149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
2007.08.30. 18:50
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi
eljárásról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1)
bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, a
házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (a
továbbiakban: Csjt.) módosító 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli
el:
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
2. § E rendelet
alkalmazásában
a) az ítélőképessége
birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi
fejlettségének megfelelően képes - meghallgatása során - az őt érintő tények és
döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni,
b) törvényes képviselő: a szülői felügyeletet
együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik
szülő, a gyám és a gondnok,
c) háztartás: az egy lakásban
életvitelszerűen együtt élő személyek,
d) kereső tevékenység: olyan rendszeres
munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve a
gyermek által az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai
gyakorlatot,
e) környezettanulmány
(helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti
helyszíni szemle,
f) szokásos tartózkodási
hely: ahol
az érintett személy életvitelszerűen tartózkodik.
3-5. §
5/A. § (1) A szociális és
gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata
ellátása érdekében
a) tájékoztatást kér és
nyilvántartást vezet a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, illetve az
általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés
megelőzése céljából indított programokról,
b) folyamatosan figyelemmel
kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat,
azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, gyermekjóléti szolgálatokat,
civil szervezeteket,
c) segítséget nyújt a b)
pont szerinti pályázatok benyújtásához és az elnyert támogatások cél
szerinti felhasználásához,
d) illetékességi területén
összehangolja a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat,
e) együttműködik a helyi
önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási
intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az
ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve
drogrehabilitációt végző intézményekkel,
f) részt vesz a
kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő
bűnmegelőzési tanács munkájában,
g) kapcsolatot tart az
áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség
áldozatvédelmi referensével,
h) közvetíti az
illetékességi területén kívül működő vagy országos szervezetek által
kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek
igénybevételéhez,
i) a gyámhatóságok
ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a
bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető
körülmények feltárására irányuló tevékenységre,
j) a gyermek sérelmére
elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző
gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a
szükséges feljelentés megtételéhez,
k) a büntetőjogi
felelősségre nem vonható 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást
nyújt a települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) és a
gyermekjóléti szolgálatnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó
segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi
intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi.
(2) A szociális és gyámhivatal minden év
június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti
jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a
fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet.
(3) A szociális és gyámhivatal a (2)
bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér
a) az Igazságügyi Hivatal
illetékes területi hivatalától, a rendőrségtől, valamint a jegyzőtől és a
gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők
számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól,
b) a gyermekjóléti
szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés
ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása
céljából a szociális és gyámhivatal egyeztető értekezletet tart. Az
értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, az önkormányzatok, a rendőrség,
az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző
intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi
intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a
büntetés-végrehajtási intézet, valamint a bűnmegelőzésben és az
áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.
(5) Az értekezletről készített írásbeli
összefoglalót a szociális és gyámhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt
megküldi az értekezletre meghívottaknak.
Bíróság előtti eljárás
6. § (1) A gyámhivatalt a
Gyvt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság előtti eljárásban a
gyámhivatal vezetője vagy ügyintézője jogosult képviselni.
(2) A gyámhivatal a Polgári Perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (4) bekezdése
értelmében a közigazgatási perben is perbeli jogképességgel rendelkezik.
II. Fejezet
Az egyes gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai
7. §
Ügyfél
7/A. § A gyermekvédelmi gondoskodás
keretébe tartozó eljárásokban a Ket. 15. §-ában meghatározottakon túl ügyfélnek
minősül,
a) amennyiben a gyámhatóság
a feladatkörébe tartozó döntést hoz
aa) a gyermekjóléti
szolgálat vezetője,
ab) a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat)
vezetője,
ac) a gyermekotthon
vezetője,
ad) a gyámként kirendelt
nevelőszülő;
b) az általa kezdeményezett
eljárásokban a gyermekjogi képviselő.
Eljárás az illetékességi területen kívül
7/B. § Az eljáró gyámhatóság az
illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a
személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb
körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható,
mint a jogsegély alkalmazásától.
Az eljárás megindítása
8. § (1) A gyámhatóság - ha
jogszabály másképp nem rendelkezik - az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben
hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.
(2) A gyámhatóság hivatalból
a) megindíthatja az
eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek
kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll,
b) megindítja az eljárást,
ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a
Gyvt. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte.
(3) Névtelen beadvány alapján az eljárást
megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján
nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány
alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.
(4) A gyámhatósági eljárást az e
rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy önállóan is
megindíthatja.
(5) A gyámhatóság a Ket. 29. §-ának (3)
és (9) bekezdésében foglalt értesítési kötelezettségének az eljárás
megindításától, illetve a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül tesz
eleget.
(6) Az eljárás megindításáról az
értesítés mellőzhető, ha
a) az a gyermekvédelmi
gondoskodás keretébe tartozó intézkedés eredményességét veszélyeztetné [Ket.
29. § (4) bek. a) pont],
b) a gyámhatósági
intézkedés fenntartásának szükségességét a gyámhatóság rendszeresen
felülvizsgálja (védelembe vétel, családba fogadás, nevelésbe vétel, a gyám és a
gondnok számadásával összefüggő ügyek) [Ket. 29. § (4) bek. c) pont].
(7) A gyámhatósági eljárásban hirdetményi
és közhírré tétel útján történő értesítésnek nincs helye.
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
8/A. § A gyermek ismételt
bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása
esetén a kérelmet a Ket. 30. §-ának e) pontjára hivatkozva nem lehet
érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
Az eljárás felfüggesztése
8/B. § (1) A gyámhatóság
felfüggesztheti az előtte folyó gyámügyi, gyermekvédelmi eljárást, ha az ügy
elbírálásához szükséges szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői
véleményeket készítő szerv, személy a megkereséstől számított 30 napon belül
elkészíti a szakértői véleményt.
(3) A gyámhatósági eljárást az ügyfél
kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú
házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a
gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával
kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni.
Irat
8/C. § Az örökbefogadási ügyek
elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést
tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar
nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság
ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú
nyelvvizsgával rendelkezik.
Környezettanulmány
9. § (1) A gyámhatóság a
Gyvt. 130. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes
környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére más
szervet vagy személyt is felkérhet.
(2) A gyámhatóság környezettanulmány
(helyzetértékelés) elkészítésére elsősorban a gyermekjóléti szolgálatot, a
körzeti védőnői szolgálatot, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti
fel.
(3) A környezettanulmány
(helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a Ket. 39. §-a (2) bekezdésében
foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermek
aa) lakóhelyén
életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetőségére
vonatkozó adatokat,
ab) gondozásának,
nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél
jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ac) háziorvosának,
védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási
intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ad) ügyének szempontjából
lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését;
b) a gondnoksággal érintett
személy
ba) életvitele, gondozása
szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő
személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bb) háziorvosának,
pszichiáter szakorvosának elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bc) által igénybe vett
szociális intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bd) anyagi és szociális
körülményeit,
be) ügyének szempontjából
lényeges megállapításokat.
Képviselet
10. § (1) A gyámhatóság az
eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a
gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.
(2) A törvényes képviselő az ügyben való
képviselet ellátására meghatalmazottat is megbízhat, kivéve, ha jogszabály
személyes eljárását írja elő.
(3) A szülői felügyeletet együttesen
gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben - a Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése
alapján - meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő
köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.
(4) Ha jogszabály a gyermek személyi
ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői
felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia,
illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.
(5) Ha a gyermek vagy a gondnokság alatt
álló személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a
gyámhatóság eseti gondnok útján gondoskodik képviseletükről [Ptk. 225. § (1)
bek.].
(6) A kapcsolattartással, a kiskorú
házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással,
a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal
kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni.
Meghallgatás
11. § (1) A gyámhatósági
eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem
elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve a meghallgatást mellőzni
kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy cselekvőképtelen vagy ismeretlen
helyen tartózkodik.
(2) A gyámhatóság a gyermeket az őt
érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti
szolgálat, valamint a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv
vagy személy útján hallgatja meg.
(3) A gyámhatóság nem mellőzheti a
gyermek közvetlen meghallgatását,
a) ha azt az ítélőképessége
birtokában lévő gyermek maga kéri,
b) a (4) bekezdésben
meghatározott kivétellel a korlátozottan cselekvőképes, valamint az
ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni
ügyében [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) 12/D. §],
c) ha azt külön jogszabály
rendeli el.
(4) Mellőzni lehet a
korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában lévő
cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha
a) a kifizetés, valamint a
gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel éves összege az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és
b) a törvényes képviseletet
gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gyermek beleegyezését. A
beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül különösen a szülők vagy más
törvényes képviselők magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata a
gyermek véleményéről, vagy ha a gyermek írásban maga is kéri a kifizetést,
illetve a pénzfelvételt.
(5) A (4) bekezdésben
foglaltakat a korlátozottan cselekvőképes személy meghallgatására megfelelően
alkalmazni kell.
(6) A gyámhatóság a
gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is
meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll.
(7) A gyámhatóság az
ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén
kívül is meghallgathatja.
Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét
12. § (1) Ismeretlen az a
személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott természetes
személyazonosító adatai nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek
alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő
központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) által, illetőleg a központi
idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.
(2) Az ismeretlen helyen
való távollét megállapítását
a) a körözés sikertelen
voltát igazoló rendőrségi okirat,
b) a települési
önkormányzat jegyzője vagy a központi szerv által kiállított lakcímkivonat,
c) az ismeretlen helyre
távozást tanúsító külföldi okirat,
d) egyéb, hitelt érdemlő
okirat
alapozza meg.
(3) A meghallgatandó
személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha
a) a központi szerv által
közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a
nyilvántartásban nem szerepel,
b) a központi szerv által
közölt címről vagy az ügyfél az általa megadott címről az idézés két alkalommal
„ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza.
(4) Az ügyfél
személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti
a központi szervet, valamint - amennyiben szükséges - a Büntetés-végrehajtás
Országos Parancsnokságát.
(5) Az ügyfél
ismeretlenségének, illetőleg ismeretlen helyen tartózkodásának tényét az ügy
érdemében hozott határozatban meg kell állapítani. A határozatot az ismeretlen
személy, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó személy részére a Ket. 40.
§-ának (5) bekezdése szerinti ügygondnoknak kell megküldeni.
(6)
A tárgyalás
13. § (1) A gyámhatóság
szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az
ügyfeleket székhelyére idézheti.
(2) A gyámhivatal - a
gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében - illetékességi
területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene
más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az
ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő települési önkormányzat polgármesteri
hivatalának hivatalos helyisége.
(3) Ha az ügyfél által
kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem
jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a gyámhatóság a rendelkezésére
álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti.
Az eljárás irataiba való betekintés
13/A. § A gyámhatóság az
iratbetekintési jogot a Ket. 68-69. §-ában foglaltakon kívül a Gyvt. 136.
§-ának (5) bekezdésben meghatározott esetben a szülő tekintetében végzéssel
korlátozhatja.
A döntés tartalma és közlése
14. § (1) A döntés rendelkező
részének a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakon kívül
tartalmaznia kell
a) a gyermeknek, valamint
annak a személynek a Gyvt. 5. § t) pontja szerinti természetes
személyazonosító adatait, akinek képviseletére gondnokot rendeltek, továbbá - a
(2) bekezdésben foglalt kivétellel - akire nézve jogot, illetve kötelezettséget
állapítottak meg,
b) a döntés
jogkövetkezményeiről való tájékoztatást, a teljesítés elmulasztásának
következményeire történő figyelmeztetést,
c) a döntés
végrehajtásában, teljesítésében közreműködő szerv megkeresését.
(2) Ha a gyámi vagy
gondnoki feladatokat nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve olyan személy
látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá
vonatkozóan a nevét, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői
hálózatot fenntartó megnevezését és székhelyét tartalmazza.
(3) Ha a késedelem
elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is
meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem
állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére.
(4) Ha a külföldi ügyfél
a Ket. 81. §-ának (1) bekezdése szerint kézbesítési meghatalmazott útján kéri a
kézbesítést, a gyámhatóság jegyzőkönyvben is nyilatkoztathatja a
meghatalmazottat a meghatalmazás elfogadásáról.
14/A. § A gyámhatóság a Ket. 71.
§-ának (3) bekezdése alapján az örökbefogadásra való alkalmasság
megállapításával, az otthonteremtési támogatással, a kiskorú házasságkötésének
engedélyezésével kapcsolatos ügyekben egyszerűsített határozattal dönthet.
A jogerő
|