IV.
A 2007.10.14. 07:27
4. A hazai urbanizáció sajátos jegyei |
Az 1950-es években Magyarország lakosságának kb. 70 %-a élt falusi jellegű településen, kevés volt a kis- és középváros, nagyváros Budapesten kívül nem volt.
1960-as években óriási vándorlás indult meg Budapest felé, ami a magyar urbanizáció saj átossága. |
1991. januári adatok szerint Budapesten lakott a népesség 19,5 %-a, egyéb városokban 42,7 % -a és községekben a 37,8 %-a. A városiasodás fokát nem csak a városi népesség arányának |
alakulása mutatja, hiszen ez nagymértékben függ attól, hogy az adott országban milyen kritériumok alapján dől el, hogy melyik település város, melyik község: A városias környezet arányának mérése sem nyújt valós képet, hiszen hazánkban például több olyan vidéki város |
van, amely kevéssé városias jellegű. |
Az urbanizáció fokának megállapításakor figyelembe szoktak venni olyan indirekt mutatókat is, mint pl.: |
urbanizációs szint és a GDP közötti kapcsolat
vízhálózat, csatornarendszer, gáz, telefon, villany, napilapok elterjedése, |
gyermekintézmények száma-aránya, stb. |
Magyarországon az alapellátás hiányos, az urbanizáció elmaradt a gazdasági növekedéstől, az iparosítástól (késleltetett városfejlődés). |
1990 óta a városodás üteme erősen lelassult, Budapest népessége pedig kissé csökkent. Magas a faluról városba bejáró dolgozók száma, akiket ingázóknak nevezünk. A népes ség mintegy 54 %-a lakik ma városokban. |
A településszociológiának az utóbbi időben kialakult álláspontja szerint nem feltétlenül előnyös és kívánatos, hogy a városokban lakó népesség aránya növekedjék (a városi slumm |
övezetek tömegessé válása miatt), ellenben az ország minden lakosa számára elérhetőnek kell, hogy legyenek a városi élet nyújtotta előnyök, és hozzáférhetőnek kell, hogy legyenek a |
Városrészek rehabilitációja: |
Városrészek revitalizációja: |
a munkásosztály és a belvárosi szomszédság megújítása |
eredeti állapotba való visszaállítása |
|