Gerontológia -
Szociális Gerontológia

                                                                 Tematika

A gerontológia szakágai

                A népesség szaporodása és az öregség

                A öregek számának alakulása Magyarországon

Az öregedés élettana

                Az öregedés és az öregség

                Az öregedés okaira vonatkozó elméletek

                A szervezet öregkori jelenségei

Szociálgerontológia

                A szociálgerontológia feladata, módszerei és vizsgálati köre.

                Az öregeknek a társadalom mikro- és makrostruktúrájában

                elfoglalt helyzete

Az öregek és a társadalom

                Az öregedésben lényeges szerepet játszó, alapvető környezeti tényezők

                Az öreggondozás szociálgerontológiai jelentősége

                A megelőzés feladata és módszerei a szociálgerontológiában

A zseniális Leonardo da Vinci halála előtt nem sokkal megfogalmazta azt a három kérdést, melyre nem tudott kielégítő választ adni:

•Miért kék az ég?

•Miért hasonlítanak az utódok őseikre?

•Miért öregszünk és miért halunk meg?

Miért kell egyáltalán időben behatárolva, mintegy az időbe zártan élni, és miért éljük a maximális emberi életidőnket is személyre szabottan?

Az emberiség az ősidőktől fogva keresi azt a bizonyos "életelixírt", melynek segítségével, ha lehet, örökké, de legalább is hosszú életen át maradhatna fiatal, tettre kész, egészségesen boldog.

Az ember szeretne "fiatalon, szépen megöregedni", ha már a halált el nem kerülheti. Szeretne élete utolsó pillanatáig önállóan, tevékenyen és a valakihez, valamihez, valahová tartozás biztonságában élni, az öregedés közismert fogyatkozásai, problémái, nyomorúságai nélkül.

Az emberiség kultúrtörténete bizonyos tekintetben versenyfutás és küzdelem a halállal.

Minden korszakban így van ez: az ember mindenkori ismereteivel és tudásával válaszokat és módszereket keres az egyed és a közösség fennmaradása érdekében, esélyeket, kockázatokat figyel meg és próbál befolyásolni.

Igaz, azt is mondta, hogy "bene vixit, qui bene latuit" azaz "az élt jól, aki jól rejtőzött", amit mai szóhasználattal úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az élt jól, aki hatékonyan védte meg magát életében.

Descartes 1619-ben világosan fogalmazta meg az emberi létezés négy pillérét:

•ha már élünk, legyünk hatékonyak,

•kreatívak (személyesen alkotóak),

•illetékesek és

•cselekvőképesek.

Hufeland 1796-ban még világosabb és ma is kitűnően használható eligazítást adott
"az életet megrövidítő és meghosszabbító tényezők" leírásával.

Az életet megrövidítő tényezők a következők:

•kicsapongás a szerelemben

•a lelkierő túlzott megterhelése

•betegségek, erőszakos halálnemek

•szennyezett levegő

•mértéktelen evés és ivás

•életrövidítő hangulat és szenvedélyek

•betegségek beképzelése

•mérgek és kórokozók

•a korosodás felgyorsulása.

Az életet meghosszabbító tényezők:

•jó fizikai nevelés

•tevékeny, dolgos fiatalkor, a puhányság kerülése

•a túlságosan fiatal kori és a házasságon kívüli testi szerelemtől való tartózkodás

•boldog házasság

•jó és pihentető alvás

•mozgás

•a szabad levegő élvezete, mérsékelt, kellemes meleg

•vidéki és kerti élet

•tisztaság és bőrápolás

•helyes diéta és mértéktartás evésben, ivásban

•lelki nyugalom és elégedettség

•betegségek lehetőség szerinti elkerülése és tisztességes kezelése

•gyors menekülés veszélyeztetés esetén

•az idős kor megfelelő ellátása

•a lelki és testi erő kultúrája

Az ember ősidőktől kezdve szeretne hosszabban élni, és természetesen vágyai között szerepel a halhatatlanság is. Ugyanakkor szeretne aktív, önálló, boldog életet élni, bajok, betegségek, nyomorúságok nélkül.

A Teremtés Könyve 10 pátriárkája a mai maximális emberi élettartamnál lényegesen hosszabban élt: Hénok 365, Matuzsálem 969, Noé 950, Ábrahám 175, Izsák 180, Jákob 140, Áron 123, Mózes 120 és József 110 évet élt. (Lehetséges azonban, hogy holdéveket számoltak.)

Az Úr a Teremtés Könyve szerint 120 évben szabta meg az ember életét.

                Amikor a mai ember a tudomány diadalmas eredményei alapján merész terveket sző a halhatatlanságról, szembetalálkozik ezekkel a gondolatokkal, és felteszi a kérdést:

Hosszú öregedés vagy örök ifjúság?

Az öregedés általános demográfiai vonatkozásai

A Földön manapság korábban soha nem tapasztalt és soha el nem gondolt globális változások mennek végbe:

az ún. 3 nagy robbanás,

a népesség-,

a hosszabbéletűség-

és az információ-robbanás.

•Hárommillió évig tartott, míg a földlakók száma 1800-ban elérte az egymilliárdot.

•A második milliárdra 1930-ig, tehát 130 évig kellett várni,

•még harmincat 1960-ig a hárommilliárdig.

•A negyedik milliárdot 1975-re, mindössze 15 év alatt értük el,

•1987-ben ötmilliárd,

•2004-ben pedig hatmilliárd fölöttivé gyarapodott a Föld népessége

A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE – DEMOGRÁFIAI TÁVLATOK

•A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek.

•Az öregek aránya 1950-ben az egész világon 8%, 2000-ben 10% volt, 2050-ben azonban az emberiségnek már több mint egyötödét, Európában 36–37-%-át 60 éven felüliek teszik majd ki.

A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE – DEMOGRÁFIAI TÁVLATOK

•Ennek a gazdaság fejlődésére, a munkaerőpiacra, a generációs transzferekre gyakorolt jelentős közgazdaság hatásai várhatók.

•Emellett olyan társadalmi hatásokkal is számolni kell, amelyek többek között a családösszetételben, az együttélési formákban, az egészségügyi ellátásban mutatkoznak majd meg, sőt a változások még a közéletet, a politikai magatartást (pl. a választások alakulását) sem hagyják érintetlenül.

•Az idősebb korcsoportok létszámának és arányának tartós növekedése közvetlenül kihat a generációs együttműködésre, ami a társadalom működésének meghatározó módon képezi az alapját.

•A mintegy 10 milliós létszámú népességben folyamatosan, az utóbbi években pedig gyorsuló ütemben csökkent a 14 éves és ennél fiatalabb korcsoport aránya és emelkedett az idősebb aktív korúaké, de még inkább a 60 éven felülieké.

•Ezek az arányok a születések és a halálozások trendjeiből erednek; a külső vándorlások szerepe – legalábbis mostanáig – Magyarországon nem volt meghatározó.

•Az ún. öregedési index (a 65 éves és idősebb, valamint a 14 éves és fiatalabb népesség egymáshoz viszonyított aránya) pedig jelentősen növekedett.