GERONTOLÓGIA
A szerk. 2008.01.29. 08:14
Szociális gerontológia 2
Órai vázlat pps. ) alapján
A nemek aránya és a kormegoszlás
•A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 60 éves és idősebb korosztály 2/5-e (38,7%) férfi, 3/5-e (61,3%) nő. A férfiak 16,6%-a, a nők 23,9%-a (a teljes népesség 20,4%-a) volt ekkor időskorú.
•A nemek arányának mutatója – az 1000 férfira jutó nők száma – ami a népesség egészét tekintve 1102 –, a 15 év alattiaknál 954, a 15–59 éveseknél 1020, a 60 éves és idősebb korúaknál pedig már 1587.
Az a számottevő nőtöbblet, ami az időskorúak – és kizárólag az időskorúak – körében mutatkozik, a múlt század második felében alakult ki. A népesség nemek szerinti összetétele csak lassan, kisebb-nagyobb visszaesésekkel tolódott el a nők, és közülük az idősek javára.
Termékenység
A 60 éves és idősebb nők termékeny éveik során átlagosan kevesebb, mint két gyermeket hoztak a világra, 100 ilyen korú nőre 194 élve született gyermek jut. A házas vagy volt házas családi állapotúak egyötödének, az özvegyek kissé kevesebb, mint háromtizedének, az elváltak 18 százalékának pedig legalább három gyermeke született. A házasok és az özvegyek legnagyobb hányada (44 illetve 37 százaléka) két gyermeket szült, az elváltak között az egy gyermekesek hányada a legmagasabb, 36 százalék.
Családi állapot
•Az idős generáció családi állapot szerinti megoszlása eltér a teljes népességben tapasztalttól.
•Ezt részben az okozza, hogy a 60 éves és idősebb korosztályon belül alig vannak olyanok, akik életük folyamán egyszer sem kötöttek házasságot (a nőtlen férfiak aránya 4%, a hajadon nőké 3,9%).
•Így a 60 éves és idősebb férfiak 75%-a 2001-ben is házas családi állapotú volt, 15%-uk özvegy, s mindössze 6% volt elvált.
•A teljes népességhez képest eltérést okoz a rendkívül kedvezőtlen férfi-halandóság is. A nők körében jóval alacsonyabb a házas családi állapotúak hányada (mindössze 36%), ezzel szemben nagyon magas, 52% az özvegyeké. Ez a szám az életkor előrehaladásával gyors ütemben emelkedik, a 80 éves és idősebb nőknek már mintegy 4/5-e özvegyként éli életét.
A népesség, valamint az idős korosztály megoszlása településtípusok szerint, 2001 (%)
AZ IDŐS KOROSZTÁLY TÁRSADALMI
RÉTEGHELYZETE
A társadalmi réteghelyzet jellemzésének legelterjedtebb megközelítésmódja az „utolsó” (nyugdíjba lépés előtti) foglalkozásból indul ki.
A társadalmi réteghelyzet leírásának más megközelítésmódja is lehetséges. Ez abból indul ki, hogy az embereknek nagyon különbözőek a fogyasztási jellemzői, különbözik a lakáshelyzetük, kulturális szintjük, életmódjuk, életstílusuk. E szempontokat együttesen figyelembe véve un. „státuscsoportok” alakulnak ki a társadalomban. Ilyen elemzések készültek az idősek társadalmi réteghelyzetének meghatározására is:
A kutatás abból a feltevésből indul ki, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek vertikális hierarchiáját a fogyasztási és életstílusban megmutatkozó különbségek váltják fel. Ennek alapján a 60 éves és idősebb népesség rétegsémáját három dimenzió mentén lehetett vizsgálni:
–az egyének lakás-státusa (laksűrűség, fűtés, szennyvízelvezetés, melegvíz ellátás, a lakás állapota, környezeti ártalmak, vezetékes telefon ellátottság),
–anyagi fogyasztása (lakástulajdon, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság, autó, üdülés, pénz félretevése, befizetési hátralékok megléte), valamint
–kulturális aktivitása (könyvek, hanglemezek, CD-k száma, újság-, könyvolvasás, színház-, múzeum-, hangverseny-, könyvtárlátogatás) alapján.
A demográfiai jellemzők metszetében a felső osztálytól a szegény-csoport felé haladva jelentősen növekszik:
•a 70 éven felüliek aránya (26,0%-ról 62,4%-ra),
•az egyedül élők aránya (16,0%-ról 51,5%-ra),
•a községekben élők aránya (4,0%-ról 61,7%-ra)
•és jelentősen csökken (68%-tól 8,9%-ig) azoké, akik háztartásában legalább egy foglalkoztatott van.
•Elmondható tehát, hogy az öregség (a 70 éven túli életkor), az egyszemélyes háztartás, a községekben élés az alacsonyabb státusok felé tolja a gazdaságilag már nem aktív idős embereket, míg az a tény, ha a háztartásban legalább egy foglalkoztatott családtag van, valamiképpen ellensúlyozza ezt a tendenciát.
•Úgy tűnik, az idős emberek státushelyzetére legnagyobb hatást a tényleges, illetve a nyugdíjazás előtti gazdasági aktivitásuk és foglalkozási jellemzőik gyakorolják.
•Míg az ún. felső osztály meghatározó többségét felső vezetők és felső szintű értelmiségiek alkotják (76%), a szűkölködők, illetve szegények csoportjainak 70–80%-ában (volt) betanított munkásokat, szakképzetlen munkásokat találunk, továbbá olyanokat, akik soha nem kötődtek a munkaerő piachoz.
•Elmondható tehát, hogy minél jobb pozíciója volt egy nyugdíjasnak valaha a munkapiacon, annál magasabb a jelenlegi társadalmi státusa.
A társadalmi státus és az egészségi állapot között szoros összefüggés mutatkozik.
•A felső osztálytól a szegény csoportig haladva 18%-ról 54,1%-ig növekszik a tartós betegek,
•illetve 6%-tól 40,2%-ig a „nagyon rossz egészségi állapotúak” hányada.
•Megfordítva, a felső osztályhoz tartozók közel felének (49%-ának) egészségi állapota „nagyon jó”, de a hierarchián lefelé haladva az arány folyamatosan csökken, s a „szűkölködőknek” már csak 17–18%-át,
•a szegényeknek 11–12%-át jellemzi „nagyon jó egészségi állapot” 60 év fölött.
Külön érdemes említést tenni a rokkantnyugdíjas idősekről.
•A 60 évesek és idősebbek teljes vizsgálati mintájában arányuk 4,7%. De ez jóval magasabb a „szűkölködők” (7,1%), illetve a „szegények” (7,2%) csoportján belül. Egyáltalán, a rokkantnyugdíjasok (és a nyugdíjjal nem rendelkező inaktívak) társadalmi státusa szignifikánsan rosszabb, mint az öregségi nyugdíjasoké.
Az életszakaszok beosztását a WHO újabban a következőképpen adja meg.
•50-60 év: az áthajlás kora,
•60-75 év: az idősödés kora,
•75-90 év: időskor,
•90 fölött aggkor és
•100 év felett matuzsálemi kor.
•Magyarországon mára a 60 felettiek aránya elérte a 20 %-ot, számszerűen ez 2 millió lakost jelent.
•A 100 gyermekkorura eső időskorúak száma (öregedési index) Pest megyében a legmagasabb, mintegy 145, és megyénként, régiónként 90-től 145-ig fejeződik ki. Összességében a magyar népesség öregedési indexe 108-110 között van.
•Az EU tagországainak többségében ennél kedvezőtlenebb a helyzet, de hangsúlyozható, hogy a magyar népesség egyszerre öregszik, de fogyatkozik is, reprodukciónk jelenleg 3,2 - 3,5 ezrelék.
•A nemek arányát tekintve az 1000 férfira jutó nők száma a korosodással fokozatosan emelkedik:
60-64 éveseknél 1295,
85 éven felülieknél eléri a 2372-t.
Az öregedés tudományos megközelítése
Az öregedés többtényezős és többdimenziós életfolyamat, amelynek kialakulását és kimenetelét biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők határozzák meg.
Gerontológia és geriátria
A kutatásaival nyert ismeretek a 21. századra áttörést eredményeztek az öregedés biológiai alapfolyamatainak megismerésében és jelenleg ugrásszerűen gyarapodnak a hasznosítható módszerek is az egészség és életminőség hosszabb idejű megőrzéséhez, a kórosságok megelőzéséhez.
A gerontológia az öregedés és az öregség tudománya.
A gerontológia eredményeinek gyakorlati alkalmazásával foglalkozik a geriátria, az idősödés és időskor gyógyászata. Tevékenysége széles területet fed le:
•a megelőzés,
•a gyógyítás,
•a rehabilitáció
•az ápolás, a gondozás és a gondoskodás
A gerontológia szakágai
•kísérleti gerontológia
alapkutatások
•klinikai gerontológia, geriátria
az öregség, az öregedés és a betegség közötti kapcsolatokat vizsgálja, keresi az öregkor számára alkalmas gyógyító módszereket, kidolgozza az ápolás, gondozás és rehabilitáció módszereit.
•szociálgerontológia
az öregek és az őket körülvevő társadalmi környezet összefüggései
az idős emberrel, mint társadalmi csoporttal foglalkozik
•gerohigiéne
rizikófaktorok, endogén, exogén faktorok
Az öregedés az élő anyag sajátossága és nem egyik vagy másik tényező izolált hatásának az eredménye: belülről és kívülről jövő ingerek összhatásaként következik be, nem passzív, hanem aktív folyamat.
Az öregedéssel kapcsolatban jelenleg biztosan állítható tény:
Az öregedés az anyag öröklött sajátossága, amely a protoplazma megállíthatatlan és visszafordíthatatlan megváltozásában nyilvánul meg. Ennek az aktív folyamatnak az időbeni megnyilvánulási formái a szervezeten belüli és a kívüli hatótényezők függvényei.
Az öregedés okaira vonatkozó elméletek
Öröklött faktorok
Fajonként és egyedenként genetikailag determinált (fejlődés és szaporodás)
Mutációs hipotézis
A génekben fixált öröklési információk biokémiai változása. (környezeti ártalom)
Immun teória
A szervezet öregedése elsődleges oki összefüggésben áll a szervezet ellenálló és reparatív készségét biztosító rendszer antitest képző kapacitásának csökkenésével. (csecsemőmirigy)
A kereszt-kötési teória
A fehérjékben molekuláris struktúraváltás kezdődik, amely következtében a fehérje molekulák nagy molekulákká alakulnak, amelyekben a víztartalom fokozatosan csökken.
A stressz elmélet
Feltételezik, hogy a gyakori stesszhatás teljesen kimeríti a védekező mechanizmust, és így indul az öregedés.
Az energia elhasználódás teória
az öregedést az energia átalakulások számbeli és intenzitásbeli aktivitásának csökkenése okozza. a molekuláris öregedést a thermodinamika II. főtételével lehet jellemezni:
•a reakciók tökéletes és maradéktalan megismételhetősége
•a reakciókban résztvevő anyagok aequivalens mennyiségei
•a reakciók végtermékeinek teljes eltávolíthatósága.
A szervezetben mindez tökéletesen nem valósul meg, így az össz. energia csökken.
A szervezet öregkori jelenségei
Szervrendszereken látható öregedési elváltozások:
•Az idős szervezet egészében megtalálhatók azok a jegyek. amelyek a sejtekben is észlelhetők:
súlyvesztés (eredeti súlyuk 1/3, alkalmazkodás)
relatív és abszolút vízvesztés (2%)
az aktív sejtek helyét elfoglaló kötőszövet, oxigén igényes zsírszövet, mészlerakódás.
•Atrophia a csontváz egészén (szerkezeti átalakulás miatti szilárdság veszítés)
•Izomrostok száma fogy, kötőszövet felszaporodás
•a szíven a korral járó elváltozások 55 -60. életév között jelennek meg :
szívizomsejtek száma csökken
a szív megkisebbedik
a sejtekben pigment szaporodik fel
a glykogen mennyisége csökken, a zsírok mennyisége növekszik
a megkisebbedett szív kapacitása (verőtérfogat, perctérfogat) gyengül
•Az érrendszer változási:
»az erek megnyúlnak, tágabbak, kanyargósabbak
»az erek fala megvastagodik
»a rugalmas rostok és sejtek száma kevesbedik, ezáltal az érfal rugalmassága csökken
»a rugalmatlan erek miatt a szervek vérellátása csökken, és nő a perifériás ellenállás
(Verőtérfogat= 1 szívösszehúzódás alkalmával a kamrába kilökött vér mennyisége, Perctérfogat= 1 perc alatt a kamrából kilökött vér mennyisége, Perifériás ellenállás: a vér elfolyásának lehetősége (nagysága)
Érzékszervek öregségi jelenségei
•Látás gyengülés (presbyopia) a lencse képtelen a domborodásra, így a közellátás csökken
•Halláscsökkenés (presbyacusis) nagymértékben függ az egyén életkörülményeitől, betegségeitől, zajártalomtól stb.
•az orrban lévő szaglóhám sorvadása és átalakulása miatt a szaglás tompul.
•a szájban lévő ízérző végkészülékek sorvadása miatt az íz érzés veszít intenzitásából
|