149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet hetedik rész
2007.08.30. 19:43
73. § (1) A
gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozat rendelkező részének a 14.
§-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a megelőlegezett
gyermektartásdíj összegét,
b) a gyermektartásdíj
megelőlegezésének időtartamát,
c) a folyósítás kezdő
napját,
d) tájékoztatást arra
vonatkozóan, hogy kérelemre a megelőlegezés ismételten elrendelhető, illetve a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése
alapján tovább folyósítható,
e) tájékoztatást arra
vonatkozóan, hogy az érintettek kötelesek haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak,
ha
ea) tudomást szereznek a
kötelezett jövedelméről, vagyonáról, valamint a gyermektartásdíj-fizetés
feltételeinek megszűnéséről,
eb) a kérelmezőnek a Gyvt. 22. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott körülményeiben változás állt be,
ec) a kötelezett rendszeres
jövedelmére, valamint egyéb vagyonára a végrehajtás eredménnyel járt,
ed) a kötelezett a kérelmező
részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
ef) a gyermek nagykorúvá
vált és a nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat nem folytat,
illetve, ha ezen tanulmányok folytatása miatt került
sor a gyermektartásdíj továbbfolyósítására vagy megállapítására, és a fiatal
felnőtt a tanulmányait abbahagyta,
eg) a Gyvt.
22. §-ának (6) bekezdése alapján történt a
megelőlegezés, és a részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás összege
meghaladja a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének
50%-át,
f) - szükség esetén - az
azonnali végrehajthatóság kimondását,
g) rendelkezést a
megelőlegezett gyermektartásdíjnak a kérelem benyújtása napjától a határozat
meghozatala napjáig terjedő időszakra vonatkozó egyösszegű kifizetéséről.
(2) A
gyámhivatal határozatát megküldi a jogosultnak, a kötelezettnek, a kötelezett
utolsó ismert munkáltatójának, a végrehajtást foganatosító bíróságnak, illetve
az önálló bírósági végrehajtónak, a kötelezett lakóhelye - lakóhely hiányában
tartózkodási helye - szerinti ügyészségnek, jegyzőnek, valamint a gyámhivatal
székhelye szerinti jegyzőnek és a külföldön lakó kötelezett esetében a
Kereskedelmi és Hitelbanknak.
(3) A
Gyvt. 24. §-ának (3)
bekezdésében foglaltak alapján történő felfüggesztés esetén a gyámhivatal 30
napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a
gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelőlegezés
feltételei nem állnak fenn, úgy a megelőlegezést meg kell szüntetni.
(4) Amennyiben a (3)
bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett
gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítást annak a
hónapnak az első napjától kell elrendelni, amely hónaptól a jogosult nem
részesült gyermektartásdíjban.
(5) Amennyiben a bíróság
a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli
vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselője
bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj
összegét, a bíróság jogerős határozatának megfelelően, az ítélet jogerőre
emelkedésének napjától - a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül -
felemelni, illetve csökkenteni.
(6) A
gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíjról,
annak kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente
tájékoztatja a kötelezett lakóhelye - lakóhely hiányában a tartózkodási helye -
szerinti jegyzőt a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett.
74. § (1) A tárgyhónapra
esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat a
tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(2) A
gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíjjal kapcsolatban hozott valamennyi
határozatáról értesíti a 73. § (2) bekezdésében felsoroltakat.
(3) Amennyiben a
gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama alatt a gyámhivatal illetékessége
megváltozik, a megelőlegezett gyermektartásdíjat a jogosult új lakóhelye szerint
illetékes városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző folyósítja tovább az
illetékességváltozásról szóló határozat alapján. Ezen
határozatnak tartalmaznia kell azon időpontot, amelytől az illetékessé vált
jegyzőnek kell folyósítani a megelőlegezett gyermektartásdíjat.
(4)
75. § (1) Amennyiben a
jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy
alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső
előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.
(2) A
kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt az (1) bekezdés
szerint közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése
előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.
(3) A
gyámhivatal székhelye szerinti jegyző az (1) bekezdés szerinti jogosulatlanul
felvett és visszafizetett összeget, valamint a Gyvt.
24. §-ának (8) bekezdése szerint megtérített összeget
köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.
76. § (1) A
gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíj
összegéről a 8. számú melléklet szerinti adatlapon a kifizetés
hónapjának 10. napjáig értesíti a területileg illetékes Igazgatóságot.
(2) Az Igazgatóság a
beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat minden hónap 15-éig
megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a
Belügyminisztérium részére. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron
kívül megküldi a Minisztérium részére.
(3) A
Minisztérium minden hónap 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 8.
számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok
részére történő átutalásáról.
(4) A
(1)-(3) bekezdés szerint igényelt támogatásokkal az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint kell
elszámolni.
(5) A
gyermektartásdíj megelőlegezése után a tárgyév december hónapjában előleg nem
igényelhető.
X. Fejezet
Otthonteremtési támogatás
77. § (1) A
fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelmében nyilatkoznia
kell:
a) a Gyvt.
25. §-ának (6) bekezdésében foglaltakról,
b) az otthonteremtési
támogatással elérni kívánt célról, a kapcsolódó pénzfelhasználási tervről, az
igénybe vehető egyéb forrásokról (különösen: pályázat, önkormányzati, munkaadói
támogatás, előtakarékosság),
c) ingatlanszerzés esetén a
Gyvt. 26. §-ának (4)-(5)
bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről.
(2) A
kapcsolódó pénzfelhasználási tervben - az otthonteremtési támogatás legfeljebb
10%-ának mértékéig - feltüntethetőek a Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos
költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási
illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség.
78. § (1) A
gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének megállapítása érdekében
beszerzi
a) a kérelmező önjogúvá
válását megállapító gyámhivataltól a döntéshez szükséges iratokat, adatokat,
így különösen
aa) a nagykorúvá vált
vagyonáról szóló értesítést,
ab) a volt vagyonkezelő
végszámadását,
ac) a nevelésbe vett gyermek
tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt,
b) a területi
gyermekvédelmi szakszolgálattól a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel
meglétére vonatkozó igazolást,
c) az otthonteremtési
támogatással megszerezni kívánt ingatlan adó- és értékbizonyítványát,
amennyiben a kérelem benyújtásakor ismertek a megvásárolni szándékozott
ingatlan adatai.
(2) A
gyámhivatal szükség esetén környezettanulmányt szerez be, és a fiatal felnőtt
utógondozójától javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a
pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttműködés
feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási
módjáról és várható időpontjáról.
(3) A
gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor -
amennyiben a kérelmező nem áll utógondozás alatt - a (2) bekezdésben foglaltak
érdekében a fiatal felnőtt részére a lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi
szakszolgált utógondozóját rendeli ki a Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése szerinti időtartamra.
(4) A
Gyvt. 25. §-ának (5)
bekezdése tekintetében lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minősül minden
olyan külső és belső építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan
ingatlan beköltözhető, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek minősül
továbbá a fűtés korszerűsítése (fűtőtest, vízmelegítő, kazán vásárlása).
A határozat tartalma
79. § A gyámhivatal az
otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl
a) jóváhagyja az
otthonteremtési támogatás iránti kérelemben megjelölt célt és a
pénzfelhasználási tervet,
b) rendelkezik az
otthonteremtési támogatás összegéről és az igénybevétel módjáról,
c) kötelezi a támogatást
igénybe vevő fiatal felnőttet és az utógondozót az együttműködésre,
d) előírja a fiatal
felnőttnek, hogy a körülményeiben bekövetkezett és a pénzfelhasználási tervet
is érintő lényeges változást haladéktalanul jelentse be a gyámhivatalnak,
e) megállapítja a támogatás
igénybe vett összegéről történő elszámolás feltételeit és határidejét,
f) figyelmezteti az
otthonteremtési támogatásban részesített fiatal felnőttet a jogosulatlan és rosszhiszemű
igénybevétel jogkövetkezményére [Gyvt. 133. § (2) bek.],
g) szükség szerint
rendelkezik az elidegenítési tilalom bejegyzéséről.
80. § (1) A
gyámhivatal az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának
figyelembevételével elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás
felhasználásáról készített elszámolását és felmenti az utógondozót, amennyiben
őt az otthonteremtési támogatás felhasználása érdekében rendelte ki, vagy a
korábban elrendelt utógondozás időtartama lejárt.
(2) A
gyámhivatal az elidegenítési tilalom időtartamának letelte előtt is
hozzájárulhat az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlan
elidegenítéséhez (a tilalom feloldásához), ha azt a fiatal felnőtt megváltozott
életkörülményei (pl: házasságkötés) indokolják.
(3) A
korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával
megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal - legfeljebb az előzőleg előírt
időtartam lejártáig - jogosult bejegyeztetni az elidegenítési tilalmat az új
ingatlanra.
81. § (1) A
gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a határozat jogerőre emelkedését követő
hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének
kifizetése iránt.
(2) A
gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a jogerősen megállapított otthonteremtési
támogatás összegét - kifizetés céljából - a 9. számú melléklet szerinti
adatlapon minden hónap 10. napjáig jelenti az Igazgatóságnak. Az
otthonteremtési támogatással való elszámolás során egyebekben a 76. § (2)-(4)
bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
ÖTÖDIK RÉSZ
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
XI. Fejezet
Általános rendelkezések
82. § (1) A
Gyvt. 11. §-ának (1)-(2)
bekezdésében meghatározott szerv vagy személy, valamint a gyermekjóléti
szolgálat akkor kezdeményezi a jegyző, illetve a gyámhivatal hatáskörébe
tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre,
vagy attól eredmény nem várható.
(2) A
Gyvt. 17. §-ában
meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a
gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos
veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha
a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít.
(3) A
pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú esetében az (1) bekezdésben
meghatározott intézkedéseket a pártfogó felügyelő is kezdeményezheti.
(4) A
gyermekjóléti szolgálat, valamint a hivatásos pártfogó a gyámhivatalnak tett
intézkedéséről egyidejűleg tájékoztatja a jegyzőt.
(5) A
jegyző, illetve a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó
intézkedést tesz, ha
a) a veszélyeztetettség
megszüntetése a szülő együttműködésével nem biztosítható,
b) a gyermeknek nincs a
szülői felügyeleti jog gyakorlására képes és jogosult szülője, és a gyermeket
veszélyeztető körülmények elhárítása gyám kirendelésével sem biztosítható,
c) a gyermek saját
családjában történő gondozása, a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte,
vagy más családi ok miatt nem biztosított.
(6) A
szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés
ellenére
a) nem teszi meg a gyermek
érdekében szükséges intézkedéseket,
b) nem járul hozzá vagy egyébként akadályozza a gyermek körülményeinek
megfelelő gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi vagy közoktatási
ellátás (a továbbiakban: alapellátás) igénybevételét.
(7) A
gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál
figyelembe kell venni
a) a veszélyeztetettség
jellegét,
b) a gyermek személyiségét,
c) a gyermek családi
körülményeit,
d) az intézkedés várható
hatásait,
e) a gyermeknek - a Gyvt. 6. §-ának (1) és (2)
bekezdésében meghatározott - saját családi környezetében történő nevelkedéséhez
fűződő jogát.
83. § (1) A
jegyző az általa folytatott eljárás során
a) felhívja a gyermekjóléti
szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a
gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve
b) az iratok egyidejű
megküldésével megkeresi a gyámhivatalt a hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi
intézkedés megtételére, ha a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése sem
az alapellátás keretében, sem a jegyző által alkalmazott gyermekvédelmi
intézkedéssel nem biztosítható.
(2) A
gyámhivatal az általa folytatott eljárás során
a) felhívja a gyermekjóléti
szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a
gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve
b) az iratok egyidejű
megküldésével megkeresi a jegyzőt, ha a gyermek veszélyeztetettségének
megszüntetéséhez a jegyző hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele indokolt
vagy szükséges.
(3) A
jegyző, illetve a gyámhivatal, mint megkeresett hatóság határozattal dönt a
gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetéséről.
(4) Az (1) bekezdés a)
valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jegyző, illetve a gyámhivatal az
általa addig alkalmazott gyermekvédelmi intézkedést megszünteti.
XII. Fejezet
Védelembe vétel
Az eljárás megindítása
84. § (1) A
jegyző a Gyvt. 17. §-ának
(2) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata
alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.
(2) A
gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás
során
a) nyilatkozik az
alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési
készségéről,
b) megküldi a gyermekjóléti
alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet,
c) véleményt nyilvánít a
gyermek veszélyeztetettségének okáról,
d) javaslatot tesz a
kirendelhető családgondozó személyére,
e) javaslatot tesz a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontjai alapján szükséges intézkedésekre.
(3) Ha a védelembe vétel
iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző
megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat 15 napon
belül történő megtételére.
(4) A
tartózkodási hely szerint illetékes jegyző a védelembe vétel iránti eljárás
során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől a gyermekre
vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.
85. § (1) A
jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból
indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.
(2) Ha a gyermek
veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a
gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján
valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a jegyző az (1) bekezdésben foglalt
döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás
keretében történő segítségnyújtásra.
(3) Ha a gyermek
veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás
önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a
családból kiemelni -, a jegyző a gyermeket védelembe veszi.
86. § (1) A
jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart.
(2) A
tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a védelembe
vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez.
(3) A
tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót
is, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette.
(4) Az eljárás során a
gyermeket és a szülőt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a
gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. A
nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az
együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.
A határozat tartalma
87. § A védelembe vételről
szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban
meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a családgondozó
kirendelését,
b) a kirendelt
családgondozó felhívását a gondozási-nevelési tervnek a határozat jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül történő elkészítésére és a jegyzőnek történő
megküldésére,
c) a gyermek és a szülő
kötelezését a családgondozóval való együttműködésre,
d) a gyermek és a szülő
figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire,
e) a Gyvt.
68. §-a (3) bekezdésének a)-g)
pontja alapján elrendelt intézkedéseket,
f) a felülvizsgálat
határidejét,
g) az illetékes
önkormányzat képviselő-testületének megkeresését a Gyvt.
18. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak
teljesítése érdekében,
h) a kirendelt
családgondozó, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más
törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy bármikor kezdeményezhetik a
védelembe vétel felülvizsgálatát.
|