi�ny�ban, pedig a szoci�lpedag�gus.

�     Felk�sz�t�s a h�zass�gra �s csal�di �letre

A Csal�dseg�t� Szolg�lat �s az egyh�zak feladata lenne a l�pcs�zetes �s m�dszeres felk�sz�t�s

�     A k�zv�lem�ny �s k�zerk�lcs jav�t�sa

T�rv�nnyel kell fell�pni az „er�szak kult�r�ja" (minden er�szakos cselekm�ny, erk�lcsi szabadoss�g, pornogr�fia) ellen, jelenjen az meg a m�di�ban, filmen vagy k�nyvben, vagy �ppen a hirdet� plak�tokon egyre megy.

�      Szorgalmazni a csal�di er�nyeket

 A kiegyen-s�lyozott, a pozit�v vall�s-erk�lcsi nevel�st, bemutat� filmeket, sz�ni el�ad�sokat stb.

�      „Csal�di M�diak�zpont" megszervez�se

Minden nagyobb telep�l�sen, ahol a csal�ddal �s a csal�di �lettel kapcsolatos filmek, k�nyvek, cikkek, sz�ndarabok stb. regisztr�l�sa, esetleg k�lcs�nz�se megt�rt�nne, s ahol m�dszertani levelek k�sz�ln�nek sz�r�lapk�nt.

�       Csal�dseg�t�st

Els�sorban a Csal�dseg�t� Szolg�latok, a Nevel�si Tan�csad�k, a Csal�di M�diak�zpontok, �s az egyh�zak feladata lenne. Foglalkozni kell a fiatal p�rokkal, gyermeket v�r�kkal, kisgyermekes csal�dokkal, a m�g j�l m�k�d� csal�dokkal �s a v�ls�gba jutottakkal el�ad�sok, vitaf�rumok, megbesz�l�sek, csal�di kir�ndul�sok, csal�dter�pia stb. szervez�s�vel.

�       Csal�d szoci�lis gondoz�sa

Szervezett anyagi t�mogat�s. Minden eszk�zzel k�zdeni kell a szeg�nys�g �s munkan�lk�lis�g ellen, seg�tve a hat�konyabb nevel�st a csal�dban azzal, hogy a kisgyermekes sz�l�k n�gy �r�s munkaviszonyt is v�llalhassanak.

�      �p�teni a csal�dok t�maszrendszer�t

Amit az egyh�zak m�r meg is kezdtek, ak�r a „H�tv�gek", ak�r a „Csal�di csoportok" szervez�s�vel.

Szeg�nypolitika

A szeg�nys�g �ltal�nos �s t�bb jelent�ssel b�r� fogalom. Az Eur�pa Tan�cs 1984-es d�nt�se �rtelm�ben „szeg�nynek kell tekinteni egy szem�lyt, egy csal�dot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkez�s�kre �ll� (anyagi, kultur�lis �s t�rsadalmi) er�forr�sok oly m�rt�kben korl�tozottak, hogy kiz�rj�k �ket a minim�lisan megk�vetelhet� �letform�b�l abban az orsz�gban, amelyikben �lnek

Megk�l�nb�ztetj�k

�      a teljes (abszol�t) szeg�nys�get, ami a l�tminimum alatti meg�lhet�si ellehetetlened�rt jelenti, valamint a

�      viszonylagos (relat�v) szeg�nys�get, ami csak szeg�nyebbet jelent, mint pl. az amerikai vagy a sv�jci polg�r.

�      anyagi (p�nzben, anyagi javakban szeg�ny) �s

�      szellemi (kult�r�ban, szellemi javakban szeg�ny).

 b�rez�s �s a munkan�lk�lis�g valahogy �sszef�ggenek.

A b�roll� a legmagasabb �s a legalacsonyabb fizet�s (munkab�r) k�z�tti k�l�nbs�g, ami haz�nkban igen nagy, b�r egyes orsz�gokban a mi�nkt�l ak�r sz�zszor is lehet magasabb.

A munkan�lk�lis�g k�l�nb�z� form�it ismerj�k.

�      Lehet ny�lt (manifeszt), ide tartoznak azok, akik jelentkeztek a munkak�zvet�t�n�l.

�      Rejtett (l�tens) munkan�lk�liek azok, aki nem jelentkeztek a munka�gyben, mert rem�nytelenek, „�gyis hi�ba". Sz�muk rohamosan n�.

�      A kapun bel�li munkan�lk�lis�g id�szakos (k�m�vesek, f�ldm�vesek t�len).

2. H�tt�r

A szeg�nys�g f�k�pp k�t alapelvt�l f�gg:

(1) Hogyan �l�nk? Ha egy szem�ly vagy egy csal�d sz�rja, vagy k�ptelen beosztani p�nz�t, a szeg�nys�g vesz�lyezteti. Vagy, ha az egy�n vagy a csal�d nem saj�t munk�j�b�l igyekszik �lni, peremhelyzetbe ker�l (szeg�nys�g, deviancia). Az is val�s, hogy az alkoholizmus, a b�n�z�s jelenti az elszeg�nyed�s egyik alapj�t.

(2) Mib�l �lj�nk? Itt f�k�pp a munkaviszony �s a b�rez�s ker�l latba. Kicsi az egy�n vagy csal�d j�vedelme, ez�rt k�ptelen meg�lni, k�ptelenek megfelel� lak�st b�relni, vagy v�s�rolni stb. A k�t alapelv �sszefon�dik. Ha nem tudjuk, hogyan �lj�nk, hamar nem lesz mib�l �ln�nk. Ha nincs mib�l �ln�nk, akkor nemigen tudhatjuk, hogy hogyan �lj�nk.

A probl�m�t s�lyosb�tja a t�ny, hogy a szeg�nys�g �thagyom�nyoz�ssal �jratermel�dhet. A szeg�ny csal�d gyermekei megtanulhatj�k azt az �letvitelt, megszokhatj�k a nincstelens�get (ig�nytelens�get) �s maguk is szeg�nyekk� lesznek. S�t maga a szeg�nys�gpolitika, illetve a szeg�nyek anyagi t�mogat�sa is bumer�ngk�nt vissza�thet, illetve a seg�t�s ellen�szt�nz� lehet: „Minek dolgozzam, amikor nyolc�rai munk�val kb. annyit, keresn�k, mint amit seg�lyk�nt, munkav�gz�s n�lk�l kapok!"

A szeg�nys�g f�gghet

�      az �letkort�l (�ltal�ban a gyermekek �s a nyugd�jasok szeg�nyebbek),

�      a b�r magass�g�t�l (az �gyv�dek gazdagabbak, mint pl. a pedag�gusok),

�      a munkav�llal�st�l (a munkan�lk�liek szeg�nyebbek),

�      az iskol�zotts�gt�l (�ltal�ban az iskol�zottabbak kev�sb� szeg�nyek, �m ez nem egy�rtelm� a magyar val�s�gban).

�      a lak�helyt�l (A v�rosi szeg�nys�g s�lyosabb, az �rintettek gy�k�r- �s t�maszrendszer n�lk�liek, mint a falusi, egyes orsz�gok szeg�nyebbek, mint m�sok, egyes

�      n�pcsoportok (Amerik�ban a feket�k, n�lunk a rom�k) lehetnek szeg�nyebbek, mint a lakoss�g m�s csoportjai.

Haz�nk polg�rainak nagyon kis sz�zal�ka mondhatja mag�t teljesenszeg�nynek, azok, akiknek havi j�vedelme nem �ri el a minim�lb�r, vagy minim�l-nyugd�j szintj�t. A t�bbiek viszonylagosan szeg�nyek, vagy gazdagok.

Nem vitathatjuk a b�rek alacsony mivolt�t. Befoly�solja:

(1) a fogyaszt�si cikkek kereslete �s k�n�lata,

(2) a piaci �rak ar�nytalan n�veked�se,

(3) a b�roll� nyit�sa (ma kb. 100 szoros),

(4) az egyes szakm�k �rt�kel�se (az �rtelmis�gi szakm�k le�rt�kel�dtek, a vezet� poz�ci�k fel�rt�kel�dtek),

(5) a b�rpolitika.

 A hangs�lyozott versenyk�pess�g l�nyege: „El tudom-e adni magam?"

A munkan�lk�lis�g mindig volt, van �s lesz, k�l�n�sen jellemz� a modern t�rsadalmakra. A munkan�lk�lis�gi sz�zal�kar�ny v�ltakoz�, hol magasabb, hol alacsonyabb, �ltal�ban az eur�pai �tlag (ha besz�lhet�nk ilyenr�l) felett �ll.

3. Megold�s

A szeg�nys�gpolitika l�nyege a teljes (abszol�t) szeg�nys�g elleni k�zdelem. Az eg�sz t�rsadalom feladata ez. Az 1993. �vi 111. t�rv�ny r�szletezi azon juttat�sokat, melyekkel a t�rsadalom felveszi a k�zdelmet az anyagi szeg�nys�g ellen.

�      Term�szetes az, hogy a csal�dt�mogat�st el�nyben kell r�szes�teni, hisz a gyermekes csal�d jelenti a t�rsadalom j�v�j�t.

�      Nem halogathatjuk a szeg�nypolitik�nkba be�p�teni az emberek k�pz�s�t. Seg�teni kell a polg�rokon, hogy legal�bb k�z�piskolai k�pzetts�ggel rendelkezzenek. A gy�ng�n j�vedelmez� szakm�kat gyakorl� egy�neket �t kell k�pezni kereset szakm�kra. Ugyanakkor a polg�rokat - f�k�pp a m�di�n kereszt�l - k�pezni kell a megfelel� �letvitelre: legyenek m�rt�ktart�ak, beoszt�ak, lelem�nyesek. Vitathatatlan, hogy a

�       A szeg�nypolitika egyik c�lja a „mib�l �lj�nk", a minim�lis meg�lhet�s biztos�t�sa minden polg�r �s minden csal�d sz�m�ra.

�