5/B

Hatékonyan és nem hatékonyan működő családstruktúrák.

Családtípusok

Ahhoz, hogy egy család jól működjön, szükségesek különböző alrendszerek.:

§         szülői alrendszer- hierarchia csúcsa

§         nagyszülői alrendszer

§         gyermeki alrendszer

A struktúra csúcsán a szülők kell hogy álljanak. Tekintélyük legyen. Ők azok, akik gondoskodnak a gyermekekről, biztosítják a gyermek érzelmi, mentális, szomatikus fejlődését. Ebbe a nagyszülők is besegítenek.

Az alrendszerek közt rugalmasak legyenek a határok, így tudni fogják a feladataikat. Ha az alrendszeri határok elmosódnak a szerepekhez tartozó feladatok nem tisztázottak.

Jól működő rendszernél a szülők viselkedésére jellemző:

§         autonómia jellemzi a szülőket

§         kölcsönös függésben állnak

§         folyamatosság érvényesül kapcsolatukban, de ha változás van ahhoz is jól tudnak alkalmazkodni, úgy hogy nem sérül a kapcsolatuk

§         szövetségesek

§         kölcsönösen együttműködnek egymásért és a gyermekeikért. Akkor képesek kölcsönös alkalmazkodásra, ha nem korlátozza őket más alrendszerből kikerülő családtag

§         a szülők között az egység megteremtése a cél

§         mindezek alapja a szülők egymás iránti szeretete

Nem jó, ha elmosódnak az alrendszeri határok:

Ha minden a gyermek előtt történik, hiába van jó kapcsolata a szülőkkel, ami nem neki való, az pszichés megterhelést jelent. A negatív érzéseit magába zárja, pszichoszomatikus betegség léphet fel. Előfordul, hogy az egyik szülővel a gyermek koalícióra lép, ekkor a másik szülő kirekesztettnek érzi magát.

Szülői koalíciók:

§         apa-lánya koalíció:

-         kirekesztődik az anya, kit a meg nem felelés tudata gyötör, pszichoszomatikus tünetek jelentkezhetnek.

-         a lány nem tapasztalja meg, hogy az anya szerepet hogy kellene majd betöltenie

§         anya-fiú koalíció

-         a kirekesztett apánál a meg nem felelés tudata jelenik meg, de ezt próbálja kompenzálni (munkahely, alkohol, másik kapcsolat)

-         nem kap apa ill. férfi mintát a fiú gyermek

-         a fiú női gondolkodásmódot vesz fel

Közös veszély: nem kapnak mintákat a gyerekek a konfliktusok megoldására.

Ha merevek az alrendszeri határok a gyermek magára marad a családban, ez elmagányosodáshoz vezet. Antiszociális magatartás alakulhat ki – nem tanulja meg a kapcsolatok létrehozását.

Frusztrációt szenved el a terhektől                   agresszivitás, pszichoszomatikus betegségek.

Családtípusok: Pálhegyi Ferenc

Gyógypedagógiai pszichológiai a szakterülete. Pályáját látássérült gyerekekkel kezdte. Családpszichológiával is foglalkozik.

Egy jól működő családban az apa és az anya a hierarchia csúcsán áll. Minden családtag felelősséggel tartozik egymásért. A szülők között együttműködés van, ennek alapja az egymás iránt érzett szeretet.

Diktátor családtípus

Az önzésre épül. Az apa megköveteli, hogy az ő akarata érvényesüljön.

Veszélye: a gyerekek nem tapasztalják meg az atyaian viselkedő, gondoskodó apát.

Elég gyakori.

Anyakirálynő családtípus

Az anya meghatározó egyéniség, ő irányít, a férfi mivolta megsemmisül. Az anya dönti el, hogy kinek, mikor, mire van szüksége.

Veszélye: fellázadhatnak a tagok, a gyerekek a pubertás korban szembefordulnak, elutasítják a normákat, ellenkultúrát vállal fel.

Cipekedő családtípus

A feleség minden feladatot felvállal, még az apa szerephez tartozókat is. Az apa vállalja az infantilis szerepet, mert így könnyebb.

Következménye: személyiségtorzulás, mert a gyermek nem lát követendő példát.

Általában az ilyen apára számítani nem lehet, az anyának pedig nem biztos, hogy lesz ideje a gyermekére.

Egyenlősdi családtípus

Mindkét szülő részt vesz a csalási életben, de elfordulnak egymástól, nincs közös problémamegoldás. A gyermek nem látja azt, hogy a szülők egyetértenek, nem kap egyértelmű útbaigazítást.

Mindkét szülő énközpontú gondolkodású:

-         olyan nyitott kapcsolat a házasságban, ami külső partnerek megjelenését is magával hozhatja. Eltávolodhatnak a szülők egymástól, az új partner felé fordulnak és bekövetkezhet a válás.

-         házassági hűság értékének megtapasztalása nincs.

Veszekedő családtípus

Két ember gyűlölködését látják, akitől szeretetet, biztonságot várnak.  A gyermek fél bizonytalan lesz, a feszültség miatt pedig agresszív. A házastársak egymástól kapnak súlyos sebeket.

Elszigeteltek

Lakáson belül külön szigeteken élnek, közös oldaluk nincsen már. Egyre erősebb az eltávolodás. A gyermek se ide, se oda nem tartozást érez, nem tudja, hogy ki mellé álljon. Ha dönt akkor a másik irányába bűntudatot érez.

Elmagányosodáshoz vezet. A férj megpróbál más lehetőséget keresni, kompenzálódás a munkahelyen.

Az anya munkájának vagy gyermekeinek fog élni. Ha a munkát választja, kevesebbet van otthon; ha a gyermeket választja, akkor nehezebb lesz a későbbi leválás a családtól.

Csonkacsalád

Elsősorban válások következtében alakul ki. Más a családstruktúra, dinamika. Változnak az erőviszonyok. Komoly érzelmi hiány jellemző. A szülőnek fel kell vállalnia az egzisztencia megteremtését. A nagyobb munkaidő miatt kevesebb időt tölt gyermekével. A válás a gyermeknél tanulási problémákat hív elő. Egyedül nevelés: a szülő erejét meghaladó feladatvállalás, a nemi sztereotípiák átadása hiányos.

A szülő sokféle áldozatot él meg, mártír lesz és ezt érezteti is gyermekével. Rejtett hálát követel gyermekétől.

Marionett mester

A nagymama a fiatal szülőket irányítja. Fiatal pár gazdasági függősége a szülőktől. A nagyszülő feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon az életükbe.

Fel kell ismerni, hogy el kell bocsátani a gyerekeket, önállónak kell lenniük.

Gyermekbálvány

Ott, ahol kevés az idő a pénzkeresés miatt a gyermeknevelésre. A szülőnek bűntudata van, mert a gyermeket háttérbe szorítja, ezt pedig az anyagiakkal akarja kompenzálni. A gyermek nem tapasztalja meg a lemondást, alkalmazkodást a másikhoz. Ezért irigy, egoista személyiség lesz.

Saját családjában ő lesz az anyakirálynő, vagy a diktátor.

Pásztor

Ideális, a szülők azonos szinten állnak és együttműködnek. Az apa elől megy, de nem mint diktátor. Az apára mindig lehet számítani. A apa tudja, mikor, kinek kell segítség. Ebben a feladatában segíti őt. Szorosan együttműködik az apa és az anya.

+  az anya, apa, testvérek, nagyszülők szerepe a családban.