149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet nyolcadik rész
2007.08.30. 19:45
A családgondozó kirendelése és felmentése
88. § (1) Családgondozóként
elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki
a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét
feltárta. A kirendelt családgondozó - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével
- a jegyzővel közvetlenül tart kapcsolatot. A kirendelt családgondozó szükség
szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a
családgondozás eredményéről.
(2) A
családgondozó tisztsége megszűnik
a) a védelembe vétel
megszűnésével vagy megszüntetésével,
b) ha a jegyző a
családgondozót felmenti vagy elmozdítja.
(3) A
jegyző a családgondozót felmenti, ha
a) alkalmatlan feladatára,
b) a családgondozó fontos
okból felmentését maga kéri,
c) utólag keletkezik olyan
akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja,
d) a jegyző illetékessége
megszűnik.
(4) Ha a családgondozó
jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a jegyző
tisztségéből elmozdítja.
(5) A
családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel
megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni.
Egyéni gondozási-nevelési terv
89. § (1) A
családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül kell - a szülővel és a gyermekkel
együttműködve - elkészítenie.
(2) Az egyéni
gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülő és a
gyermek azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének
megszüntetéséhez szükségesek.
(3) A
tervet a családgondozó ismerteti a szülővel és a gyermekkel, majd annak
elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a
jegyzőnek.
A védelembe vétel felülvizsgálata
90. § (1) A
védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás hivatalból - vagy a kirendelt
családgondozó kezdeményezésére - továbbá a korlátozottan cselekvőképes gyermek,
a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére indul. A felülvizsgálat iránti
eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A
felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban rendelkezni kell:
a) a védelembe vétel
fenntartásáról vagy megszüntetéséről,
b) a következő
felülvizsgálat határidejéről,
c) az új egyéni
gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő
megjelölésével,
d) a Gyvt.
68. §-a (3) bekezdésének a)-g)
pontja alapján elrendelt újabb intézkedésekről.
A védelembe vétel megszüntetése és megszűnése
91. § (1) A
gyámhatóság határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt.
69. §-a (1) bekezdésének a)-d)
pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
(2) A
védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával.
(3) Ha a védelembe vétel
fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, a kirendelt családgondozót
határozatával felmenti, és egyidejűleg értesíti az illetékessé vált jegyzőt a
szükséges intézkedések megtétele céljából.
(4) Ha a védelembe vétel
fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, az illetékessé vált jegyző a
védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről
a 90. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása
esetén családgondozót rendel.
XIII. Fejezet
Családba fogadással kapcsolatos ügyek
92. § A családba fogadás iránti
eljárás során a gyámhivatal
a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott
személyeken kívül a családba fogadó személyt, illetve személyeket,
b) tájékoztatja a feleket
nyilatkozataik jogkövetkezményéről,
c) megvizsgálja a családba
fogadás okát és várható időtartamát,
d) megvizsgálja a szülő(k) által megnevezett családba fogadó személy(ek) alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet(nek)-e gyámságot,
e) környezettanulmányt
készít.
A határozat tartalma
93. § (1) A
családba fogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban
foglaltakon kívül tartalmazza
a) a családba fogadó
személy gyámul történő kirendelését,
b) a gyámi tisztséggel járó
jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,
c) a vagyonkezelésre
feljogosított gyám kijelölését,
d) a gyámi tisztséggel járó
jogokról és kötelezettségekről, valamint a vagyonkezelői joggal felruházott
gyám számadási kötelezettségéről való tájékoztatást,
e) a vagyonleltár alapján
az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám
vagyonkezelésre jogosult,
f) a szülői felügyeleti jog
szünetelésének megállapítását,
g) a szülő tartási
kötelezettségének fennmaradására vonatkozó tájékoztatást,
h) kérelem esetén a szülő
és a gyermek kapcsolattartási jogának gyakorlásáról való rendelkezést,
i) a Gyvt.
71. §-ának (5) bekezdése esetén a szülő
vagyonkezeléséről és törvényes képviseletéről való rendelkezést.
(2) A családba
fogadással egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot
folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt a gyám kirendeléséről.
A családba fogadás felülvizsgálata
94. § (1) A
gyám éves jelentésének és számadásának elbírálásával egyidejűleg a gyámhivatal
vizsgálja azt is, hogy a családba fogadás fenntartása a gyermek érdekében
továbbra is indokolt-e.
(2) Ha a felülvizsgálat
eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családba fogadás
fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek
saját családjába történő visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családba
fogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkező esetben a
gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek
számára a legmegfelelőbb.
(3) A
családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem elbírálásánál vizsgálni kell,
hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e. Ellenkező esetben a
gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formája iránt intézkedik.
XIV. Fejezet
Ideiglenes hatályú elhelyezés
95. § (1) Az ideiglenes
hatályú elhelyezést megalapozza
a) a gyermek súlyos
veszélyeztetettsége,
b) a gyermek által
tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy
testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan
károsodást okozhat,
c) a bíróság szülői
felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született
gyermekre is kihat,
d) a szülő gyermekének
ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.
(2) Ha a más beutaló
szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási
területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal
illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási
helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító
nevelőszülőnél, gyermekotthonban kell meghatározni.
96. § (1) A
beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt
meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában
meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek
életét közvetlen veszélynek teszi ki.
(2) A
beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezés formájának meghatározásánál a
gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott sorrendiség figyelembevételével dönt.
(3) Ha az ideiglenes
hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés,
gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti
per indokoltságát állapítja meg, erről - meghallgatása után - értesíti a
gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.
A határozat tartalma
97. § (1) Az ideiglenes
hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermeknek a gondozási
helyre viteléről való rendelkezést,
b) annak a megállapítását,
hogy a szülő gondozási, nevelési joga szünetel,
c) a gyermeket gondozásba
vevő személy vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának
közlésére,
d) az illetékes gyámhivatal
megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából,
e) külföldi állampolgárságú
gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi
Gyámhivatalának megkeresését,
f) az azonnali
végrehajthatóság kimondását.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti elhelyezést elrendelő határozatról értesíteni kell a gyermekétől
különélő szülőt is.
(3) Ha a gyámhivatal
dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes
hatályú elhelyezésről, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy
elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a
14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülő felügyeleti joga
szünetelésének megállapítását,
b) a másik szülő
felügyeleti joga feléledésének megállapítását vagy a gyámrendelést,
c) kérelem esetén a
kapcsolattartás kérdésében való döntést,
d) az ideiglenes hatályú
elhelyezés kezdő időpontját,
e) az azonnali
végrehajthatóság kimondását,
f) a gyermeknek a gondozási
helyre való viteléről szóló döntést.
(4) Ha a szülő
gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az
ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban
foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülői felügyeleti jog
szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását,
b) a hivatásos gyám
kirendelését,
c) az ideiglenes hatályú
elhelyezés kezdő időpontját,
d) a gyermeknek a gondozási
helyre való viteléről való döntést,
e) az azonnali
végrehajthatóság kimondását.
(5) Ha a szülő
hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermek
ideiglenes hatályú elhelyezésére a leendő örökbefogadó szülőnél kerül sor, a
gyámhivatal határozatában a szülőt csak szülői felügyeleti joga szüneteléséről
vagy megszűnéséről, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő
kihelyezésének tényéről értesíti.
(6) Az ideiglenes
hatályú elhelyezéssel egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó
védőnőt a gondozási hely megváltoztatásáról és az esetleges gyámrendelésről.
98. § (1) Az ideiglenes
hatályú elhelyezés felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatal
a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott
személyeket,
b) környezettanulmányt
készít,
c) beszerzi mindazon
szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes hatályú elhelyezést
megelőzően foglalkoztak.
(2) A
gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem
állnak fenn, és indokolt esetben megkeresi a jegyzőt a védelembe vétel
elrendelése céljából.
(3) A
Gyvt. 72. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú
elhelyezés megszüntetéséről - ha annak okai már nem állnak fenn - kizárólag a
városi gyámhivatal dönt.
XV. Fejezet
Nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek
Átmeneti nevelésbe vétel
99. § (1) Átmeneti nevelésbe
vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek
gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik
személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családba fogadással, a gyermek
átmeneti gondozásával, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában
történő elhelyezése útján.
(2) Ha az átmeneti
nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem
elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg megkeresi
a) a gyermekjóléti
szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra,
b) indokolt esetben a
jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából.
100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 77. §-ának (1) bekezdése
alapján a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó
ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését
veszélyeztető körülmények elhárításához, a családi környezetébe történő
visszahelyezéséhez.
(2) A
gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során
a) feltárja azokat a
körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a
veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok
személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával,
életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket,
b) feltárja a gyermek
személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket,
c) beszerzi a gyermekjóléti
szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzőnél keletkezett
iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzőt a gyermek ingó- és
ingatlanvagyonának leltározására,
d) meghallgatja a szülőt a
gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének
kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a
gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek,
e) javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyének meghatározásához,
f) beszerzi a szülő vagy
tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó
igazolásokat,
g) a gyermek tartózkodási
helyén környezettanulmányt készít,
h) beszerzi a gyermek
születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár az 54. § (1) bekezdése
alapján.
i)
(3) A gyámhivatal a (2)
bekezdés b) pontjában foglaltak vizsgálata során
szükség esetén beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy
szakvéleményét. A gyámhivatal indokolt esetben a szakértőket közös szakvélemény
elkészítésére kérheti fel vagy őket együttesen
hallgathatja meg.
101. § (1) Az átmeneti
nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal indokolt esetben tárgyalást
tart.
(2) A
tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a
nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.
A határozat tartalma
102. § (1) Az átmeneti
nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermek különleges
vagy speciális ellátása szükségességének tényét, a gondozási hely
meghatározását, valamint, ha indokolt, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],
b) a gyám kirendelését, a
gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről való
tájékoztatást, valamint az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes jegyző által
készített leltár alapján a kiskorú vagyonának a gyám kezelésébe adását, vagy,
ha a gyámot nem hatalmazza fel a vagyonkezeléssel, a vagyonkezelő eseti gondnok
kirendelését [Gyvt. 89. § (1) bek.],
c) az egyéni elhelyezési
terv elfogadását és a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a gyermekjóléti
szolgálatnak és a kijelölt gondozónak történő továbbítására [Gyvt. 82. § (4) bek.],
d) annak megállapítását,
hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel [Gyvt.
77. § (2) bek.],
e) a gyermek és a szülő,
valamint az arra jogosult más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó
rendelkezést és a szülő figyelmeztetését a Gyvt. 78.
§-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a
szerinti jogkövetkezményekre,
f) a felülvizsgálat
határidejét és a tájékoztatásra kötelezettek felhívását [Gyvt.
79. § (1) bek.],
g) a gondozási díj
fizetésére való kötelezést,
h) a gyermeknek a gondozási
helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 77. § (5) bek.] és a szülő
kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ
kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos
dokumentációját adja át a gondozónak,
i) a gyám tájékoztatását
arról, hogy a gyermek közgyógyellátásra való
jogosultságának ismételt megállapítását a külön jogszabály szerint illetékes
jegyzőtől kell kérnie,
j) a gyermek lakóhelyének és ha szükséges tartózkodási helyének
megállapítását [Gyvt. 83. § (6) bek.],
k) <
|