15/1998. (IV. 30.) NM rendelet hatodik rész
2007.08.30. 18:19
(7) A gondozási helyére visszakerült
eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében
fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele
történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés
megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges
intézkedéseket meg kell tenni.
A családi kapcsolatok, a családgondozás
87.
§ (1) A kapcsolattartásra
jogosult (a továbbiakban: hozzátartozó) és a gondozott gyermek
kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. Az ellátást nyújtó
elősegíti a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos
kapcsolattartását.
(2) A
kapcsolattartás formái különösen
a)
a gondozott gyermek meglátogatása tartózkodási helyén,
továbbá alkalmanként legfeljebb 2 napra történő elvitele (folyamatos
kapcsolattartás),
b) a
gondozott gyermek szabadságra történő elvitele (időszakos kapcsolattartás),
c) levelezés,
d) telefonkapcsolat,
e)
ajándékozás, csomagküldés.
(3) Az eltávozásra, szabadságra vitel alkalmankénti
időpontját és módját a gyermekotthon, illetve a fogyatékosokat ápoló-gondozó
intézmény, valamint a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a
továbbiakban: más bentlakásos intézmény) házirendje, illetve a nevelőszülői
hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás határozza meg. A
hozzátartozó köteles a gondozott gyermekért a megjelölt időpontban megjelenni,
és őt a megadott időben visszavinni.
(4) A
gyermekotthon, más bentlakásos intézmény, valamint a nevelőszülői hálózat
működtetője a gondozott gyermek, illetve a hozzátartozó kérésére indokolt
esetben gondoskodik a gyermeknek a hozzátartozóhoz történő el- és
visszakísérésről. A szülővel való kapcsolattartást elő kell segíteni abban az
esetben is, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés
büntetését tölti, feltéve, hogy ez megfelel a gyámhivatal döntésének.
(5) A
gondozott gyermeket a hozzátartozó a gyermekotthon, illetve más bentlakásos
intézmény házirendje, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével történt
előzetes megállapodás szerint látogathatja. A látogatás alkalmával gondoskodni
kell arról, hogy a gondozott gyermek és a hozzátartozó találkozása és a
látogatás alatti együttléte kulturált formában és zavartalan körülmények között
történhessen.
(6) A
levelezés és a telefonkapcsolat lehetőségének biztosítása során az ellátást
nyújtó a levéltitokhoz, illetve a magántitokhoz való jog biztosításával jár el.
(7) A
hozzátartozó a kapcsolattartás során köteles az ellátást nyújtó személlyel,
illetve az ellátást nyújtó intézmény munkatársaival a gondozott gyermek érdekét
szolgáló módon együttműködni, és az intézmény házirendjét betartani.
(8) Ha a kapcsolattartás kérdésében vita merül fel a
hozzátartozó és a gyám között, a gyám köteles a gyámhivataltól döntést kérni.
88.
§ (1) Az ellátást nyújtó a kapcsolattartás során
folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről,
fejlődéséről és a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről.
(2) A
gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának kijelölése
előtt a gyám kikéri a szülő véleményét.
(3) A
gondozott gyermek és a hozzátartozó kapcsolattartásának alakulásáról, a
szülőnek az ellátást nyújtóval való együttműködéséről
a)
a gyermekotthon rendszeresen - de legalább félévente -
írásban tájékoztatja a gyámhivatalt,
b) a
hivatásos gyám legalább félévente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt,
c) a
nevelőszülő folyamatosan beszámol a szakszolgálatnak, hivatásos gyámnak,
illetve megkeresésre a gyámhivatalnak, feltéve, hogy a hozzátartozóval
közvetlen kapcsolatot tart.
(4) Az ellátást nyújtó jelzi a gyámhivatalnak, ha
megítélése szerint a hozzátartozó a kapcsolattartás során a gondozott gyermek
személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, illetve ha kapcsolattartási
jogával a gondozott gyermek vagy az ellátást nyújtó sérelmére visszaél.
89.
§ (1) A gondozott gyermek és
családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására
alkalmassá tétele érdekében a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot
működtető, illetve a szakszolgálat családgondozója együttműködik az illetékes
gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni
elhelyezési terv szerint kell végezni.
(2) A
családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen
felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más
hozzátartozót, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe
vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart az
illetékes gyermekjóléti szolgálattal.
(3) A
családgondozó feladata különösen
a)
a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás
elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a
kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására,
b) a
gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a
gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése, és ha a gyermek és a szülő
közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel,
c) az
okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, ha a
szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben,
d) a
gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre,
e)
a hazakerülést követő teendők és életvitel - a gondozott
gyermekkel és a szülőkkel közös - megtervezése.
Az utógondozás
90.
§ (1) Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti
vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való
sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését utógondozással
kell segíteni a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint.
(2) A
volt gondozott fiatal felnőtt utógondozását a gyámhivatal határozata alapján a
gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy - a más bentlakásos
intézményben elhelyezett gyermek esetében - a szakszolgálat látja el. A
gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű, ha a gondozott
gyermekkel, illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban: utógondozott) kapcsolatos
család-, illetve utógondozási feladatokat ugyanaz a szakember (a továbbiakban:
utógondozó) látja el.
(3) Az utógondozás során az utógondozó együttműködik
az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint
bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat,
egyházi szervezeteket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az
utógondozottat segíteni tudják.
(4) Az utógondozó feladatai különösen, ha az
utógondozott
a) visszakerül
a családjába vagy önálló életet kezd
aa)
a hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti
az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését,
ab)
segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához,
kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását,
ac)
segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének
megfelelő közoktatási, szakképző, illetve felsőoktatási intézmény vagy
munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében,
ad)
a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek
ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában,
ae)
tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak
konfliktushelyzetei megoldásához,
af)
szükség szerinti rendszerességgel - de legalább havonta
egyszer - felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik az utógondozott
körülményeinek és életvezetésének alakulásáról,
ag)
legalább heti egy fogadónapon lehetőséget biztosít arra,
hogy az utógondozott problémái megbeszélésére
felkereshesse;
b) utógondozói
ellátásban részesül,
ba)
segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási,
munkavállalási, életviteli problémái megoldásához,
bb)
tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges
konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához,
bc)
a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek
ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten
kezelve önálló lakhatásának megoldását.
(5) A
(4) bekezdés b) pontja esetén az utógondozó feladatait a gyermekotthon
utógondozó részlegén, illetve az utógondozó otthonban dolgozó nevelő is
elláthatja.
91.
§ (1) Az utógondozó segítséget nyújt a fiatal
felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és
benyújtásához.
(2) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére
véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak
megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak
felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását.
(3) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére
javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára.
(4) Az utógondozó a gyámhivatal határozatában
foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének
célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt.
3. Cím
AZ UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS
92.
§ (1) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24.
életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt
utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára
a)
szükség esetén teljes körű ellátást kell biztosítani azon
időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy
nappali oktatás munkarendje szerinti, illetve felsőfokú oktatási intézmény
nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy felvételét várja szociális
bentlakásos intézménybe, vagy sorkatonai idejét tölti, továbbá
b) segítséget
kell nyújtani azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő
fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek.
(2) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt
számára a befogadását vállaló nevelőszülő, gyermekotthon vagy utógondozó
otthon, továbbá a külső férőhely működtetője lakhatási lehetőségről gondoskodik
és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. Ha a
fiatal felnőtt ellátásához zsebpénz biztosítása is szükséges, annak összege nem
lehet kevesebb a 82. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott
mértéknél.
(3) A
fiatal felnőtt kérelmére az ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal felnőtt
utógondozói ellátásra történő befogadásáról, ha a fiatal felnőtt a Gyvt. 93. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott helyzetben van, és elhelyezése az ellátást nyújtó férőhelyén
megoldható.
(4) Az ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha
a fiatal felnőtt korábbi ellátása során a Gyvt.
93. §-a (10) bekezdésének c) vagy d) pontjában
meghatározott magatartást tanúsította.
(5) Ha az ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a
fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indokolásával együtt az intézmény
érdek-képviseleti fóruma elé terjeszti.
(6) Az érdek-képviseleti fórum a kérelmet és az
elutasítás okát megvizsgálja és
véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról.
(7) Az ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az
utógondozói ellátásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli
megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen
a fiatal felnőtt
a)
vagyoni, jövedelmi viszonyaira,
b) egészségi
állapotára és személyiségére,
c) családi
körülményeire,
d) tanulmányai
folytatására,
e)
kötelezettségeire.
(8) Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal
felnőtt az ellátásért külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési
díjat fizet.
93.
§ (1) Az ellátást nyújtó nevelőszülő, gyermekotthon
vagy utógondozó otthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti a szakszolgálatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervek az utógondozói
ellátásról szóló gyámhivatali határozat kézhezvételétől számított 15 napon
belül értesítik a gyámhivatalt, és kezdeményezik az ellátás megszüntetését, ha
a fiatal felnőtt az ellátást nem vette igénybe, és ennek okáról az ellátást nyújtót nem tájékoztatta.
(3) A
gyámhivatalnak az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja
a)
a nevelőszülő, ha vele szemben a fiatal felnőtt
elfogadhatatlan magatartást tanúsít,
b) a
gyermekotthon, az utógondozó otthon, ha a fiatal felnőtt a házirendet többször
súlyosan megsérti.
4. Cím
A NEVELŐSZÜLŐ
A nevelőszülői hálózatot működtető feladatai
94.
§ (1) A nevelőszülői hálózat
szervezeti és működési rendjét a működtető SZMSZ-e
határozza meg. Az SZMSZ mellékleteként szabályozni kell a nevelőszülői, a
hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló
261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet
12. §-ában meghatározott költségtérítés feltételeit.
(2) A
nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és nevelőszülői
tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját,
alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program.
95.
§ (1) A Gyvt.
54. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti
egészségi állapot vizsgálatát a nevelőszülőnek jelentkező személy háziorvosa
végzi. A háziorvosi véleménynek tartalmaznia kell, hogy a nevelőszülőnek
jelentkező személy nem szenved-e
a)
a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi,
érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,
b) súlyos
pszichotikus zavarban,
c) alkoholfüggőségben,
d) kábítószer-függőségben,
e)
olyan betegségben, amely - akár időszakosan is - akadályozza
a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét
veszélyezteti.
(2) Ha a nevelőszülői hálózat működtetője a
nevelőszülői tevékenység ellátása, vagy a nevelőszülő háromévenkénti, illetve
rendkívüli felülvizsgálata során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőt
orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti.
(3) A
nevelőszülői hálózat működtetője környezettanulmányt készít annak megállapítása
érdekében, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a
gyermek fogadására. A környezettanulmány elkészítésére a működtető a
gyermekjóléti szolgálatot is felkérheti.
(4) A
nevelőszülő háziorvosi véleménnyel igazolja a működtető felé, hogy a vele egy
háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó
gyermeket.
96.
§ (1) Ha a nevelőszülői feladat ellátására a
nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmas, a nevelőszülői hálózat működtetője
értesíti a jelentkezőt a nevelőszülői tanfolyam időpontjáról.
(2) A
nevelőszülői tanfolyamot a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell
megszervezni.
(3) A
nevelőszülő működésétől kezdődően félévente legalább hat órában továbbképzésen
vesz részt.
97.
§ (1) A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző
személyt, mint nevelőszülői férőhelyet biztosítót - a
működtető és a jelentkező személy közös kérelmére - a szakszolgálat
nyilvántartásba veszi. A több megyére kiterjedően ellátást nyújtó működtető
több szakszolgálattól is kérheti a nevelőszülő nyilvántartásba vételét.
(2) Amennyiben a szakszolgálat az elhelyezési
javaslatában a nevelőszülőnél történő elhelyezést indítványozza a
gyámhivatalnak, a javaslat megküldésével egyidőben a
működtető megállapodást [Gyvt. 66/A.
§ (1) bek.] köt a nevelőszülői feladatokra alkalmas
személlyel.
(3) Amennyiben a gyámhivatal a nevelőszülőnél további
gyermeket helyez el, a működtető az ideiglenes hatályú elhelyezésről, illetve a
nevelésbe vételről szóló határozat kézhezvételét követően - a Gyvt. rendelkezése szerint - módosítja a
nevelőszülővel kötött megállapodást.
98.
§ (1) A működtető a Gyvt. 66/K. §-ában meghatározott
esetekben gondozó foglalkoztatásával segíti a hivatásos nevelőszülőt feladatai
folyamatos ellátásában.
(2) A
hivatásos nevelőszülő 30 napot meghaladó betegsége vagy egyéb akadályoztatása
esetén a működtető tájékoztatja a gyámhivatalt, illetve szükség szerint kezdeményezi
a hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek tartózkodási helyének vagy
elhelyezésének megváltoztatását, és ennek érdekében elhelyezési értekezlet
összehívását.
99.
§ A
működtető a gondozott gyermeknek a nevelőszülőnél történt elhelyezésével egyidőben biztosítja a gyermek számára a befogadáskor
szükséges ruházatot, valamint a tanulmányaihoz szükséges iskolai
felszereléseket.
100.
§ (1) A nevelőszülői hálózat
működtetője nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a
nevelőszülőt feladatai ellátásában, illetve biztosítja szakmai ellenőrzését.
(2) A
nevelőszülői tanácsadó feladata különösen
a)
a nevelőszülőnél elhelyezett gondozott gyermek egyéni
gondozási nevelési tervének - a 84. § szerinti - a nevelőszülővel közösen
történő elkészítése,
b) a
nevelőszülői család rendszeres, szükség szerinti alkalommal - de legalább 3
hetente - történő meglátogatása, és tájékozódás a gondozott gyermek
helyzetéről, fejlődéséről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával, nevelésével
kapcsolatos tapasztalatairól, esetleges problémáiról,
c) a
gondozott gyermek nevelési-oktatási intézményének rendszeres, szükség szerinti
alkalommal történő felkeresése, és tájékozódás a gyermek viselkedéséről,
tanulmányi eredményéről,
d) tanácsadás
keretében a nevelőszülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák
megoldásában, szükség esetén a nevelőszülő, illetve a gyermek megfelelő
szakemberhez történő irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való
hozzájutásuk elősegítése,
e)
ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő
megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá,
hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi
pótlékot a gyermekre fordítja-e,
f)
a 89. § szerinti családgondozás.
(3) A
nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a
nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során a Gyvt.
66/E. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat
tapasztalja.
|
Menü |
|
| |
|