7/A.

DEFORMITÁSOK III.

MELLKASI DEFORMITÁSOK (TYÚKMELL, TÖLCSÉRMELL)

ÉS AZOK GYÓGYTESTNEVELÉSE

I.                    Tyúkmell (pectus carinatum)

A kiemelkedő szegycsont mellett a bordák behúzódnak, a mellizmok megrövidülnek, a váll előre rotál. Ennek következménye rendszerint a magas háti kifózis.

Feladata: a megrövidült mellizmok nyújtása,  a háti szakasz merevségének feloldása, a mély hátizmok erőteljes foglalkoztatása. Mivel a szegycsont kiemelkedik, a törzsfeszítő, mellkastágító, mellizomnyújtó mozgásokat hason fekve kell végeztetni.

Gyakran feltűnően merev az egész mellkas: elégtelen a tágulási-beszükülési képesség és ennek következtében alégcsere. Fontos feladat egyrészt a mellkas rugalmasságának fokozása, másrészt a rekeszlégzés tökéletesítésével az elégtelen légzéscsere javítása.

II.                  Tölcsérmell (pectus excavatum)

A szegycsont alsó szakasza behúzódik, ennek következtében a mellkasi szervek működése sem zavartalan. Eredete általában fejlődési rendellenesség. Ha ez az elváltozás súlyosabb formájú, szívpanaszokat is okozhat.

Mellkasemeléssel, bordalégzéssel, törzsfeszítő gyakorlatokkal változtathatunk a mellkas alakján. A mellkas tágítására, a behúzódás megszüntetésére kúszógyakorlatokat alkalmazzunk. Jó hatásúak a térdelőtámaszban végzett törzsfordítások és az erőteljes légzőgyakorlatok minden testhelyzetben.

-          A mellkasi deformitások korrigálását, javítását mellkasfejlesztéssel és a törzs izmainak megerősítésével kezdjük. A tartás javítását, a mellkas formálását célzó mozgásokat minden esetben légzéssel kapcsoljuk össze. A légzésgyakorlatok alkalmazásának többszörös jelentősége van: megteremtjük a gyengén fejlett mellkas jobb működésének lehetőségét, a szervezet jobb anyagcseréjét, emellett a légzőgyakorlatok a mellkas izomzatát erősítik.

-          A mellkas alakjának változtatásával mind a hátizmok és a hasizmok erősítéséről gondoskodnunk kell. Az erősítés történhet ellenállással szemben, adhatunk álló képességet fejlesztő feladatokat és igénybevehetjük a szervezetet lendületes munkával.

-          A mellkas alakja nem korrigálható a mély hátizmokra ható mozgások nélkül. A mély hátizmok a gerinc tartásáért felelősek. A tartás javításánál a csigolyákat összekötő és áthidaló rövid izmoknak éppúgy sok mozgásfeladatot kell kapniuk, mint a hosszú hátizmoknak.

-          A felületes hátizmokat a karmunka és a törzs többirányú gyakorlatai foglalkoztatják.

-          Az előre rotáló vállöv miatt a vállövet és a lapockát tartó izomzatot kell erősíteni, és emellett fontos szerep jut a megrövidült mellizmok nyújtásának.

-          A mellkas alakjának megváltoztatását a mellizmok mellett a hátizmok , a hasizom foglalkoztátásával és légzőgyakorlatok alkalmazásával érhetjük el.

7/B.

AZ ÚSZÁS SZEREPE A GYÓGYTESTNEVELÉSBEN.

FOGLALKOZÁS CÉLJA, FELÉPÍTÉSE, OKTATÓ SZEMÉLYE,

ÚSZÁSNEMEK BETEGSÉGENKÉNTI ALKALMAZÁSÁNAK LEHTŐSÉGEI

Gyógyúszás: különféle elváltozások javítása céljából megfelelő adagokban, megfelelő módszerekkel felhasznált úszás, és más vízben végezhető gyakorlatok összessége.

Mind a gyógytestnevelés, mind a gyógyúszás hozzájárul a beteg gyermekek egészséges állapotának visszaállításához, vagyis a beteg gyermek rehabilitációjának egyik eljárása.

A gyógyúszás helye, célja és feladata:

1.        oktatási feladat, a gyógytestnevelés részeként kezeljük. Igy a gyógytestnevelés részeként vagy egy társadalmi szervezet, vagy az iskola szervezeti keretein belül szervezett heti egy ill. két alkalommal végzett sporttevékenység. Fontos, hogy szervesen illeszkedjen a gyógytestnevelés tevékenységéhez, azzal egymásra épüljön. Esetleg könnyített  testnevelés kiegészítő foglalkozásaként. Az iskola keretein belül mint tömegsport foglalkozás lehetne megoldani.

2.        mint egészségügyi feladat, a prevenció és a rehabilitáció része. Ezen belül megkülönböztetünk műtét utáni közvetlen  rehabilitációban szereplő gyógyúszást, valamint az azt követő gyógyúszást. A kettő közötti különbség a terhelésben, az úszómedence nagyságában-mélységében és az úszómozgás elemeinek összerendezésében van. Az úszás a gyógytorna szerves egységében, azzal kölcsönösen együtt dolgozva érje le jótékony hatását. Egyik sem nélkülözheti a másik tevékenységet.

A gyógyúszás célja: A megfelelő módszerekkel, megfelelő adagolással végzett rendszeres úszás segítségével pozitiv irányba megváltoztatni a gyermekek egészségi állapotát.

Feladata: a tornatermi foglalkozásokkal együtt,  egymást kiegészítve, a gyermekek rossz egészségi állapotának megváltoztatása.

-          olyan szervezeti keret biztosítása, amely sportolási lehetőséget ad azon gyermekek számára, akik más sportban nem bizonyíthatják be képességeiket.

-          Gátolja meg a betegségtudat kialakulását, biztosítsa a rászorulóknak , ami fejlődésükhöz szükséges – korrigáljon, erősítsen, növelje az alkalmazkodóképességet.

-          Fejlessze a gyermek egész személyiségét.

Szerepe a gyógytestnevelésben:

Az úszás fő értéke az, hogy többféle betegségnél különösebb módosítás nélkül, a megfelelő úszásnem és az optimális terhelés megválasztásával már jótékony hatást érthetünk el.

-          A gyógytestnevelés előszeretettel alkalmazza azokat a testhelyzeteket (fekvés, térdelés, térdelőtámasz), ahol tehermentesítve van mind a gerinc, mind a láb. Ennek a kitételnek maximálisan megfelel az úszás.A vízszintes testhelyzet, a testsúly a vízben viszonylagosan könnyebbé válik, ami által az izomzat könnyített feltételek között tud dolgozni. Az izmokat úgy erősíti, hogy közben más szervek (izületek, gerinc) nem károsodnak.

-          A vízszintes testhelyzettel a statikai helyzet változása  a szív munkáját jelentősen megkönnyíti, könnyebb a vénás áramlás a szív felé és a szív is könnyebben keringteti a vért, mint állóhelyzetben. A hidrosztatikai felhajtóerő megkönnyíti a kilégzést és nehezíti a belégzést. A belégzés nehezítése által erősíti a légzésben résztvevő izmokat. Ezzel hozzájárul a tüdő vitálkapacitásának növeléséhez.

-          Maga a vízben végzett mozgás, a más közeg más sportággal össze nem hasonlítható pozitív áthangolást végez az idegrendszeren. A vízben elért siker önbizalmat ad, erőt, ami szükséges a sikeres további munkához.

-          A rendszeres munka erősíti a személyiséget, ami által újra megtalálhatja helyét a saját társai között a gyermek, nehezebben vagy egyáltalán nem alakul ki  a betegségtudat.

A sikeres gyógyúszás feltételrendszere:

-          az uszoda, a tanmedence elhelyezése, vízmélysége, hőfoka (30-33 fok)

-          van –e önálló tanuszoda

-          az oktatási órával egyidőben más foglalkozás is van –e az uszodában.

-          Másként kell dolgozni önálló tanuszodával, s másként a versenymedencével együttlévő tanmedencével.

Az oktató személye, pedagógiai, szakmai felkészültsége

Az oktatás színvonalát döntően befolyásolja az oktató pedagógiai, szakmai felkészültsége.

A szakmai felkészültség a vízhezszoktatás és az úszástechnikák oktatásához szükséges gyakorlatanyag birtoklását jelenti. Jellemző, hogy minden oktató gyakorlattárházában vannak saját maga által továbbfejlesztett és rendszeresen alkalmazott módszerek.

Az oktató személyét mint az oktatási folyamat vezető tényezőjét többszörösen ki kell emelni. Az oktató, a testnevelő, a gyógytornász ennek a pedagógiai folyamatnak a kulcsfigurája. Döntőek a személyiségjegyei, viselkedésformája, a hanghordozása, beszédkészsége a fellépése és esztétikuma.

Fontos, hogy az oktató óráról órára értékelje magát, a jó megoldásokat raktározza el és fejlessze tovább a rosszakat javítsa, illetve hagyja el.

Lényeges ezenkívül:

-          az oktató ismerje a csoportjába tartozó gyerekek életkori sajátosságait, annak megfelelően viselkedjen

-          ki kell használnia a kisgyermek érzelmi telítettségét, minden gyermek tudásvágyát, motivációit

-          bizalmi kapcsolatot kell kialakítania az úszókkal

-          a kicsiknél bármely formában szerepeljen minél több játék.

Az úszás szervezeti keretei, szervezési feladatai:

-          alapítványi, egyesületi, iskolai stb…

-          körülmények megteremetése (személyi és tárgyi)

-          támogatási lehetőségek.

Egyes betegségtípusoknak megfelelő úszásnemek:

Tyúkmell:                                               mell-gyors-pillangó

Tölcsérmell:                                           hát – gyors

Domborúhát:                                          hátúszás

Laposhát:                                               gyors-pillangó

Scoliosis:                                               hátúszás, oldal ill. körbeúszás

Ágyéki lordozis:                     hátúszás

Csípőficam                                             melllábtempó, háton és hason

Térd:                                                      gyors, hát – pillangó

Asthma:                                  hát-mell-gyors

Szívbetegségek                       : minden fajta, főként gyorsúszás

Elhízott gyerekek:                   bármely úszásnem

Cukorbetegek: bármely úszás, figyelni kell a terhelésre! Vércukorszint süllyedés miatt!