9. A csoportok rétegződése és belső szerkezete. A szociometria módszere. Konstruktív és destruktív csoportszerepek.

A csoportok rétegződése

4 szerkezeti sík különíthető el:

1.) hivatalos / tekintélyi  struktúra

2.) érzelmi struktúra

3.) kommunikációs struktúra

4.) feladat struktúra

1.) Hivatalos struktúrán a csoportfolyamatok hivatalos felosztását tükröző alá-, fölé-, és mellérendeltségi viszonyok és szerepviszonyok összességét értjük.

E struktúrán keresztül valósul meg:

§         a csoport vezetése

§         a csoporton belül folyó tevékenység szervezése

§         a csoporton belül folyó tevékenység irányítása

§         a csoporton belül folyó tevékenység ellenőrzése

§         a feladatok kiadása

§         a hivatalos információk továbbítása

§         más csoporttal való kapcsolattartás szabályozása

2.) Az érzelmi struktúra a csoport fejlődése során kialakuló informális társas kapcsolatok teljes rendszere, Mérei Ferenc elnevezésével „a közösség rejtett hálózata”.

- Ez a struktúra a stabilitás egyik lényeges meghatározója és mutatója. Rajta keresztül valósul meg ugyanis:

§         az értékképzés

§         a magatartás-befolyásolás

§         a modellkövetés

§         véleménynyilvánítás

§         a hivatalos információk terjesztése

- Az érzelmi struktúra rendkívül változékony számos objektív, de főleg szubjektív tényező által dominált képződmény.

- Alakulását befolyásolja:

§         kollektíva tagjainak nemi, életkori, végzettségbeli összetétele

§         különböző csoportjelenségek működése (csoport hatékonyság, konformitás)

- Magát a struktúrát sokféle zárt, 3, 4 vagy ennél több főből álló kötelék képzik:

§         csillagzat (egy központi helyzetű személy köré tömörülő több csoporttag)

§         láncalakzat (több csoporttag láncszerű kapcsolódása)

§         páros kapcsolat- és ezek különböző kombinációi

- A legtöbb struktúrában akadnak egyedülálló személyek is – egyetlen csoporttaggal sincs kapcsolatuk,

  peremhelyzetűek.

- Az érzelmi struktúra összetétele jól tükrözi a csoport fejlettségét.

§         A teljesen kezdetleges csoport

-                halmazszerkezetű

-                nincs benne zárt alakzat

-                lánc-, csillagalakzat, páros kapcsolat ritka

-                a tagok többsége még magányos

§         A kialakulóban lévő csoport

-              laza szerkezetű

-              páros-, páros és láncszerű kapcsolatok dominálnak

§         A többé-kevésbé összeszokott csoport

-              egyközpontú, széles peremű szerkezet, amelyben már kialakult néhány, egymáshoz lazábban kötődő, és egy központ felé orientálódó zárt alakzat, mellette azonban még sok a magányos pár, az elszigetelt lánc, és a peremhelyzetű egyén.

§         A stabil, kiteljesedett csoport

-              tömbszerű szerkezet, a csoporttagság többségét átfogó központtal

-              peremhelyzetű tag, magányos pár csak elvétve akad.

Az érzelmi struktúra ismerete a csoportban való eligazodás, ill. a csoport vezetése szempontjából mindenképpen hasznos. A struktúra feltérképezésére alkalmas módszer a szociometria.

3.) A kommunikációs struktúra a csoport kommunikációs tevékenységeinek sajátosságait tükröző képződmény,

     amely 3 közlési síkra tagolható:

§         nyelvi / verbális sík: a szavakkal való közlés sajátosságait tükrözi

§         metakommunikációs sík: a szavakat kísérő nem verbális jelekkel való közlés sajátosságait tükrözi

§         kontextuális sík: azoknak a jelzéseknek a rendszerét foglalja magába, amely jeleket a csoport tagjai egymás informálására használnak, vagyis amelyeknek kizárólag számukra van jelentése, a kívülálló számára nincs információértéke.

A csoporton belüli nem hivatalos információáramlás a rokonszenvi hálózat fonalát követi.

- A kommunikációs struktúra gyakori fogyatékossága

§         a lassúság, amikor az információ nem jut el időben az érdekelthez

§         a hiányosság: a híranyag az átadás közben fokozatosan torzul

§         az egyoldalúság: amikor a hír csak egy irányban terjed

4.) A feladatstruktúra a közösen magoldandó feladatok teljes rendszere; azt tükrözi, hogy a csoportfeladatok
      hogyan oszlanak meg az egyes tagok között, kire milyen szerep jut a közös tevékenységben.

Szoros kapcsolatot mutat a kommunikációs szerkezettel, a feladatmegoldás során ugyanis nem közömbös, hogy a csoporttagoknak milyen mértékben van lehetőségük

§         a közvetlen kommunikálásra,

§         a feladattal kapcsolatos információk megszerzésére,

§         a kölcsönös informálódásra.

Szoros a kapcsolat a feladatstruktúra és az érzelmi szerkezet között: minél szélesebb az egymással rokonszenvezők köre, annál közvetlenebb és intenzívebb kommunikálás zajlik az együttműködők között. Kedvező ez a hatás:

·         a tevékenység eredményességére,

·         az érzelmi szerkezet fejlődésére.

A csoportok informális szerkezete

Olyan csoportok, amely olyan egyének együtteséből  áll, akik önön elhatározásuk folytán kerültek bele és maradtak a csoportban, mintegy saját individualitásukat megőrizendő vallják a csoporthoz való tartozásukat. A hetenkénti  baráti kártyaparti, volt iskolatársak baráti köre, amatőr sportcsapat említhető tipikus példaként.  Ezeket a kortárs csoportok logikáját folytató társulásokat nevezzük informális csoportnak. Az informális  csoport sem a tiszta szabadság színtere. A csoportlét itt  is feltételez minimális szinten formális mozzanatokat,  pl. szokásokat.

Szociometria

A szociometria célja az adott közösségben az egyének társas helyzetének feltérképezése: milyen viszonyban van másokkal, és az adott közösségben milyen helyet foglal el. Általában iskolákban, de középiskolában, és a munkalélektan területén is szokták alkalmazni.

A csoport érzelmi szerkezetének, és e szerkezeten belül az egyes csoporttagok szociális helyzetének, az érzelmi kapcsolatok elrendeződésének a feltérképezésére alkalmas módszer, a csoportkutatás nélkülözhetetlen eszköze.

A szociometria részei:

Választási teszt, amit az adott közösségnek állítanak össze.

Típusai:

• Egyszempontú: ez a szociometriai típus csak a rokonszenvi kapcsolatokat tárja felé.

• Többszempontú: ez nem csak az érzelmeken alapul.

A szociometria módszerei

§         a csoport belső struktúráját tárja fel

§         elemzi a rokonszenvi kapcsolatokat

§         kifejezi a társas alakzat egészének kohézióját

§         bemutatja azt a szociális klímát, a melyben a csoport éppen tevékenykedik vagy tétlenkedik

A szociometria technikáját Amerikában dolgozta ki Moreno.

A spontán rokonszenvi választásokat vizsgáló kérdőíveket a csoport reális életterében töltik ki (osztályterem, egy üzem valamelyik helyisége), egymás jelenlétében, de egymástól függetlenül, és a kérdések reális élethelyzetekre vonatkoznak. Az eredmények egy diagrammon ábrázolhatók, amelyben a nyilak jelzik a választás irányát.

Mivel az egyirányú választások, a viszonzatlan rokonszenvek a fantázia világát jelenítik meg, nem pedig a tényleges csoporttörténéseket és közös tapasztalatokat, sokan csak a kölcsönös választásokat jelenítik meg. Az egyirányú vonzalmakat értelmezzük, de nem ábrázoljuk a szociogramon.

A szociogram kirajzolja

§         a hírek és pletykák terjedésének irányát

§         a csoport belső alegységeit

§         az alakzaton belüli cinkosságot és élményközösséget