1. Határozza meg a szegregáció fogalmát!

Az a jelenség, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció sokszor együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, ha egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok, stb., lakóhelye elkülönül egymástól. Gyakran együtt jár a jövedelmi viszonyok és települési, infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségével (a különböző réteghez tartozó családok erős elkülönülését, elszigetelődését jelenti).

-       A térbeli folyamatok nélkül nem lehet megérteni a társadalmi viszonyokat (és fordítva).

-       A térbeli mobilitás pozitívan viszonyul a társadalmi mobilitáshoz.

-       A térbeli távolság hasznos mutatója a társadalmi távolságnak.

-       A társadalmi differenciálódás fő tengelyei (társadalmi-gazdasági státusz, életciklus szakaszai, etnikai helyzet, nemek, stb.) visszatükröződnek a népesség térbeli formái eloszlásában, azok növekedésében, csökkenésében.

Szukcesszió az a folyamat, amelynek során egy-egy városrész (etnikai vagy szociális ismérvekkel jellemezhető) népessége lassan kicserélődik.

2. Vázolja fel a koncentrikus körök elméletét!

A városnövekedés egyik legkorábbi és talán legismertebb modellje Burgess koncentrikus zóna elképzelése.

- A település magvában található a városközpont, ami többnyire üzleti övezet.

- Majd következik az átmeneti övezet, amelyben a bérlakások idővel leromlanak és kicserélődik a lakosság szerkezete (szociális és fizikai slumosodás). Ezt az övezetet sújtja leginkább a prostitúció, a bűnözés, a kábítószer, az alkoholizmus.

- A harmadik gyűrűben jobbkeresetű polgárok élnek.

- A negyedik övezet családi házakból áll.

- Az ötödik övezetben új bérházak épülnek.

- A hatodik övezetben laknak az ingázók (agglomeráció).

Ebben a modellben a központi üzletnegyed (CBD= Central Business District) válik a legkifejlettebb zónává, ott, ahol a szállítási és kommunikációs útvonalak találkoznak. Olyan funkciókat képes ellátni, amelyek intenzíven használják ki a teret. Ezért meg tudja azokat a magasabb költségeket engedni, amelyekkel meg kellett fizetni a stratégiailag gazdaságos elhelyezkedés árát.

Az átmeneti övezetet a kereskedelmi és ipari érdekek terjeszkedése idézte elő. A CBD-ből kifelé nyomták az üzleteket. Az iparral együtt járó zsúfoltság, zaj és szennyezés miatt lehanyatlott a lakáshasználat. A magasabb földárak a térért folytatott küzdelmet fejezték ki, amelynek következtében az átmeneti zónák a letelepedésre kevésbé voltak alkalmasak. Lakói nem tudták elhagyni az övezetet és a leromlás különböző szakaszaiban gyakran laktak bérházakban és más többcsaládos lakóhelyeken.

A két belső zónát a három elsődleges lakóövezet követi. A lakók társadalomgazdasági státuszát a központtól való távolság alapján a következők: munkásosztály-zóna; középosztály-zóna; és bejárók zónája.

A társadalmi státusz belülről kifelé növekszik.

3. Határozza meg a társadalmi és fizikai tér összefüggé-seit!

Az építész, amikor házat vagy településeket tervez és épít, akkor fizikai térben dolgozik, fizikai teret alkot. A tér az anyag létformája, az anyagi testek kölcsönös helyzeteinek halmaza. Minden folyamat 3 dimenziós térben és a tőle elválaszthatatlan időben zajlik. A természetkutatók a teret a 20.századig az űrrel azonosították, amely mindig és mindenütt egyforma és mozdulatlan. Einstein relativitás elmélete, a modern fizika hozott változást. Miközben a mérnök fizikai teret állít elő, társadalmi teret is létrehoz, mivel emberi csoportok életformáját, kommunikációs mintáit, stb. teremti meg.

A szociológusok szerint a népesség és tevékenysége térbeli mintákba rendeződik. Ez összefügg a földhasználatban megnyilvánuló földtulajdon - használati kérdésekkel, függőségi viszonyokkal.

A települések koncentrációs és dekoncentrációs folyamatai kapcsolódnak a funkcionális specializációhoz, amely megjelenik a munka területi megosztásában.

A technikai, szervezeti változások a térrel való takarékosságra irányulnak. Napjainkban a “társadalmi tér” átrendeződik. Oka abban a technikai és szervezeti innovációban rejlik, amely a térrel való takarékosságra irányul. Az új innovációs irány a közlekedés, szállítás, kommunikáció új hatékonyabb mintáit eredményezi, és háttérbe szorítja a tulajdon szerepét. “Aki teret nyer, időt nyer.”

4. Vázolja fel a tanyarendszer fejlődését!

1. A tanyarendszer a szigetszerűen fennmaradt kettős szállásrendszer következménye, de fennmaradása és kiterjedése más társadalmi-történeti okokkal magyarázható.

2. A tipikus tanya megvalósítja a termelő és fogyasztó üzem területi elválasztását, gazdasági és társadalmi egybeszerveződését, összekapcsolja a tanyasi és városi házat. Ez a tanyaforma kényszerűen felbomlik, (nem hanyatlási folyamat) de kedvező körülmények között meg lehet fordítani.

3. A tanyafejlődés 3. szakasza a századfordulóra, a polgárosodás időszakára tehető. A tanya és a város ház közötti kapcsolat meglazul. Lehetővé vált, hogy megvalósuljon a falurendszerű termelés és a farmszerű, tehát a kitelepüléssel járó gazdálkodás minden fajtája.

Sajátos települési formaként alakult ki nálunk, mely nem azonos a faluval.

1971-ben a településhálózat-fejlesztési koncepció következtében (23 felsőfokú központ, 106 középfokú) a kisebb települések gyengülését, elhalását idézte elő. 

5. Határozza meg a funkcionális régió jellemzőit!

Régió: területi egység, a területtervezés és politika alapvető kategóriája. Egy-egy régió fejlődése olyan folyamat, amely a területfejlesztés szereplőinek spontán döntései nyomán, azok másodlagos, a területi fejlődésre gyakorolt hatásként formálódik. A régió, mint területi egység a területi tervezés és politika alapvető kategóriája. Régió lehet egy országon belüli, több települést, vagy egy-egy tájegységet magában foglaló területrész, több ország egymáshoz kapcsolódó országrészét magában foglaló egység.

A régióknak kétféle típusát különböztetjük meg:

            adminisztratív régiók

            funkcionális régiók

A funkcionális régiók nem mindig esnek egybe az adminisztratív egységekkel. Azokat a területeken soroljuk ide, amelyeknek van saját, többé-kevésbé autonóm gazdasági működésük, ahol a belső interakciók szintje magasabb, mint a régión kívül lévő területeké. A funkcionális régiók teljes körű gazdasági struktúra a jellemzőivel rendelkeznek.

Polarizált régióknak is szokták őket nevezni, mert rendelkeznek egy városi rangú településsel, amely az interakciók központjaként működik. A központban a szolgáltatási ágazat dominanciája figyelhető meg. A perifériák a központ szolgáltatásainak piacát jelentik, ugyanakkor nyersanyaggal és termékekkel látják el a központot.

Általában heterogén területi egységekből épülnek fel és olyan belső mozgások jellemzik őket, mint az ingázás, a kereskedelem, a kommunikáció, a közlekedés, stb.

A funkcionális régiók átfedhetik egymást, esetenként egy régiónak több központja is lehet.

2. Funkcionális régiók

-       A funkcionális régiók nem mindig esnek egybe az adminisztratív egységekkel. Funkcionális régiónak azokat a területeket tekintjük, amelyeknek van saját, többé-kevésbé autonóm gazdasági működésük, ahol a belső interakciók szintje magasabb, mint a külsőké. Ez azt jelenti, hogy a régió rendelkezik egy teljes körű, soktényezős gazdasági struktúra jellemzőivel.

-       A funkcionális régiókat polarizált régiónak is szokták nevezni, mivel általában rendelkeznek egy városi rangú településsel, amely az interakciók központjában működik. Az aktivitások a régióban a központ felé irányulnak. A központban a szolgáltatási ágazat dominanciája figyelhető meg. A perifériák a központ szolgáltatásainak piacát jelentik, ugyanakkor nyersanyaggal és termékekkel látják el a központot.

-       A funkcionális régiók általában heterogén területi egységekből épülnek fel, és belső mozgások jellemzik őket, mint ingázás, kereskedelem, kommunikáció, közlekedés stb.

-       A funkcionális régiók átfedhetik egymást, esetenként egy régiónak több központja is lehet. Egyes adminisztratív régiók funkcionális régióként is működhetnek, de általában nem ez a jellemző. A központi funkciók működése, a javak és szolgáltatások mozgása, az ingázás rendszerint nem veszi az adminisztratív határokat figyelembe. Egyetlen adminisztratív befolyásoló tényező az országhatár.

-       A régiók kijelölésének szempontjait Mo.-on befolyásolja a tény, hogy az EU-nak tagja kíván lenni, tehát a tagság követelményeit figyelembe kell vennie.

-       Sajátos típusú régiókat képviselnek az EU földrajzi statisztikai egységei a különböző szintű NUTS régiók.

Mo.-on az EU-hoz való csatlakozás feltétele a területi információs rendszer alkalmazása az Unióban elfogadott rendszerhez, a NUTS rendszerhez. Ez a statisztikai adatgyűjtés alapja és szükséges a fejlesztési és támogatási alapok igénybevételéhez.

életkörülményeket és a fizikai és szellemi produktivitást.

Regionális folyamatok: a településrendszerben, a társadalmi - gazdasági - területi egyenlőtlenségekben bekövetkezett, valószínűsíthető vagy éppen elősegítendő, esetleg elkerülendő változások

6. Sorolja fel és röviden jellemezze Magyarország statisztikai régióit!

Az ország táji, természeti és gazdasági térszerkezetét figyelembe véve 5, esetleg 6 nagy régió alakítható ki. Ezek a következők:

-       Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék)

-       Észak-Dunántúl (Vas, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye)

-       Közép-Magyarország (Pest megye és Budapest)

-       Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

-       Észak-alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

-       Dél-alföld (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye)

Természetesen a felsorolttól eltérő beosztás is elképzelhető. A főváros és környékének együttműködése ma már nem áll meg Pest megye határánál, tehát elképzelhető olyan nagyregionális beosztás is, amelyben a közép-magyarországi régióhoz Nógrád és Fejér megye, valamint Komárom és Esztergom megye vagy egy részük is hozzátartozik, ugyanígy nyilvánvaló, hogy a nyugati határszél megyéi (Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron) sok tekintetben egymással összefüggő régiót alkotnak.

Nyugat-Dunántúli régió:  “Nyugat kapuja” földrajzi fekvése miatt. Eu-hoz való közelsége, ideáramló külföldi tőke miatt az ország legfejlettebb gazdasági egysége.

Közép-Dunántúl régió: Infrastruktúrával ellátott (két autópálya) Sok külföldi kis és nagybefektető e térséget választotta.

Dél-Dunántúl régió: A bányászat nagyrészt leépült. A mg. sok gonddal küzd. A munkanélküliség az országos átlag feletti. A szomszédos háborús események negatív hatásai.

Közép-Magyarország régió: Legfejlettebb, de területileg a legkisebb régió.

Észak-Magyarország régió: Hátrányos gazdasági fejlettség. A munkanélküliség meghaladja az országos átlagot. A gazdaság aktivitása a legalacsonyabb.

Dél-Alföld régió: Népsűrűsége kisebb, mint az országos átlag. A mg. dolgozók száma kétszerese az országos átlagnak. A munkanélküliség az országos átlag körüli.

Észak-Alföld régió: Az ország második legnagyobb régiója. A mg. meghatározó szereppel bír, jó termőadottságok, kiváló az állattenyésztés terén. A legfejletlenebb régió. A működő vállalkozások száma az országos átlag alatt van.

A régiók kijelölésének szempontjait Magyarországon az Európai Unió követelményei befolyásolják. Az Európai Unió földrajzi statisztikai egységei a különböző szintű NUTS régiók. Az európai regionális politika hierarchikusan egymáshoz rendelt területi egységeken alapul, amelyet NUTS 1., II., és Ill. egységeknek neveznek. A különböző NUTS területi egységek statisztikai, analitikus és tervezési kategóriák, amelyek fontos szerepet játszanak az Unió területfejlesztési forrásainak elosztásában. Az ország természeti és gazdasági térszerkezetét figyelembe véve 6 nagy régió alakítható ki:

- Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye)

- Észak-Dunántúl (Vas, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye)

- Közép-Magyarország (Pest megye és Budapest)

- Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

- Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye) . Dél-Alföld (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye)

A területfejlesztési törvény két fejlesztési régiót helyez leginkább előtérbe, melyek sajátos funkciójuk révén az ország többi térségétől eltérő fejlesztést igényelnek, ezért funkcionális régióknak is nevezhetők. A két régió:

Budapest: nemzetközi funkcióinak bővítése, központi támogatása feltétlenül indokolt és sürgető feladat. A világ nagy pénzügyi központjai közötti nemzetközi tőkemozgások, beruházások a metropolisok közvetítésével zajlanak. Ha Magyarország ilyennel nem rendelkezik, úgy kikerül a nemzetközi tőkemozgás fő áramlataiból. A főváros és az agglomeráció viszonyából kialakult ingázás, a közlekedés fejlesztését teszik elengedhetetlenné.

A Balaton kiemelt üdülőkörzete: A fokozottan növekvő üdülőforgalom az elmúlt évtizedekben sajátos térszerkezetet alakított ki a Balaton régióban. A spontán fejlődés következtében a legértékesebb és legérzékenyebb vízparti sávban vezetnek a közlekedési pályák, a közmű hálózatok és így ez a sáv épült be sűrűn nyaralókkal, lakóházakkal, intézményekkel. A kialakult állapot jelentős mértékű környezeti terhelést és szennyezést okoz. Az élővilág átalakítása, kiszorítása már visszafordíthatatlan folyamatok beindulásához vezetett. A Balaton-térség hosszú távú minőségi üdülőterületi funkciójának megtartása, illetve fejlesztése:

- az üdülés-idegenforgalom körülményeinek minőségi javítása;

- a Balaton vízminőségének védelme;

- a Balaton teljes vízgyűjtőjén a táj, természeti értékek megőrzése;

- az üdülőkörzet hagyományos történeti tájkarakterének megőrzése;

- az üdülőkörzet fejlődését biztosító térszerkezet kialakítása;