k) az azonnali végrehajthatóság kimondását.

(2) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakon kívül az átmeneti nevelésbe vétel okát.

(3) A gondozási díj összege külön határozatban is megállapítható.

(4) Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot, valamint az árvaellátást folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt a gyermek gondozási helyéről és a gyám kirendeléséről.

(5) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében beszerzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolást, és azt a nevelésbe vételt elrendelő jogerős határozattal együtt megküldi a külön jogszabály szerint illetékes jegyzőnek.

A gyermek gondozási helyének meghatározása

103. § (1) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt a gyermek gondozási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.].

(2) Amennyiben a gyermekvédelmi szakszolgálat a 99. § (1) bekezdésében foglaltak miatt a nevelésbe vételt nem javasolja, véleményéről írásban tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal ismételten megvizsgálja az átmeneti nevelésbe vétel feltételeit, és amennyiben azok

a) nem állnak fenn, a 99. § (2) bekezdése szerint jár el,

b) fennállnak, beszerzi az (1) bekezdés szerinti elhelyezési javaslatot.

(3) A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan.

(4) Ha a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Minisztérium speciális gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére.

(5) Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a megyei gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot.

(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejűleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményére alapozva alakítja ki.

104. § (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten.

(2) A gyermek gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyvt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontokra.

(3) A megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján a speciális ellátást igénylő gyermek számára az állapotának megfelelő gondozási helyet kell kijelölni.

(4) A tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell kijelölni. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét.

(5) A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja

a) a nemzetiségi és kulturális hovatartozásának megfelelő nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és gyakorlását, továbbá a megfelelő társadalmi kapcsolatok fenntartását,

b) a vallási hovatartozásnak megfelelő vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását.

105. § (1) A gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a szülő is kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn.

(2) A gyermek és a szülő jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.

(3) Amennyiben a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához és a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal az örökbefogadni szándékozó szülőnél helyezi el, a vér szerinti szülő a gyámhivatal határozatában csak a kihelyezés tényéről értesül.

A gondozási hely megváltoztatása

105/A. § (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét kérelemre, valamint a nevelésbe vétel évenkénti - a 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti - felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja. A gyámhivatal a kérelemre indult eljárást felülvizsgálatnak minősítheti.

(2) A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermek gyámja, gondozója, a nevelőszülői hálózat működtetője, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.

(3) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze - a Gyvt. 83. §-ának (3)-(4) bekezdése figyelembevételével - a gyermek gondozási helyét is.

(4)

(5) Az új gondozási hely meghatározása során a gyámhivatal a 103-105. §-ban foglaltak szerint jár el.

(6) A határozat az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében a 102. §-ban, a tartós nevelésbe vett gyermek esetében a 112. §-ban foglaltakat tartalmazza. A gondozási hely megváltoztatásáról a gyámhivatal értesíti a 102. § (4) bekezdésében foglalt szerveket, személyeket.

(7) A gondozási hely megváltoztatása során hozott határozat gyámváltozás esetén a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felmentett vagyonkezelő gyám végszámadásán alapuló vagyonátadást is.

(8) Ha a gyermek nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek érdekeit, a gyámhivatal soron kívül dönt a gyermeknek a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőnél, ha ez nem lehetséges, az erre kijelölt gyermekotthonban való elhelyezéséről és hivatásos gyámot rendel [Gyvt. 83. § (4) bek.].

(9) Ha a nevelőszülő lakóhely változtatása miatt a működtető működési területéről elköltözik, de a gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az őt nevelő családban nevelkedjen, a működtető kérheti a nevelőszülő új lakóhelye szerinti nevelőszülői hálózat működtetőjétől a foglalkoztatás átvállalást. A működési engedélyen alapuló átvállaló nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét, figyelemmel a Gyvt. 82. §-ának (3) bekezdésére.

(10) A gyermek tartózkodási helye kijelölésére, illetve megváltoztatására irányuló gyámi kérelem elbírálásához a gyámhivatal előzetes véleményt kér a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 83. § (8) bek.].

(11) Ha a gondozási hely megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett javaslata, valamint a fenntartók véleménye alapján, a 103-105. §-ban foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról vagy megváltoztatásáról.

Egyéni elhelyezési terv

106. § (1) Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be.

(2) A gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt.

(3) A gyámhivatal az elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának, valamint a 107. §-ban és a 113. §-ban foglaltaknak.

(4) Amennyiben a gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja, hanem - megjelölve a mérlegelés szempontjait - újabb terv elkészítését rendeli el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal tárgyalást tart és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja.

(5) A gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek egyéni elhelyezési tervének módosítására az általa összehívott elhelyezési értekezleten készíti el javaslatát.

107. § (1) Az egyéni elhelyezési terv célja, hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket.

(2) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza

a) annak a célnak a megjelölését, hogy az átmeneti nevelés megszüntetése után melyik szülő vagy más hozzátartozó gondozásába kerüljön a gyermek,

b) az átmeneti nevelés várható időtartamát,

c) a gyermek és a szülő, vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot,

d) azokat a feltételeket, amelyekről a szülőnek és a gyermeknek kell gondoskodnia, és amelyek teljesítése nélkül az átmeneti nevelésbe vétel nem szüntethető meg,

e) a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését,

f) a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt.

(3) Az egyéni elhelyezési terv tartalmazza továbbá

a) a (2) bekezdés d) pontjában előírt feltételek megvalósításához igénybe vehető szolgáltatások megjelölését,

b) a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója és a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója közötti munkamegosztás elveit,

c) a családgondozó, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait,

d) a szakmailag indokoltnak tartott egyéb feltételeket.

(4) A gyámhivatalnak az egyéni elhelyezési terv elfogadásáról való döntése nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekre.

108. § A gyámhivatal szükség szerint a 107. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak érdekében felhívja a szülőt a gyermekelhelyezési vagy a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló per megindítására, vagy maga intézkedik a per megindítása iránt. Ha a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja, a gyermek elhelyezésének más módját kell választani.

Az átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata

109. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves - a 3 éven aluli gyermek esetében féléves - felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyámtól, a gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelőszülői hálózat működtetőjétől, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség esetén a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.

(2) A gyámhivatal a felülvizsgálat során indokolt esetben tárgyalást tart, amelyre meghívhatja a szülőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamint a gyermek gyámját, gondozóját, nevelőszülőjét, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság képviselőjét.

(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, esetleg a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján

a) fenntartja vagy megszünteti a gyermek átmeneti nevelését [Gyvt. 79. § (1) bek.],

b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet [Gyvt. 83. § (1) bek.],

c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],

d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.],

e) a feltételek fennállása esetén a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt [Gyvt. 79. § (1) bek.].

(4) Az átmeneti nevelésbe vétel fenntartása esetén a határozatban rendelkezik a következő felülvizsgálat határidejéről.

(5) Ha a gyámhivatal illetékessége a gyermek lakóhelyének megváltozása miatt változik meg, erről az újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket, valamint személyeket, és indokolt esetben elvégzi a felülvizsgálatot.

Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése

110. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) az arra jogosult szülő vagy más személy felhívását a gyermek gondozására,

b) annak megállapítását, hogy a szülő felügyeleti joga feléledt, vagy a gyámrendelés tényét, ha a gyermek harmadik személynél került elhelyezésre,

c) a gyám felmentését és szükség esetén a gyám felhívását végszámadásának benyújtására,

d) az otthont nyújtó ellátást biztosítók tájékoztatását e feladatuk megszűnéséről,

e) az átmeneti nevelés megszűnésének megállapítása esetén annak okát,

f) az utógondozás elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a feladat ellátására [Gyvt. 92. § (1)-(3) bek.],

g) a fiatal felnőtt kérelmére az utógondozói ellátás elrendelését,

h) a gondozási díjfizetési kötelezettség megszüntetését,

i) az illetékes jegyző felhívását a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.

(2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel nagykorúvá válás miatt szűnik meg, a gyámhivatal a 143. § szerint jár el.

(3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel vagy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelő gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.

(4) Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek tartós nevelésbe vétele miatt szűnik meg, a gyámhivatal eljárását felülvizsgálatnak minősítheti.

A tartós nevelésbe vétel

111. § A gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi és gondozási helyét a 103-105. §-ban foglaltak szerint határozza meg, egyidejűleg értesíti a 102. § (4) bekezdésében foglalt szerveket, személyeket. A gyámhivatal a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében a 102. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

112. § (1) A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a 102. § (1) bekezdésében foglaltakat a d)-e) pontok kivételével.

(2) A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat indoklása tartalmazza a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakon kívül a tartós nevelésbe vétel okát, a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát, továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját.

113. § (1) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza

a) annak a célnak a megjelölését, hogy a gyermek a tartós nevelés megszüntetésével örökbefogadó szülőkhöz, a tartós nevelésbe vétel fenntartása mellett nevelőszülői családba, illetve ennek hiányában mely gyermekotthonba kerüljön [Gyvt. 80. § (2) bek.],

b) az a) pont szerinti cél eléréséhez szükséges gondozás várható időtartamát,

c) a cél megvalósításához szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését, illetve a szociális, mentálhigiénés, személyiségfejlesztő támogatásokat,

d) a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt,

e) ha a gyermek örökbefogadására nincs remény, a gyermek és a szülő vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot.

(2) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel éves - 3 éven aluli gyermek esetében féléves - felülvizsgálata során a Gyvt. 80. §-ának (7) bekezdése alapján

a) fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését [Gyvt. 81. § (2) bek.],

b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet,

c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],

d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.].

114. § A tartós nevelésbe vételt megszüntető határozatnak a 110. §-ban foglaltakat kell megfelelően tartalmaznia.

Nevelési felügyelet

114/A. § (1) A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére (kérelmére) indul.

(2) Az eljárás során a városi gyámhivatal beszerzi a gyermek gondozási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A bizottság a gyermekotthon vezetőjének kezdeményezése kézhezvételétől számított 3 napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak.

(3) A gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli a gyermekjogi képviselőt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is.

114/B. § (1) A városi gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek - egészségi vagy pszichés állapota következtében - saját vagy másnak életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el.

(2) A nevelési felügyeletet elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a nevelési felügyelet kezdő időpontját és időtartamát,

b) a szükséges gyógykezelés vagy gyógyító eljárás megjelölését,

c) a gyermek nevelési felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával,

d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását,

e) a felülvizsgálat időpontját,

f) az azonnali végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.

(3) A nevelési felügyelet felülvizsgálata során a városi gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el.

(4) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermek törvényes képviselője, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon vezetője kérelmére, valamint hivatalból 8 napon belül határozattal dönt.

A gondozási díj

115. § (1) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után fizetendő gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermektartásra vonatkozó, valamint a Gyvt.-nek a gondozási díjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás munkarendje szerint folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított.

116. § A gondozási díj összegének megállapításánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit is figyelembe kell venni. Méltánylást érdemlő esetben a gondozási díj a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15%-ánál alacsonyabb összegben is megállapítható.

117. § (1) A gyámhivatal határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat számlájára kell befizetni, és határozatával értesíti az önkormányzat jegyzőjét is.