VII
A szerk. 2007.10.14. 07:29
7. A falu társadalmának jellemzői |
A falvak foglakozásbeli egyneműsége napjainkra meg szűnt. Az iparosodás, az iskolarendszer,
a foglalkozási struktúra átalakulásának hatására megnőtt a falu lakosságának mobilitása. A család termelési funkciója megszűnőben van, a lakás és a munkahely különválik, csökken a rokonsági kötelék jelentősége. |
Csökkennek ft demográfiai különbségek falu és város között, azonban falun még ma is fiatalabb-k6fban kötnek házasságot, kevesebb a válás, és magasabb a születésszám, mint a városokban. |
Különbségek vannak a falu és város között az iskolázási, művelődési szint, valamint a szórakozási lehetőségek között. A közmű ellátás a városokénál alacsonyabb, .a lakások fel~zereltsége a városokhoz képest szerényebb. |
A közepesnél gyengébben fejlett falvak lakossága bár csökkenő tendenciájú, a falusi népesség zöme még mindig kifejezetten elmaradott településeken él. A mezőgazdaságban dolgozók aránya egyre csökken, a migráció ma már nem csak a város-falu, falu-város irányban jellemző, hanem egyre inkább észrevehető a falu-falu irányú mobilitás is. A lakosság életkora nem sokkal magasabb, mint a városokban, a népességfogyás elsősorban lokális. |
Vannak nagyközségek, amelyek már városnak nevezhetők, de közigazgatásilag még nem azok és vannak községek, amelyek gazdaságilag dinamikusan fejlődnek, de infrastruktúrájuk még elmaradott, illetve vannak olyan települések, amelyek kisváros létükre, elmaradott falvak. A magyar mezővárosokra nem jellemző már a tipikus paraszt-jelleg. |
A falu változásai:
. szerkezetük módosul az urbanizáció hatására;
. egyre inkább a városok vonzáskörébe kerülnek;
. beérett a vidéki ipartelepítés (falukörzetek alakulnak);
. életmód változások (kulturális életkeret, pihenőhely, stb.); |
A falu életkörülményei:
A községi népesség esetében sokkal nagyobb a szegények aránya, mint a városi népesség esetében. Magasabb a munkanélküliségi arány is és a munkanélküliség átlagosan hosszabb ideig tart. Bár itt a személyes kapcsolatok uralkodnak, azok szabályozzák a társadalmi életet, a lelkiállapot problémáinak egyes lelki és testi tünetei is rendre gyakrabban fordulnak elő a községi népességben, mint a városokban. |
A tanyarendszer feilődése:
. a tanyarendszer fennmaradása és kiterjedése társadalmi-történeti okokkal magyarázható; . a tipikus tanya tökéletesen megvalósítja a termelő és fogyasztó üzem területi elválasztását,
gazdasági és társadalmi egybeszerveződését, összekapcsolja a tanyai és városi házat;
. a tanya és a városi ház közötti kapcsolat a századfordulóra meglazult, így lehetővé vált,
hogy megvalósuljon a falurendszerű termelés és a farmszerű, tehát a kistelepüléssel járó
gazdálkodás minden fajtája; |
|