149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet hatodik rész
2007.08.30. 19:39
62. § (1) Ha a gyámhivatal az
anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől
ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes
képviseletével és anyakönyveztetésével kapcsolatos eljárást hivatalból
folytatja le.
(2)
(3) Az ismeretlen
szülőktől származó gyermek részére a gyámhivatal soron kívül gyámot rendel és -
a Csjt. 41. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott intézkedések során - megállapítja mindazokat az
adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.
63. § (1) A
gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséhez a gyámhivatal megállapítja
a) a gyermek születési
helyét és idejét, valamint családi és utónevét,
b) képzelt szülőként a 60.
§ rendelkezése alapján az apa és anya családi és utónevét, születési helyét és
idejét, lakóhelyét.
(2) A
gyermek születési helye a szülés helye vagy a gyermek megtalálásának helye
lehet.
(3) Ha a gyermek
életkora bizonytalan, a feltételezhető születési időt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján kell megállapítani.
(4) Az anyakönyvi
bejegyzéshez szükséges adatokat a gyámhivatal a gyermek gyámjával egyetértésben
állapítja meg úgy, hogy az más jogos érdekét ne
sértse. A gyermek megtalálásának körülményeire utalni
nem lehet. A gyermekre sérelmes családi és utónév nem állapítható meg.
(5) Amennyiben a gyermek
valódi adatai, valamint a vér szerinti szülők adatai utóbb ismertté válnak, a
gyámhivatal kezdeményezi a gyermek születésének újbóli anyakönyvezését.
Intézkedések a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél
64. § (1) A
családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek
törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok
kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a
kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.
(2) A
családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására - ha a gyermek
gyámság alatt áll, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával - a gyám is
jogosult.
(3) A
Csjt. 44. §-ának (2)
bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő
a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a
perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A
gyámhivatal annak eldöntésénél, hogy a családi jogállás megállapítására
irányuló per megindításához a hozzájárulást megadja-e, azt vizsgálja, hogy a
származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy gondnokság
alatt álló személy érdekében áll-e.
NEGYEDIK RÉSZ
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
VIII. Fejezet
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
65. § (1) A
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény)
megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a 3. számú melléklet szerinti
nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,
b) a gyermek elhelyezése
vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott
bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a 18. § (2) bekezdésében
meghatározott jegyzőkönyvet,
c) a Gyvt.
19. §-a (2) bekezdésének aa)
alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
d) a Gyvt.
19. §-a (2) bekezdésének ab) alpontjában
szabályozott esetben a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek
egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
e) a Gyvt.
20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az
oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló
tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
f) a Gyvt.
20. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben a
házassági anyakönyv másolatát.
(2) A
kérelem beadásának napja a kérelem átvételének, illetve ha a kérelmet posta
útján terjesztették elő a kérelem postára adásának igazolt napja. Amennyiben a
rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be,
úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt
napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos
bejelentés megtörténik.
(3) A
rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki
hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
(4) Az egy főre jutó
havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók
tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa
által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj
összegével.
(5) Ha a települési
önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat
a) ingatlanra vonatkozó
becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az
ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,
b) járműre vonatkozó
becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett
belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével
állapítja meg.
(6) A
vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak
különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és - kivéve,
ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő
közeli hozzátartozó - a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.
(7) A
vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot
meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A
meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
(8) Ha a települési
önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet
vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a
gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló
vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.
(9) A
(8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a
lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai,
az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.
66. § (1) A
Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének
alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös
háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket,
valamint a házastárs gyermekeit [az a)-b)
pont alattiak a továbbiakban együtt: gyermek].
(2) A
támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt
a gyermeket is, aki
a) átmenetileg tartózkodik
a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban,
hetes otthonban,
b) 30 napot meg nem
haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(3) A
családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló
gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel
közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás
megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe
venni [Csjt. 104. § (1) bek.].
66/A.
§ (1) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a
kérelem benyújtásának napja.
(2) A
rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek
vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet
kell előterjesztenie.
(3) A
rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem
a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három
hónapban is benyújtható. Ha a rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt
megállapítása iránti eljárás a korábbi jogosultság megszűnése előtt
befejeződik, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól
kell megállapítani.
67. § (1) Ha a felsőfokú
iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres
kedvezményre való jogosultság időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres
kedvezmény feltételeit a települési önkormányzat jegyzője soron kívül
felülvizsgálja.
(2) A
felülvizsgálat során a nagykorú gyermek felhívásra benyújtja a házasságkötése
szerinti új családjára vonatkozó, a 65. § (1) bekezdésében, továbbá a 3. számú
mellékletben szabályozott nyilatkozatokat, igazolásokat.
(3) Ha a felülvizsgálat
eredményeképpen a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a
rendszeres kedvezmény megállapításának feltételei nem állnak fenn, a rendszeres
kedvezményre való jogosultság megszüntetéséről határozattal dönt.
(4) A
rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése
esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap
első napján szűnik meg.
Pénzbeli támogatás
68. § (1) A
Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott pénzbeli támogatás folyósításáról nem
kell határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani.
(2) A
települési önkormányzat jegyzője a 4. számú melléklet szerinti adatlapon
a) a tárgyév július
hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév július 10-éig,
b) a tárgyév november
hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 10-éig
értesíti a Magyar Államkincstár
illetékes Területi Igazgatóságát - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és
Pest Megyei Regionális Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) - a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított pénzbeli támogatás
összegéről.
(3) Az Igazgatóság a
beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat
a) a tárgyév július
hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév július 15-éig,
b) a tárgyév november
hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 15-éig
megyénként, önkormányzatonkénti
bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Belügyminisztérium részére. A
Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a
Minisztériumnak.
(4) A
Minisztérium
a) a tárgyév július
hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév július 18-áig,
b) a tárgyév november
hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 18-áig
rendelkezik a Magyar Államkincstár
felé a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési
önkormányzatok részére történő átutalásáról.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
68/A.
§ (1) A Gyvt. 20/B. §-ában
meghatározott kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a gyám
lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál
kell előterjeszteni.
(2) A
kérelemhez a kérelmező igazolást csatol arról, hogy a Gyvt.
20/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában
foglalt ellátások valamelyikében részesül.
(3) A
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása során a települési
önkormányzat jegyzője
a) beszerzi a gyámrendelő
határozat másolatát,
b) a Csjt.
61. §-ában foglaltak alapján megvizsgálja a kérelmező
tartási kötelezettségét.
68/B. § (1) A
települési önkormányzat jegyzője - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
határozatban rendelkezik a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való
jogosultság
a) megállapításáról,
b) éves felülvizsgálatának
eredményéről,
c) megszüntetéséről.
(2) A
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás kizárólag pénzbeni
ellátásként állapítható meg.
(3) A
tárgyhónapra esedékes kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegét a települési
önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.
(4) A
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegének az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének változása miatti módosulásáról nem kell külön határozatot
hozni.
(5) A kiegészítő
gyermekvédelmi támogatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás
összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.
68/C. § (1) Ha a kiegészítő
gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy lakóhelye a támogatás
folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó
támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja.
(2) Lakóhelyváltozás
esetén a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy kérésére vagy
az új lakóhely szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett
iratokat haladéktalanul meg kell küldeni a jogosult új lakóhelye szerint
illetékes jegyzőnek.
(3) Az új lakóhely
szerint illetékes jegyző a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást
a lakóhelyváltozást követő hónap 1. napjától folyósítja.
68/D. § (1) A
települési önkormányzat jegyzője az 5. számú melléklet szerinti adatlapon
minden hónap 10-éig értesíti az Igazgatóságot a kiegészítő gyermekvédelmi
támogatás összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelhető előleg
összegéről. A tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.
(2) Az Igazgatóság a
beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat minden hónap 15-éig
megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a
Belügyminisztérium részére. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron
kívül megküldi a Minisztériumnak.
(3) A
Minisztérium minden hónap 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé az 5.
számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok
részére történő átutalásáról.
(4) Az (1)-(3) bekezdés
szerint igényelt kiegészítő gyermekvédelmi támogatással az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint
kell elszámolni.
68/E. § (1) A
Gyvt. 20/B. §-a (4)
bekezdésében meghatározott pótlék folyósításáról nem kell határozatot hozni,
illetve végzést kibocsátani.
(2) A
települési önkormányzat jegyzője a 6. számú melléklet szerinti adatlapon
a) a tárgyév július
hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév július 10-éig,
b) a tárgyév november
hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november
10-éig
értesíti az Igazgatóságot a Gyvt. 20/B. §-a (5) bekezdése
alapján megállapított pótlék összegéről.
(3) Az Igazgatóság a
beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat
a) a tárgyév július
hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév július 15-éig,
b) a tárgyév november
hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november
15-éig
megyénként, önkormányzatonkénti
bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Belügyminisztérium részére. A
Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a
Minisztériumnak.
(4) A
Minisztérium
a) a tárgyév július
hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév július 18-áig,
b) a tárgyév november
hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november
18-áig
rendelkezik a Magyar Államkincstár
felé a 6. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési
önkormányzatok részére történő átutalásáról.
IX. Fejezet
A gyermektartásdíj megelőlegezése
69. § (1) A
gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult
gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.
(2) A
Gyvt. 22. §-ának (7)
bekezdése alapján történő gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a
nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.
(3) A
kérelemben
a) nyilatkozni kell, hogy
nem áll fenn a Gyvt. 22. §-ának
(5)-(6) bekezdése szerinti kizáró ok,
b) meg kell jelölni azokat
az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.
(4) A
kérelemhez csatolni kell:
a) a 7. számú melléklet szerinti
nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal,
b) a gyermektartásdíjat
megállapító jogerős bírósági határozatot,
c) a Gyvt.
22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerinti
megelőlegezés iránti kérelem esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje
szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,
d) a gyermektartásdíj
eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó
6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj
behajtása iránti eljárás megindítását igazoló
okiratot.
(5) A
Gyvt. 22. §-ának (7)
bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a
gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani. A
kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást.
(6)
A Gyvt. 4. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti személy a kérelméhez a (4) bekezdésben meghatározottakon
túl csatolja a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági
igazolványának a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült
másolatát.
70. § (1) A
gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - a kérelem
benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi - behajthatatlanságáról.
(2) A
gyermektartásdíj megelőlegezésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel -
akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított
gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és
a) a kötelezett munkabérére,
más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás
eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,
b) a részösszegű megfizetés
vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj
alapösszegének 50%-át nem haladta meg.
(3)
(4) Amennyiben a
jogosult a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további,
legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelését kéri, azt a tényt, hogy a Gyvt. 24. §-ának (1) bekezdésében
foglalt kizáró feltétel nem áll fenn, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző
által végzett, a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő
behajtásának teljes vagy részbeni eredményességét tanúsító irattal kell
igazolni. Az iratot a gyámhivatal szerzi be.
(5) Ha a kötelezett
lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés
vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia,
hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.
(6) Ha a
jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell
venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti
Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
71. § (1) A
gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági
végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének
közlése végett.
(2) Amennyiben a
tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a
letiltással kapcsolatos adatok közlésére.
72. § A gyámhivatal az eljárás
megindításáról szóló értesítésében [8. § (5) bek.]
felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj
haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó
nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt.
24. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményekre.
|